Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-17 / 294. szám
UJ NÉPLAP - 2008. DECEMBER 17., SZERDA KARCAG ES KORNYÉKÉ Nagy Szentesi Lajos mind az öt unokájának vett egy-egy pónilovat. A jószágok nyáron a betakarítási munkában is segítenek Családokat lát el a farm tanya Akiket a nyugalom, a jó levegő' mindenért kárpótol Anyakönyvi hírek a karcagi kórházból Az elmúlt hetekben ők születtek a karcagi Kátai Gábor Kórházban: december 2.: Szabó Lajos Zalán (anyja neve: Mészáros Dóra) Karcag, Varga Nikolasz (Varga Renáta) Karcag, december 3.: Biacs Réka (Bajusz Szilvia) Karcag, Túró Attila (Puzso- ma Andrea) Tiszabura, Fehér Anita (Fehér Anita) Tiszabura, december 4.: Ferenczi Franciska (Simon Margit) Karcag, Balog Nóra Emese (Borsós Beatrix) Berekfürdő, december 10. Bácskái Réka Szilvia (Sipos Szilvia) Abádszalók, Krancziczki Lóránt Mór (Kis Andrea) Tiszafüred, Orbán Barbara Andrea (Oláh Andrea) Kisújszállás, december 11.: Szabó Vivien Nóra (Szabó Mária) Tiszabura, Fehér Jenő (Fehér Mária) Tiszabura, Sál Noémi Andrea (Rézműves Andrea) Kenderes, december 12.: Tóta Péter Csaba (Hajdú Brigitta) Kunhegyes, december 13. Botos Renátó (Botos Marianna) Kunmadaras. (Az adatokat a kórháztól kapjuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával közöljük.) ■ Hasznosítják a termálkút kísérőgázát A karcagi gyógyvizű fürdő ter- málkútvize jelentős mennyiségű kísérőgázzal tör a felszínre. A gáz évtizedekig a levegőbe szállt el. Tavaly az önkormányzat beruházásba kezdett, mellyel leválasztják és hasznosítják a gázt. A leválasztó berendezést pénteken adták át. A fürdő vizét szolgáltató kutat 1959-ben kezdték építeni. Mélysége 1497 méter, percen- kéntl2001iter75° C-os vizet ad. A vízzel együtt óránként 70-80 köbméter jó minőségű gáz érkezik a felszínre. A 120 milliós önkormányzati beruházással megoldódott a metántartalmú gáz leválasztása és hasznosítása. A próbaüzem alatt 285 ezer köbméter gázt sikerült leválasztani és értékesíteni. A gázt a kórház fűtési energiáját szolgáltató kft. gázmotorjában hasznosítják. Avatóbeszédében dr. Fazekas Sándor polgármester nagyjelentőségűnek nevezte a beruházást, mely az előzetes számítások szerint pár év alatt megtérül. ■ Évente 2-300 ezer forintot spórol meg a karcagi Nagy Szentesi Lajos azzal, hogy kertjében és tanyáján mindent megtermel. A tanyasi életforma többeknek jelenti a nyugalmat, bár egy nagy mennyiségű hó gondot is okoz. Daróczi Erzsébet — Itt még hat év óta egy tyúkot sem vittek el - mondja Nagy Szentesi Lajos a kistéglagyári tanyáján, miközben az udvaron kukoricát ad a tyúkoknak, libáknak, kacsáknak, gyöngyösöknek, pulykáknak és a páváinak. Aztán a tanyaépület másik udvari részére megyünk át, ahol pó- nik, sertések, juhok és kecskék várják a gazdát, aki nyugdíj előtt a Kuthen úti óvodában volt fűtőkarbantartó. - Amikor kilenc éve megszületett az első unokám Virág, majd egy év múlva jött Gergőké, elhatároztam, hogy a Mikulás sethlandi pónit hoz nekik. Aztán kiskocsi, kishintó kellett, majd nőtt az állomány. Ma már Rebuka, Sanyika, Borika is egy-egy póni tulajdonosa, mert öt unokának, öt póni jár. A tanyán van hely a több száz baromfinak, a malacoknak, kecskéknek, lovaknak és juhoknak is. A több tíz mázsa takarmányt is magam termelem a tanya körül és a Partoskertben, ahol a családnak szükséges zöldség, gyümölcs is megterem. A baromfik gondozásába felesége, Mária is besegít, hiszen az aprójószágokat először otthon ő nevelgetí, csak aztán kerülnek ki a tanyára. A nagyapa számára nincs annál szebb, mint amikor kisunokái kijönnek hozzá és önfeledten játszanak vagy épp lovagolnak. Bár sokat kell dolgoznia érte, de évi 2-300 ezer Tóth Ferenc szüleinek a Kisvénkertben van negyven sor ßldje. A huszonöt éves fiatalember, most keres magának tanyát.- Szeretnék gazdálkodni és kimenekülni a természetbe a bérházi falak közül. Mivel forintot spórol meg a családnak azzal, hogy a tejet, a húst és a tojást maga termeli meg. Szombatonként lányaik is náluk ebédelnek, olyankor tizenegyen ülik körbe az asztalt Nagy Szentesi Lajos szerint a város zajától 3- 400 méterre lévő tanyáján a csend, a nyugalom, a friss levegő mindent megér. így van ezzel a Tilalmason lakó Tóth Imre és felesége, Irénke is. Ők 1989 novemberében költöztek ki a várostól 10 kilométerre lévő tanya- központba. Az állami gazdaságban kaptak munkát, a férj tehenész, Irénke fejőmester volt. Közben tanyájukat is szépen rendbe tették. Aztán úgy alakult, még nincs családom, így megtehetem, hogy a magam ura legyek. A szüleim is gazdálkodnak, én is szeretnék a tanyán állatokat tartani s gyümölcsfákat telepíteni. Remélem tavasszal találok megfelelő területet erre. hogy munkahelyet váltottak, a tanyát azonban nem hagyták ott. — Nagyon szeretünk itt lakni, bár a kemény telek bennünket is megviselnek, hiszen télen busz- szal járunk be Karcagra - mondja a feleség. - Én a Györffy István iskolában a konyhán dolgozom, férjem pedig egy kft-nél lakatosként. Előfordult, hogy a nagy hóban a busz sem tudott eddig kijönni, s az iskolába járó gyerekek is itt rekedtek. A mostani enyhe idő nagyon kedvez nekünk. Nem is vágyom másra, csak arra, hogy a Tilalmasról Karcagra vezető utat végre rendbe tegyék, mert jó időben biciklivel is elég a félméteres kátyúkat kerülgetni. A család két nagyobb gyermeke már elkerült, kisebbik fiuk nyolcadikos. Bár napjuk jó részét a városban töltik, a férj igyekszik a tanyaszomszédok gondjaival is foglalkozni, s amit lehet intézni. így lett itt az elmúlt időszakban közvilágítás és kövesút is a tanyák előtt. Tóth Imréék nem érzik hátrányát annak, hogy a várostól tíz kilométerre laknak, hiszen a kinti kisboltban napi élelmiszer kapható, a nagyobb bevásárlást pedig elintézik a városban. ■ Tóth Imréék nem érzik hátrányát annak, hogy a várostól tíz kilométerre laknak. Huszonévesen tanyára készül HÍRSÁV Karácsonyi ötletek a Berekben varrjuk össze a világot! - ez a mottója a karcagi Szikfolt Foltvarró Klubnak, amelynek tagjai most a berekfürdői Bőd László Művelődési Házban Karácsonyi mozaikok címmel mutatják meg munkáikat a nagyközönségnek. A térítők, táskák, faliképek jó ötletet adnak a karácsonyi ajándékozáshoz is. Nagy Emese vezetésével szombaton a kiállításhoz kapcsolódóan ugyanitt a gyerekeknek kézművesház volt, ahol karácsonyi lapokat és díszeket készíthettek. Abereki vízről szóltak az akadémián a közelmúltban tudományos konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémián Magyarország termál- és gyógyyizeiről. A programban több település is bemutatta saját gyógyvizének történetét. Az előadók között volt dr. Hajdú Lajos berekfürdői háziorvos is, aki a Pávai Vájná Ferenc által nyolcvan évvel ezelőtt felfedezett bereki gyógyvíz áldásos hatásairól szólt a jelenlévő kutatóknak, szakembereknek. Ingyenes facsemetét osztanak a lakosságnak Karcagon ismét lehet facsemetéket igényelni a Város- gondnokság kezelésében lévő csemetekertből. A lakosok tizenkét fafajta közül választhatnak. A fákat a csemetekertben péntek délelőttönként lehet átvenni. A facsemetéket a lakosok a közterületekre ültethetik ki, ezzel is növelve a város zöldfelületét. Az elmúlt százhúsz évre emlékeztek A karcagi Ipartestület megalakításának 120. évfordulójára emlékeztek az iparosok a napokban. Kettős megemlékezés volt ez, hiszen az 1888. évi megalakulás után tizenöt évvel, 1903-ban felavathatták az ipartestületi székházat. A jelenlévő iparosok előtt Kurucz István elnök elevenítette fel a százhúsz év legfontosabb eseményeit a székházépítéstől az 1989. évi újrakezdésig. Min dolgozik most? Elek György helytörténész Karcagon Ruzicska Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Elek György helytörténész évtizedek óta kutatja a város történetét. Legújabb könyve, a Várostörténet ötvenkét tételben, hetek alatt elfogyott. A nyomda már második kiadásban jelenteti meg. Ruzicska Ferencet gyerekkora óta érdekli a történelem. Eredetileg régésznek is készült, aztán a sors úgy hozta, hogy újságíró és helytörténész lett. Első tanulmányát 1986-ban publikálta, és nagyapja iránti tiszteletből ekkor vette fel az Elek György írói nevet. Eddig tizenegy kötete és mintegy félszáz tanulmánya jelent meg különféle kiadványokban. Elek György Minden szabad idejét a megyei és az országos levéltárban tölti, hiszen a kutatás aprólékos munka. Sokszor nem egyszerű fellelni a régi dokumentumokat. A régi, múlt század eleji karcagi újságokat pedig mikrofilmeken olvasgatja és jegyzeteli. Tanulmányaiban igyekszik a város története mellett bemutatni a tájat, de érdekességek, nevezetességek is helyet kapnak írásaiban. Több városi nagy múltú intézmény történetét is feldolgozta már. Bár már a májusi laktanya névadóra megjelent, de csak az elmúlt héten mutatták be a karcagi tűzoltóság történetét feldolgozó kötetét. Most pedig a Szolnok megyei levéltár évkönyvébe készíti karcagi határtörténeti sorozatának harmadik részét. Ebben a 4. számú főúttól délre, a Bucsa alatti határrész kerül sorra. Ez januárban lesz kész, közben kapott egy városi felkérést a karcagi születésű Kováts Mihály huszár ezredesnek, az Amerikai Függetlenségi Háború hősének életútja felkutatására is. ■ A kazakoknál jártak a kunok jubileum Önállóságuk évfordulóját ünnepelték December 16-a Kazahsztán önállóságának évfordulója. Ebből az alkalomból az elmúlt héten Rashid Ibrayev, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövete Budapesten vendégül látta a hazai és külföldi diplomatákat, valamint a Kunszövetség ügyvivői testületét dr. Fazekas Sándorral elnökkel. A nagykövet elismeréssel szólt a két ország idei évi kapcsolatáról, hiszen kormányzati szinten több találkozó volt, ami a következő évek gazdasági kapcsolatait is erősítheti. A hagyományápolás fontosságát is hangsúlyozta, jó példaként említette Karcagot, ahol gondosan őrzik a kun-kipcsak hagyományokat. ■ A Kunszövetség ügyvivőivel Rashid Ibrayev, a Kazah Köztársaság nagykövete (a képen jobbról a negyedik)
