Új Néplap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-09 / 287. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2008. DECEMBER 9., KEDD MEGYEI TÜKÖR mwmiM Várom a híd elkészültét Örömmel olvastam arról az újságban, hogy megyeszékhelyünkön a Szolnok a Tisza fővárosa pályázat eredményeként egy új gyalogoshíd épülhet a Tiszán, valamint más pályázati beadványok is sikeresek voltak a közelmúltban. A romló világgazdaság közepette mégiscsak fejlődhet Szolnok, melyre óriási szüksége van az itt élők polgároknak. A közelmúltban átadták a főiskolai campus épületeit is. Igaz, még várni kell a gyalogoshíd megépítésére, ám biztató, hogy a Tiszaliget- be majd könnyebben át lehet jutni. Sok városlakó örül majd elkészültének, hiszen a panelokból szívesen látogatnak nyáron a város zöldövezetébe, és a hűsölést biztosító strandra. K. GYÖRGY, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 6001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Ki írta—kérdezi egyik olvasónk — a Szigligeti Színház legfrissebb bemutatójáról, az Isten nem szerencsejátékosról szóló kritikát, mely az elmúlt napokban jelent meg a lapban? Rendszeresen olvasom Valkó Mihály kritikáit a bemutatókról, ezúttal nem találtam az aláírását, helyette csupán a „Munkatársunktól” megnevezés szerepelt. Az előadást egyébként magam Is láttam, és érdeklődéssel töltött el, csakúgy, mint a jegyzet íróját. Az Isten nem szerencsejátékos című színházi előadásról á jegyzetet ezúttal is színikritikusunk, Valkó Mihály írta, kinek neve sajnálatos módon lemaradt az írás végéről. Kérdését felteheti a velemeny@szoyon.hu internetes címre is! Olcsóbb lehet az élet gáz nélkül energia Egyre több település igyekszik a fűtés új lehetőségeit választani Cserkeszőlőben akár hetven százalékkal alacsonyabb lehet az óvoda és a bölcsőde fűtési számlája, ha kiépül a termálvizes rendszer. A megyében egyre több település igyekszik kihasználni a megújuló energiaforrásokat. BCS-BFV-DE- Nemrég nyertük meg a pályázatot a bölcsőde és az óvoda termálvizes fűtési rendszerének kialakításához - tájékoztatott Szo- kolai Lajos, Cserkeszőlő polgár- mestere. - A két épület fűtése így akár hetven százalékkal is kevesebbe kerülhet. Ezt követően szeretnénk a többi közintézményt is hasonlóan átalakítani, ha szükséges, akár saját költségen is. Az iskolát is termálvízzel szeretnénk fűteni, ehhez jövőre adjuk be a pályázatot. Szerencsére ott már könnyebb dolgunk lesz, hiszen az oktatási intézmények egymáshoz közel vannak, így addigra ki lesz építve a fűtéshez szükséges gerincvezeték. Továbbá az újonnan épülő lakóparkoknak is adunk át energiát, ha a befektető igényli. Sőt, ezekben a lakásokban a sima hideg és meleg vizes csapon kívül egy termálvizes csap is van a kádaknál, így az emberek a saját otthonukban is fürödhetnek a gyógyvízben. Ez a fűtési mód lényegesen gazdaságosabbnak mondható, hiszen a hagyományos fűtésnél a gázt és a villanyt számolják, míg termálvizes fűtésnél csak a vülanyt, illetve egy kisebb összeget az államnak is fizetünk Az új fűtési módokkal csökkenhet, a számla összege £ Az alternatív energiaforrások munkába állításával jelentős megtakarítást lehet elérni a közintézmények fűtésének költségeiből. Képünk illusztráció. a víz használatáért - mondta el a polgármester. Jászberényben is geotermikus hőerőmű építésének előkészületeibe fogtak. — A szerződés alapján a következő időszakban célzott geológiai vizsgálatokba kezdünk a város határában - mondta el lapunk érdeklődésére Horuczi György, a beruházó PannErgy Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója. — Az eddig végzett kutatások alapján ugyanis ígéretes lehetőségnek tűnik a geotermikus hőerőmű létrehozása. Az elkövetkező hónapok vizsgálatainak elsődleges célja, hogy pontosan meghatározzuk azt a helyet, ahol a fúrásokat megkezdhetjük. A munkát előreláthatólag az elkövetkező kilenc hónapban végezzük el — mondta el az üzlet- fejlesztési igazgató. Az előzetes kalkuláció szerint, amennyiben a villamos energia termelésére alkalmas nagyságú geotermikus mezőt találnak a város felszíne alatt, az erőmű létrehozásba közel hétmilliárd forintot fektetnének be. Ha fűtésre alkalmas vízgőzt tudnak a felszínre hozni, akkor ötmilliárdos volna a beruházás nagysága. A Családi házaknál is van lehetőség spórolásra- A HősziVATTYús rendszer kiépítésével a gázfűtés teljes egészében helyettesíthető. Sőt ez esetben a gázt sem kell bevezetni a házba — mondta el az egyik, megújuló energiákkal foglalkozó szolnoki üzlet vezetője. - így nem kell kifizetni a közműfejlesztési hozzájárulást, nem kell gáztervet készíteni, kéményt építeni, bojlert venni, sőt klíma sem kell, hiszen a rendszer fűtés- re-hűtésre egyaránt alkalmas. a megtérülési idő körülbelül nyolc év. Ez azonban annál rövidebb, minél magasabbra szökik a gáz ára. leendő erőművet működtető cégben a város - amelynek nem kell pénzt tenni a fejlesztésbe - tíz-, a beruházó cég pedig kilencvenszázalékos tulajdonrészt kapna.- A tulajdonrészért cserébe lényegében az elvégzendő hatósági engedélyezési munkában kérnénk segítséget a várostól - fogalmazott a vállalkozás fejlesztési igazgatója. Kedvező esetben a megtermelt 3-7 megawatt villamos energiát az országos hálózatba táplálja majd a hőerőmű, a második lépcsőben rendelkezésre álló 20-30 megawatt hőmennyiséget pedig Jászberény kiépítendő távfűtés- hálózata és a város jelenlegi és jövőbeni nagy hőigényű ipari környezete veheti át. Azt azonban, hogy így mennyivel lesz olcsóbb a város fűtésszámlája, még nem tudni pontosan. SZOLJON.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Karcag is vált A karcagi strand termálkút- jának vize bőséges kísérő metángázzal tör a felszínre. Ezt évekig a levegőbe engedték, most azonban munkára fogják. A Madarasi úton, a kemping mögötti területen befejeződött a próbaüzem is. A 120 milliós önkormányzati beruházást december 11- én adják át - tudtuk meg Gyurcsek Jánostól, az önkormányzati tulajdonú Erőforrás Kft. felügyelő bizottságának tagjától, a városfejlesztési bizottság elnökétől. Jelenleg a gázmotorban történik a kísérőgáz hasznosítása, a próbaüzem keretében év végéig mintegy 340 ezer köbmétert terveznek átadni a szolgáltatónak. MOST KÉSZÜLT EL U további hasznosításra vonatkozó tanulmány is, így hamarosan folytatódhat a strandon a beruházás. Uj sebességmérőt telepítene Rákóczifalva Véradókat köszöntöttek ünnepség A szolnoki Vinkó János már 160-szor segített Megszépült Kunszentmárton művelődési háza A rákóczifalviaknak egyre nagyobb gondot okoz a 442-es út. A falun áthaladó, Szolnokot Martfűvel összekötő úton ugyanis az elmúlt években annyira megnövekedett a forgalom, hogy azon gyalogosan átkelni, vagy ráfordulni kocsival alig lehet. Minderre a napokban tartott közmeghallgatáson is felhívták a figyelmet a településen élők. Tóth Lajos polgármester elmondta, hogy évekkel ezelőtt elkészült egy körforgalom terve, mely megkönnyítené a felhajtást az útra. Am annak megvalósítására nincs pénze a településnek. A közútkezelő nem zárkózott el a forgalomlassító szigetek építésétől sem, ám egy ilyen 12-14 millió forintjába kerülne a településnek. Erre pedig szintén nincs forrás. Pályáztak viszont egy sebességmérő felállítására, amely a Martfű felől érkezőket figyelmeztetné a lassításra. Hasonló már működött a település Szolnok felőli részén, ám az egy balesetben kidőlt. Azt visszaállítják, amint fizet a biztosító. A gond végleges megoldását azonban egy elkerülő út jelentené. Sokáig ez az elképzelés egyáltalán nem szerepelt az országos területrendezési tervben. Többéves lobbizásnak köszönhetően azonban már ez is bekerült a tervezett utak közé. ■ Teleki József A rendszeres véradók önzetlen segítségét köszönték meg tegnap a Magyar Vöröskereszt Szolnok Területi Szervezete által rendezett Városi Véradók Napja ünnepségen a MÁV Csomóponti Művelődési Házban. Ez alkalomból köszöntötték a szolnoki Vinkó Jánost, aki 160-szoros véradó és a szintén szolnoki Kocsis Sándort, aki 100-szor adott életet mentő vért. Tandi Lajos (Szolnok) és Bor- sányi János (Szolnok) 110-szeres véradók a megyei és országos rendezvényeken már korábban átvették a kitüntetésüket. Rajtuk kívül 41 önkéntes véradószervezőnek is megköszönték a segítő munkát. ■ B. B. A szolnoki Vinkó János 160-szoros véradóként vehetett át emléklapot Még a tavasz folyamán kezdődött az a beruházás, melynek nyomán — jórészt önerőből — megszépült Kunszentmárton főutcájának egyik patinás épülete, a helyi művelődési központ. Az intézmény az ott dolgozók munkájának köszönhetően saját, szű- | kös költségvetéséből oldotta meg a nyílászárók festését és a szükséges egyéb teendőket. Emellett • a korábbi jégeső okozta károk enyhítésére kapott pályázati forrásból az önkormányzat kijavíttatta a ház lábazatát és falait, illetve megoldotta az esővíz elvezetését is. Hasonló beruházás volt nemrég a Bartók Béla Terem, azaz a volt zsinagóga állagmegóvása érdekében is. ■ B. J.
