Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-06 / 259. szám

4 ÚJ NÉPLAP — 2008. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Van, ahol 17 éve nő a lakosok száma népesség Megyénkben Alattyánon, Szászberken és Felsőszentgyörgyön is egyre többen vannak Martfűn talált négy éve otthonra a holland Frits Niessen és felesége, Mieke Niessen-Verster Bár az ország lakossága egyre csökken, megyénk elmondhatja magáról, hogy több olyan települé­se is van, ahol nőtt a la­kosság száma 1990 óta. Legalábbis a KSH adatai szerint. Négyesi Ildikó A Központi Statisztikai Hivatal adataiból számtalan érdekesség olvasható ki. Kezdjük talán a rosszal, hiszen Jász-Nagykun- Szolnok megye legtöbb települé­sén, szám szerint hatvankettőn, csökkent a lakosság száma. Vi­szont az adatok azt is mutatják, hogy tizenhat olyan város, illet­ve község van, ahol 2007-ben többen laktak, mint 1990-ben. Igaz, csak öt olyan település akad ezek között, ahol 2006-hoz képest nem éltek kevesebben ta­valy. Név szerint Alattyánon, Rá- kóczifalván, Szászberken, Tósze­gen és Jászfelsőszentgyörgyön. Amennyiben megnézzük a 2004-es népességi adatokat és a 2007-eset, akkor az figyelhető meg, hogy mindössze öt olyan település van, ahol nemhogy nem csökkent, de még nőtt is a lakosság száma. Alattyánon há­rom év alatt 58 fővel, Cibakhá­zán 11-gyel, Csataszögön 22-vel, Szászberken 39-cel, Jászfelső­szentgyörgyön 30-cal emelke­dett a népesség. Ha azt nézzük, hogy egész Európában a lakos­ság öregedése és fogyása a jel­lemző, ez igazán figyelemre mél­tó eredmény. A kisebb települé­seken egyre több az összevont iskola, mert kevés a gyermek, és sokan nagyobb városokba köl­töznek. Mégsem a nagy városok­ban figyelhető meg a növekedés. Alattyán, Szászberek és Jász- felsőszentgyörgy a megye azon települései, ahol 1990 óta folya­matosan nő a helyiek száma. Alattyánon 217-tel, Szászberken 67-tel, Jászfelsőszentgyörgyön 73-mal éltek többen 2007-ben. Dr. Katona Károly, Alattyán jegy­zője szerint talán az alacsony in­gatlanárak lehetnek vonzóak az emberek számára.- Bár az adatok azt mutatják, folyamatosan növekszik a lakos­ság, ennek ellenére azt kell mondjam, sajnos jelentősen el­öregszik a népesség - tette hoz­zá dr. Katona Károly. Az adatokból az is kiolvasha­tó, hogy természetesen Szolno­kon, a megyeszékhelyen élnek a legtöbben, hetvenötezernyol- can. Második a sorban Jászbe­rény, ahol 27 218-an laknak; a harmadik legnagyobb létszámú település pedig a maga 22 ezer 84 lakosával Törökszentmiklós. Épphogy lecsúszott a képzelet­beli dobogóról Karcag, illetve Mezőtúr a huszonegyezer-száz- huszonnyolc, illetve a tizen- nyolcezer-négyszázharminchat emberével. A lakosok fogyásában az el­vándorlás is közrejátszik. Az egy­koron szolnoki Rodek Lajos a kö­zépiskola befejezése után Szege­den folytatta programozó mate­matikus szakon a tanulmányait, és nem is tért vissza Szolnokra.- Azért maradtam Szegeden az egyetem befejezése után, mert itt vannak a barátaim. A szolnoki Szabó Zsigmondné két gyermeke és öccse a Dunán­túlon él. Ennek ellenére nem ter­vezi, hogy elköltözne a megye- székhelyről. — A fiam Hédervár- on dolgozik a nemzeti parkban, annak vezetőjeként. Három dip­lomája van, de Szolnokon nem ta­lált munkát. A lányomnak szin­tén három diplomája van, és most készül a doktori cím elnyerésére. A családjával Székesfehérváron lakik, ott tanít a főiskolán, és Bu­dapesten az egyik egyetemen an­golt oktat a haUgatóknak - mesé­li Szabó Zsigmondné. Szabó Zsigmondné tősgyöke­res szolnoki, felmenői is itt él­tek, de férje Jászkisérről költö­zött ebbe a városba. Frits Niessen és felesége, Mie­ke Niessen-Verster négy éve él Martfűn. Minden egy Hollandi­ában megrendezett magyar es­ten kezdődött. A holland házas­pár beült abba az étterembe, ahol különlegességként magya­ros ételeket kínáltak, magyar nó­tát húztak a fülükbe, így termé­Városaink népessége Település 1990 2007 Szolnok 78 661 75 008 Abádszalók 4957 4389 Jászapáti 9700 9297 Jászárokszállás 8206 8064 Jászberény 29 221 27 218 Jászfényszaru 5768 5779 Karcag 23 647 21128 Kenderes 5293 5048 Kisújszállás 13 100 11906 Kunhegyes 8815 7977 Kunszentmárton 11 725 9013 Martfű 7421 6838 Mezőtúr 20 599 18 436 Tiszaföldvár 11741 11 719 Tiszafüred 14 265 11347 Törökszentmiklós 23 834 22 084 Túrkeve 10 523 9394 Újszász 6705 6642 FORRÁS: KSH szetesen magyaros hangulatban telt az este. Megtetszett nekik, így elhatározták, hogy rövid idő­re ellátogatnak kis hazánkba. Annyira magával ragadta őket az ország, hogy 1982-től itt él­nek, s immár 2004-től Martfűn. Az immáron nyolcvanéves Vá­mos Gizella Békés városát hagy­ta ott Szolnokért - Köröstarcsán születtem, a közelben éltünk egy tanyán. Laktam Körösladány- ban, illetve Békésen rokonoknál, hiszen azokon a helyeken végez­tem iskoláimat — meséü Gizi né­ni. Az idős hölgy a lánya és an­nak családja miatt költözött Szol­nokra. Az adatok alapján egyébként a népvándorlás a megyén belül is megfigyelhető, amelynek iránya főleg a nagyobb városok. Települések, ahol 1990 óta egyre többen laknak Település 1990 2004 2006 2007 Alattyán 1924 2083 2121 2141 Szászberek 940 968 1004 1007 Jászfelsőszentgyörgy 1804 1847 1863 1877 UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Falumegújítás és fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Dr. Forgács Barnabás a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési minisztérium szakállamtitkára, az Új Magyaror­szág Vidékfejlesztési Program 2008. októberében elindult vidékfejlesztést érintő intézkedéséről tájékoztatót tart Időpont: 2008. november 6. csütörtök, 17:00 óra Helyszín: Fegyvernek, Művelődési Ház, Felszabadulás útja 184. ÚJ MAGYARORSZÄG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM .2007-2013 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Mezőgazdaság - vidékfejlesztés Indulnak az ÚMVP vidékfejlesztési programjai- Dr. Forgács Barnabás Ez év őszén, pontosabban októberben indulnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos intézkedései, amelyek nyomán több mint 200 milliárd forintnyi forrás fordítható a vidéki életminőség javítására - mondta az MTI-nek Dr. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Ügyekért felelős szakállamtitkára. A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy az elkövetkező időszak minőségi változást hoz a vidéki kistérségek fejlődésében, ugyanis eddig soha nem látott mértékű forrás elkülönítése történt meg annak érdekében, hogy fejlődjenek a vidéki mikro- és turisztikai vállalkozások, továbbá jelentős pénzeszközök állnak majd rendelkezésre a falumegújítási és helyi örökségvédelmi programok végrehajtására. A helyi célok megvalósítása érdekében már korábban megalakult, az egész ország területét lefedve, 96 helyi vidékfejlesztési közösség, amelyek elkészítették helyi vidékfejlesztési stratégiai tervüket. Ezek a helyi közösségek terveik megvalósítására 1,5-2,0 milliárd forintos forrást kapnak. Ebből a pénzből a helyben legfontosabbnak ítélt beruházásokat, programokat finanszírozhatják oly módon, hogy a helyi közösségeken belül a LEADER szemléletet alkalmazva dönthetik el, hogy mire használják a megítélt forrásokat. Dr. Forgács Barnabás utalt arra, hogy a pénz felhasználásához támpontul szakmai segítséget kaptak a helyi közösségek. A programba bevontak több mint 3.000 települést, és mintegy 12 ezer helyi szerveztet és magánszemélyt, akik aktívan közreműködtek a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakításában. Ez utóbbiak civil szervezetek képviselői, helyi vállalkozók és az önkormányzati szféra képviselői. A programok megvalósítása során prioritást élvez a helyi munkahelyek megőrzése, illetve újak teremtése. Várhatóan erre fordítják a források több mint 50 százalékát. Emellett természetesen jut pénz a helyi munkaerő képzésére, szaktanácsadásra, helyi kulturális programok szervezésére, a falumegújítás finanszírozására, valamint a helyi értékek megőrzésére is. A programok megvalósítását a helyi vidékfejlesztési irodák támogatják, és ennek érdekében jött létre a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat is. Dr. Forgács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a vidékfejlesztési programok előtérbe kerülése mellett tovább folytatódnak a mezőgazdaság versenyképességének növelésére indított korábbi intézkedések is. A vidékfejlesztési programok elindítását hivatalosan szeptember 26-án a Magyar Vidék Napján jelentették be - mondta a szakállamtitkár. ÚJ MAGYARORSZÄG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 A á 4 t Jk

Next

/
Oldalképek
Tartalom