Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-27 / 277. szám
TÖBB, MINT PUSZTÁN EGY RÉGIÓ ÚJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK • Szociális városrehabilitáció. Miközben jelentős összegekkel szépítik a megyeszékhelyek belvárosát, az Észak-alföldi Operatív Programban szociális városrehabilitációra is pályázhatnak kisvárosok, hogy rendbe tehessék leszakadó részeiket. A regionális fejlesztési tanács novemberi ülésén Nagykálló és Tiszavasvári pályázatát támogatta első fordulóban, 572, illetve 293 millió forinttal. • Konferencia a termálvízről. Az Európai Bizottság Open Days 2008 rendezvénysorozatának keretében a termálvíz felhasználási lehetőségeit, támogatási forrásait, illetve a termálvíz-hasznosítás terén elért jó példákat mutatták be Hajdúszoboszlón. A termálvíz nemcsak turisztikai szempontból, hanem a regionális innováció szempontjából is kiemelt témakör. A 35. Nyírségi Ősz Fesztivál keretében az Észaivalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség standján több százan válaszoltak helyesen a Régió-kvíz kérdéseire Nyíregyházán. ii, é Felélesztik a „holt utakat" ■ Élénkülnek a magyarromán határ menti kapcsolatok, amely Szabolcs- Szatmár-Beregre is kihat. A Szegeden tartott közös magyar-román kormányüléssel nagyjából egy időben jelentek meg az új pályázatok a Magyar- ország- R o m á - nia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében. Közvetlenül ezt megelőzően találkoztak Nyíregyházán Szabolcs- Szatmár-Bereg és Szatmár megye önkormányzati, illetve tanácsi vezetői, akik a konkrét együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. Mindkét terület élén új vezető dolgozik: Seszták Oszkár Fidesz- politikus a választási ciklus közepén idén vette át a megyei közgyűlés elnöki tisztségét, Csehi Árpád (RMDSZ) az őszi általános választást nyerte meg. A pénzügyileg is megalapozott együttműködés kereteit egy uniós program adja. A kiírás keretében támogatás kapható az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítására (közlekedés, kommunikáció, természetvédelem), valamint a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére a határ menti térségben (üzleti együttműködés, kutatásfejlesztés és innováció, oktatás, egészségügy, közösségek közötti együttműködés). A pályázatokon főként a felkészítő (tanulmányok, tervek készítése), valamint az együttműködést, tapasztalatcserét és partnerségek kialakulását ösztönző tevékenységek nyerhetnek támogatást. A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozza (85%), amelyet a két tagállam (Magyarország és Románia) nemzeti társfinanszírozással egészít ki. A Program keretében a teljes megvalósítási időszak alatt nyílt pályázati rendszerben kiosztható összes támogatás 248 millió euró (október végi árfolyamon 63 milliárd forint), amelyet a határ két oldalán 4-4 megye használhat fel. Terv „Schengenig” Seszták Oszkár elmondta: a lehetséges fő pályázati területek mindegyikén vannak közös tervek. Románia 2010-es schengeni csatlakozásáig szeretnék újraéleszteni a két országot, illetve megyét összekötő „holt” utakat. Az esetek többségében csak néhány kilométer út építéséről van szó, amelyek viszont nagyban megkönnyítenék a határ két oldalán lévő települések közötti közlekedést. A tervekben szerepel az Ömböly-Szaniszló, Zajta-Nagypeleske, Garbolc- Szárazberek, Penészlek-Piskolt, Csengerújfalu-Szamosdob vagy Csengerbabos, illetve Tiborszállás vagy Ura-Börvely közötti közút létrehozása. Régi álom a közvetlen vasúti kapcsolat megteremtése, amelynek Mátészalka-Csenger- Szatmárnémeti között van realitása, de az elnök szerint ezzel párhuzamosan vizsgálni szükséges a Fehérgyarmat-Szatmárnémeti kapcsolat lehetőségét is. A közlekedésfejlesztés nagy eredménye lehetne, hogy a nagyrészt elzárt határszéli települések ismét egy nagyobb térség szerves részeivé válhatnának, újraélesztve a korábbi természetes kapcsolatokat. Kiemelkedő projekt: M49 Országos kiemelt projektek is érintik e területeket: elsősorban a Nyíregyháza-Vaja között tovább épülő M3 autópálya. Ehhez kapcsolódik az új M49 autóút (Vaja-Csenger térsége), amelyet kormányközi megállapodások rögzítenek, s részben uniós finanszírozásban valósul majd meg. A romániai fél nagy reményeket fűz ehhez a tervhez, a megvalósításban Nagybánya-Szatmárnémeti között már előbbre is tart: elkezdték a kisajátításokat. Ezért volna fontos, hogy mielőbb kijelöljék a határmetszési pontot, ahol egyébként már nem kell új határállomást építeni. Nagy közös téma a Túr környezetvédelmi, természetvédelmi rehabilitációja. Magyar területen már lezárult az első sikeres projekt, amelyet folytatnak, ehhez csatlakozik majd a romániai oldal. A megyei elnöki találkozón új turisztikai útvonalak lehetőségéről is tárgyaltak, hiszen a határ mindkét oldalán vannak elsőrangú nevezetességek, főképpen irodalmi, történelmi emlékhelyek. Kulturális területen a levéltárak, a múzeumok, a színházak együttműködését ösztönzik, de alkalmi „kulturális csemegéket”, kiállításokat, hangversenyeket is támogatnak. Seszták Oszkár Kiélezett küzdelem a neutronkutatóért ■ Egymilliárd eurós beruházás, tízévnyi építkezés, több ezer külföldi kutató. B. Gergely Krisztina Foglalkoztatások és költöztetésük családostul - ez is együtt jár majd a világ legjelentősebb, egyedülálló neutronkutató központjának építésével. Az Egyesült Államokban már van ilyen kutatóintézet, Japánban épül, Európa pedig most tervezi a létesítését. A beruházásért komoly harc folyik, svéd és spanyol versenytársakkal (Lund, illetve Bilbao) kell megküzdenie Magyarországnak, azon belül pedig Debrecennek. Város és kormányzat A városon és a kormányzaton nem múlik: előbbi a repülőtér melletti földterületet adta, utóbbi 90 milliárd forintos finanszírozási elkötelezettséget vállalt a neutronkutató létrehozásához. A döntés év végén várható. A svéd és a spanyol versenytársakkal szemben a magyarországi megvalósítás mellett három különösen fontos érv szól. Egyrészt az olcsóságunk: a várható építési költségek hazánkban - ugyanazon műszaki tartalom mellett - a svédhez képest körülbelül 30 százalékkal, a spanyolhoz viszonyítva 15 százalékkal alacsonyabbak. További előny, hogy ilyen jellegű nagyberendezés az Európai Unió új tagországai területén nincs; valamint Magyarország rendelkezik a beruházáshoz és a működtetéshez szükséges helyi tudományos, szellemi kapacitásokkal. A projekthez kapcsolódó feladatok vezetésére miniszterelnöki megbízottat neveztek ki Egyed Géza személyében, aki a „következő hónapok” feladataként említette az érdekelt országok, ezen belül kiemelten a régiós országok felkeresését, meggyőzését arról, hogy számukra a debreceni helyszín a legelőnyösebb és lehetőleg ezt szándéknyilatkozatban is deklarálják. Több ország képviselője jelezte, hogy támogatják az ESS debreéeni megvalósítását. A biztos korábban már elmondta, hogy az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma, az ESFRI jelentése a pályázók alkalmasságáról Debrecen tekintetében nem tartalmazott negatívumokat. De tartalmazott-e pozitívumot, olyat, amely kiemelte a másik két város közül? - érdeklődtünk a részletekről. Kiderült: az ESFRI-jelentés alapvetően nem minősített, hanem leíró stílusban, részletes következtetések levonása nélkül bemutatta az ESS megvalósítása kapcsán szerepet játszó helyszíni feltételeket. Összefoglalóan megállapította, hogy mindhárom kiválóan alkalmas a megvalósításra. „Mi az anyag alapján is úgy gondoljuk - jelentette ki Egyed Géza -, hogy a debreceni helyszín összességében a legalkalmasabb.” Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Észak-alföldi Régiónak így fogalmazott: - Az ESS több mint egymilliárd eurót meghaladó, pán-euró- pai összefogással megépülő, csúcstechnológiai beruházás, amely a legmodernebb alkalmazott kutatásokat adja a kutatók és az ipar számára. A program Debrecen, az Északmagyarországi Régió, de az egész ország számára óriási lehetőség. A svéd és spanyol pályázók erős versenytársak, így a végső döntésig kiélezett küzdelemre számítok. Debrecen esélyei négy szempontból is kedvezőek. Kiváló adottságok Hazánkban lényegesen olcsóbban készíthető el a beruházás, mint a másik két versenytársunknál. Mezei Ferenc és Rosta László személyében két nemzetközileg elismert neutronkutató vezeti a programot, amely a szakmai színvonalat biztosítja. A város kiváló technológiai, környezeti, logisztikai és urbanisztikai feltételeket biztosít. A szigorú pályázati feltételeket talán az mutatja a legjobban, hogy az EU új tagországai közül egyedül Magyarország pályázott az ESS-re. Debrecen esélyei kedvezőek. Arra törekszünk, hogy az előnyök bemutatásával, intenzív diplomáciai és tudományos meggyőzőmunkával az elkövetkező hónapok során a lehetőségből valóságot teremtsünk. Kosa Lajos, Debrecen polgármestere a beruházással kapcsolatban a cívis város felelősségét hangsúlyozta. A város ugyanis ezúttal egy olyan nagyszabású projektért verseng, amitől - mint mondta - az EU gazdasági és tudományos sikere is függ. Debrecen „iskolaváros”, az oktatásnak itt kiemelkedő szerepe van. Ez azért is bír jelentőséggel, mert a versenyben való helytállásra, a sikeres kimenetelű pályázatra - a polgármester szavai szerint - a képzett munkaerő, illetve a magas hozzáadott értéket képviselő iparágak megtelepedése ad esélyt. Debrecen: egyetemváros Hírek, információk a régióról: www.eszakalfold.hu A magyar alany A neutronkutató központ (European Spallation Source - ESS) működését megalapozó elvét, a hosszú impulzusú neutronforrást Mezei Ferenc akadémikus dolgozta ki. Ennek megvalósítása jelenti azt a technikai előnyt, amelynek révén ez a berendezés a világ legjelentősebb neutronberendezése lehet-hangsúlyozta korábban Pálinkás József, aki egyben az ESS tudományos tanácsadó testületének társelnöke is. A központ tehát unikális lesz, amely a legkorszerűbb, békés célú és veszélytelen anyagvizsgálati lehetőségeket biztosítja majd, s főleg a bio-, valamint a nanotechnológia terén, a gyógyszeralapanyag- és anyagszerkezetkutatásban alkalmazhatják, de jól használható lesz orvosi gyógykezelések, gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezéslepergető felületek kutatásaiban is. Lapszemle a riválisokról A Lisszabonban élő László Zsuzsanna tanár, tolmács az ibériai félszigetről jelenti: - A spanyolok az El-Mundo című lap szerint azt szeretnék, ha az Európai Neutronkutató Központra beadott pályázatukról még a svéd elnökség előtt (2009. július) születne döntés, hiszen egyik fő riválisuk éppen Svédország. A közelmúltban kapcsolatfelvételre került sor az infrastruktúra létrehozására nyújtott gazdasági támogatásban érdekelt Franciaországgal, Németországgal és Angliával. Az 1,3 milliárd eurós befektetéssel megvalósuló projekttől jelentős hozzáadott érték, valamint 600 állandó munkahely teremtését várják, amire a monetáris ingadozások által sújtott eurózóna-tag Spanyolországnak különösen nagy szüksége van. (A másik két jelölt, Magyarország és Svédország nem tagjai az eurózónának. Az Oslóban élő Nyiri Ágnes atomfizikus Skandináviából tudósít: - A legújabb hír az, hogy két újabb baltikumi ország csatlakozott a lundi helyszínt hivatalosan támogató országokhoz. A listán hat ország szerepel, mint hivatalos támogató: Svédország, Dánia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia. A „Sydsvenskan" című svéd lap Magyarországot gyenge jelöltnek nevezi, és megemlíti, hogy a spanyolok már keresik az együttműködési lehetőséget Lunddal, amit a lap úgy ételmez, hogy Bilbao már talán feladta a küzdelmet. A svéd ESS-pályázattal kapcsolatban új hír: a svéd kormány jóváhagyta a MAX IV szinkrotron építését Lundban, a költségek pedig már benne vannak a 2009-2012-es kutatási költségvetésben. Egy ilyen létesítmény tovább javíthatja Lund esélyeit a tudományos infrastruktúra szempontjából. A tervezett neutronkutató makettje * I ■i i t 1 ■iM _______ >a ' limn i , I Ér di Tamás zongoraestje Szatmárnémetiben a Zene Világnapján (Fotó: Fodor Lajos - Szatmári Magyar Hírlap)
