Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-27 / 277. szám
18 TÖBB, MINT PUSZTÁN EGY REGIO UJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK böyídem ül • Városrehabilitáció. A kormány szeptemberben az eddigi legnagyobb szabású városrehabilitációs programról döntött, amelynek keretében 11 milliárd forintból hat megyei jogú város belvárosa újulhat meg. A projekt keretében többek között megszépülhet a nyíregyházi, a debreceni belváros újabb része, új közösségi terek jöhetnek létre, javíthatják a közszolgáltatási lehetőségeket. Megszépülhet a debreceni Romkert. • Intelligens energia. Az Európai Unió stratégiai céljai között szerepel, hogy a megújuló energiatermelés 2010-re a teljes energiafelhasználás jelenlegi 6 százalékáról 12 százalékra emelkedjék. E cél megvalósításának segítésére hozták létre az Intelligens Energia Európa Programot, mely az EU 2007-2013-ra vonatkozó energiahatékonyságot és megújuló energiák felhasználását ösztönző, nem technológiai jellegű tevékenységeket támogató pályázati programja. Ennek keretében az ÉARFT Regionális Energia Ügynökség létrehozására nyújtott be pályázatot, amelyet elnyert és a jövő év elején létrehozza az ügynökséget. Szolnok: a régió mintegy harminc kiemelt projektjének egyike a tiszaligeti strand területének 3,7 milliárdos továbbfejlesztése, egész évben használható termál- és wellness fürdő, sport- és rekreációs központ létesítése. Az önkormányzat 50 százalékos uniós támogatásra pályázatot nyújtott be 50 százalékos önerő mellett. Fejlesztés, válságkezelés Folytatás az előző oldalról- Pályázatunkon nyert támogatás révén települési önkormányzatok közművesített telekkel, illetve szolgálati lakással segíthetnek, aminek értéke esetenként tizenötmillió forintig terjedhet. Az összeget a projekt befejezését követő két év türelmi idő után, 36 hónapon belül az önkormányzatoknak vissza kell fizetniük, ám kamatmentesen. Jelenleg már a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat eredményéről is tájékoztatást tudok adni. 111 pályázatot fogadtunk be, amelyekben közel 1,5 milliárdos támogatási igényt fogalmaztak meg. A rendelkezésre álló összeg azonban csupán ennek fele, ezért rangsorolni kellett. Végül a tanács 37 pályázatot támogatott 680 millió forint értékben, amellyel 1,2 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a következő egy-két esztendőben.- Min múlik, hogy ki kap támogatást, és ki nem?- A legfontosabb: úgy tudjuk-e kiírni pályázatainkat, hogy azok megvalósítása fő céljainkat segítse. Ez egyszerűnek tűnik, mégis nehéz feladat. Tegyük fel, hogy sikerült. Ezután egy nagyon jó pályázatíró kell, aki a pályázati kiírás alapján fogalmazza meg azokat a pályázati elemeket, amelyekre a maximális pontszámot kaphatják - nem pedig a megbízó vágyait és álmait írja le. Az elején sokan azt hitték, hogy itt olyan „leadott” pénz van, amit szét kell osztani; „adják ide, és majd csinálunk vele valamit”. Mára elértük, hogy a nyertes pályázatok nem tértől, időtől független ötletek szintjén készülnek, hanem a stratégiai célok megvalósításához csatlakoznak, azok részfeladataira összpontosítanak.- Mégis, mit tegyen az a pályázó, aki valóban „csupán” egy-egy jó ötletének megvalósításához szeretne támogatáshoz jutni?- A regionális alapprogramok esetében mindenekelőtt tájékozódnia szükséges, hogy elképzelése beilleszthető-e a fő fejlesztési célok közé. Ha a már megjelent pályázati kiírások között nem talál megfelelőt, akkor a következő évek pályázati terveit kell figyelni. A regionális fejlesztési tanács például 2008 szeptemberében közzétette a tanács, illetve az ügynökség honlapján azokat a célokat, amelyek majd a 2009-2010. évi pályázatok alapját képezik. A célokat társadalmi vitára bocsátottuk, amelynek során a leendő pályázók megfogalmazhatták elképzeléseiket. Közülük a legjobbakat, amelyek megfelelnek hosszú távú terveinknek, beillesztettük a jövő évi pályázati kiírásokba; a pályázók viszontláthatják majd ötleteiket, általában egy szélesebb keretbe helyezve. Az idén a korábbiaknál többen éltek a véleménynyilvánítás jogával. A kistérségi fórumokon mintegy hatszázan vettek részt, írásban is sokan nyilvánítottak véleményt.- Az utóbbi hónapokban világméretű pénzügyi-gazdasági válság bontakozott ki, ami érintette hazánkat is. A regionális fejlesztési tanács hogyan reagált erre?- Több ágazati programból forrásokat csoportosítottunk át az Észak-alföldi Operatív Program gazdaságfejlesztési kiemelt céljainak javára, így pótlólagos támogatásokat tudunk juttatni a kis- és középvállalkozásoknak a technológiai fejlesztésekhez, struktúraváltáshoz, minden olyan fejlesztéshez, amely akár csökkenő termelés mellett, a hatékonyság fokozásával hozzájárulhat a túléléshez. 23 milliárd forintot szánunk mindezekre soron kívül. Ebből futja majd több telephelyfejlesztésre, egyedi regionális beruházások támogatására, hogy versenyképesebbek legyünk. Bővítjük a vállalkozásfejlesztési alapot is, hogy a mikro- és kisvállalkozások új termékeinek piaci bevezetését segítsük, főleg a magas hozzáadott érték esetében.- Honnan értesülhetnek mindezekről az érdekeltek, kik segíthetnek a pályázóknak a hivatásos pályázatírókon kívül?- Kitüntetett helyzetben van a kistérségi koordinációs hálózat 56 munkatársa, akik egyebek mellett közreműködnek a fejlesztési programok széles körű bemutatásában. Ők gyűjtik az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatható projektjavaslatokat, segítenek a kistérségek területét érintő fejlesztési stratégiák kidolgozásában, támogatják a helyi önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, társadalmi partnerek bekapcsolódását az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjai felhasználásába. Tőlük lehet konzultációt kérni szakmai kérdésekben, illetve segítséget a pályázatok megvalósítása során előálló problémák megoldásához, különösen az előrehaladási jelentések és elszámolások elkészítéséhez. Tehát a hálózat munkatársai lehetnek a tervek megvalósításának motorjai.- Nagyon fontos a nyilvánosság, hiszen ezáltal ismerhetők meg a regionális fejlesztési tanács stratégiai céljai, amelyekhez kapcsolódnak a pályázatok. Örülünk, ha a média érdeklődik munkánk iránt, közvetítésével sok információ juthat el korábbi és új pályázóinkhoz. A tanács és munkaszervezete, az ügynökség önállóan is készít kiadványokat. Érdemes figyelemmel kísérni honlapunkat is (www.eszakalfold.hu), amely a legrészletesebb információkat nyújtja, s ami fontos: gyorsan. A lehetőségek sorába illeszkedik ez a kiadványunk a régió napilapjaiban: célunk, hogy bemutassuk az európai integráció helyi folyamatát, a régió területfejlesztési koncepcióját, programjait, az egyes projekteket, a lebonyolításban részt vevőket, népszerűsítsük a jó példákat. Ismertetni kívánjuk munkánk hátterét, eredményeit, egyben megosztani gondjainkat is. Kiemelt projektek a régióban Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács több körben döntött arról, hogy mely pályázatokat javasolja a kormánynak kiemelt projektként. Eddig a következők részesültek támogatásban (az összeg a tervezett összköltségvetési: _____________;___________________ Ha jdúszoboszló gyógyhelyi fejlesztése Aqua-Palace Élményfürdő 4,8 milliárd forint Nyíreqyházi Állatpark fejlesztése 1,6 milliárd forint Jászberényi Beszállítói Tudásközpont 3,'8 milliárd forint A tiszadobi Andrássy-kastély kulturális-turisztikai hasznosítása 1,5 milliárd forint Hit és egészség, Nyírbátor-Máriapócs vallási és kulturális turizmus fejlesztése 3.4 milliárd forint Húsz 4 és 5 számieqyű közút fejlesztése 8,5 milliárd forint A záhonyi térség különleges gazdasági övezetének fejlesztése - ipari logisztikai terület kialakítása Fényeslitke-Komoró térségében 2,5 milliárd forint Régiós döntések megyei szemmel Szászberek: a Szolnoktól 17 km-re lévő településen tavasszal kezd működni az évi 80 ezer tonna alapanyagot feldolgozó peletüzem, Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye. A hatmiliiárd forint értékű kiemelt projekt révén száz ember jut munkához. Később biomassza-erőmű is épül (Fotó: Hanga Valéria) ■ A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke az operatív programról és a pályázati tapasztalatokról. Fejér Andor a közgyűlés elnöki tisztsége mellett a regionális fejlesztési tanács alel- nöke: Egy olyan megye, Jász- Nagykun-Szolnok élén áll, amelynek fekvése, társadalmi-gazdasági kapcsolatai az Alföld közepén igen sokirá- nyúak, és a leggyengébb szálak éppen a régió két másik megyéjéhez fűzik.- A regionális fejlesztési tanács szeptember 18-án bocsátotta közvitára a Regionális Operatív Program (ROP) 2009-2010-es munkaanyagát. Ön szerint mi ennek az erős, illetve gyenge oldala, mivel volna érdemes bővíteni?- A kétéves időszak egyik legnagyobb ellentmondása, hogy a régióban öt évre (2013-ig) még rendelkezésre álló források 85 százalékát kívánják felhasználni 2010-ig. Véleményem szerint, egy felgyorsított döntéshozatal esetén rosszul előkészített, saját forrással nem kellően alátámasztott projektek nagyobb arányban kerülhetnek támogatásra, ami végül is a tényleges felhasználás csökkenéséhez és legrosszabb esetben a pénzkeret elvesztéséhez vezethet. A kibontakozott pénzügyi és hitelezési válság is egy lassúbb ütemű forrásfelhasználást indokolna.- Ugyancsak problémát jelent az egyes támogatások területi elosztása. A tanács a gazdaság- és turizmusfejlesztési kiemelt projektnél előzetesen a megyék lélekszám-arányában rögzítette a projekt költségeit. Ennek eredményeként jelenleg viszont egy erőteljes Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei túlsúly alakult ki. A legkirívóbb aránytalanság az oktatásinevelési intézmények fejlesztésénél van, ahol is a tanács a pályázati dömping- re alapozva, a Dél-Dunántúl- hoz hasonlóan, a hétéves forrás közel 85%-ának felhasználásáról döntött. A már előzetesen megítélt 18,4 milliárd forint fele Szabolcs-Szatmár- Bereg megyének, harmada Hajdú-Bihar megyének jutott, viszont Jász-Nagykun-Szolnok megye 2,9 milliárd forintot - nem egészen 16%-ot - kapott. A benyújtott pályázati igények nem voltak ilyen aránytalanok. Bár Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében háromszor annyi település és másfélszer annyi lakos van, ami több közszolgáltatást is jelent, a kialakult helyzet a megyénk számára nem elfogadható, még a gyengébb minőségű pályázataink mellett sem.- A Regionális Operatív Program keretében eddig 71,5 milliárd forint felosztása történt meg, amelynek 39%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, 36%-a Hajdú-Bihar megyébe, 25%-a pedig Jász- Nagykun-Szolnok megyébe jutott. Ez így összességében lélekszámarányosnak tekinthető, de a másik két megyéhez képest az ipari területek fejlesztése, a közösségi közlekedés támogatásának területén aránytalanul kevesebb pénz jutott Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. Ugyanakkor a kerékpárutak építése és a helyi településfejlesztési akciók terén sikeresen szerepeltünk.- Az elkövetkezendő időben mely területek fejlesztését tartja fontosnak?- A következő kétéves akciótervben a megye számára elengedhetetlenül fontosnak ítélem a gyógy- és termálturizmus fejlesztésének szerepeltetését. 2008-ban a régióban kilenc fürdőfejlesztés kapott 3,4 milliárd forintnyi támogatást, ezzel szemben 21 pályázati igény érkezett be, 7,6 milliárd forint értékben - ennek Kormánydöntés Újabb város-rehabilitációs projektek támogatásáról elöntött a kormány a múlt héten. Szolnok integrált városfejlesztési programját 1,4 milliárd forinttal támogatja; amelyből a Tisza-parti város központját rehabilitálják. A projekt összköltsége a magánerős fejlesztéssel együtt 5,5 milliárd forint. A tervek szerint 2010. szeptember 30-ra fejezik be. harmada a megyénkből. A gyógy- és termálturizmus fejlesztése az adottságokra épülő kitörési lehetősége a régiónak. Ezért érthetetlen az a javaslat, hogy 2009-2010 között ne induljanak ilyen fejlesztések. Fontosnak tartom továbbá, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben a jövőben is lehessen inkubátorházakat létrehozni a kis- és közepes vállalkozások ösztönzése érdekében. Nem biztos, hogy az egyedi nagyberuházások állami támogatásával a már amúgy is szűkös régiós kereteket kell terhelni. A programszerűen támogatott leghátrányosabb térségekre elkülönített keretek esetleges maradványát pedig elsősorban a többi ilyen, de nem kiemelt kistérség számára kellene biztosítani.- Melyek a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatását célzó régiós pályázatok eddigi tapasztalatai?- Először is sajnálattal kell megállapítani, hogy 2006-tal megszűnt a megyei területfejlesztési tanácsok forráselosztó szerepe, ami konszenzusos települési és térségi döntéseken alapult. 2007-ben az Északalföldi Régióban 3,4 milliárd forint önkormányzati felhasználású hazai forrás került felosztásra. Ennek csak 17,1 százaléka, 590 millió forint jutott megyénkbe, ebből 309 millió forint célzottan a leghátrányosabb helyzetű kunszentmártoni és tiszafüredi kistérségekbe. 2008-ban a 4,7 milliárd forintos keret 19,5 százalékában, 918 millió forintban részesültek a megye önkormányzatai, ebből 298 millió forintot kapott az említett két kiemelt kistérség. 2007-ben csak hosszas vita után hozott egyedi döntéseket a regionális tanács, míg 2008-ban már sikerült elfogadható kompromisszumokat kötni. *- Jász-Nagykun-Szolnok megye részesedése azért is ilyen alacsony a hazai forrásokból, mert például az azok közel felét kitevő leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását támogató keret felhasználása lélekszám-ará- nyosan történik, így 2008-ban a régiós 2,4 milliárd forintos keretnek csak 12,4%-a juthatott ide, a jelenlegi szabályozás szerint. A hazai források szűkülését tartom még a legnagyobb gondnak e téren. Az uniós források rendelkezésre állására hivatkozva nemcsak a források, hanem a támogatható tevékenységek köre is csökken. 2009-2010-ben a regionális fejlesztési tanácsok kétéves területi operatív program alapján írhatnak ki pályázatokat az Észak-alföldi Régióban, ez alapvetően településkategóriánként történik meg. Ezek a tények még számos új konfliktust eredményezhetnek, mivel az önkormányzatok fejlesztési igényei egyre több területen jelentkeznek. (Időközben lezárult a munkaanyag társadalmi vitája; mintegy hatvan szervezettől több mint 300 vélemény, javaslat érkezett, ezek egy részét beépítették a jóváhagyás előtt álló programba. A szerk.) Fejér Andor t 4 I ft
