Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-26 / 276. szám

TISZAZUG ÚJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 26., SZERDA 5 Az éves büdzsé felét nyerték pályázatokon Szelevényen Szelevényen az elmúlt időszak­ban rengeteg pályázati pénzt nyertek különböző fejlesztések­re. Mint azt Pánczél Ferenctől, a település polgármesterétől meg­tudtuk, eddig az éves költségve­tés - 130 millió forint - felét, több mint 60 milliót sikerült pá­lyázatokon nyerniük. Legutóbb a Szelevényt Kunszentmártonnal összekötő, uniós támogatásból épült kerékpárutat helyezték forgalomba. A bicikliút nagy elő­nye, hogy a két település közötti távolság 14,5 helyett 6,7 kilomé­terre rövidült. így az ingázók könnyebben megközelíthetik az iskolákat, munkahelyeket. A suliban lecserélték a nyílászárókat A helyi általános iskola régi épületében lecserélték a nyílászá­rókat, erre 3,15 millió forintot for­díthattak. Felújították a haleszi kövesutat is, erre a célra 18,2 mil­lió forintot kapott a település. A héten fejezik be a művelődési ház tetőszerkezetének felújítását, er­re 4,5 milliót fordíthatnak. Folya­matban van a településrendezési terv is, amire 4,8 milliót nyertek. Erre azért van szükség, mert 2009-től azok a települések, ame­lyeknek nem lesz ilyen tervük, nem adhatnak be pályázatokat. Emellett az önkormányzat épüle­ténél vis maior keretből újították fel a parkolót, ami még a 2006-os árvízi védekezéskor ment tönkre.- Még két folyamatban lévő pá­lyázatunk van. Az egyiket az or­vosi rendelő teljes akadálymente­sítésére, a másikat az idősek nap­közbeni ellátására szolgáló hely kialakítására adtuk be. Sajnos szűkös kereteinkből önerőt csak minimálisát tudunk biztosítani, zömében csak pályázati pénzből jut fejlesztésekre. A jövőben sze­retnénk ravatalozót építeni, az Al­kotmány utat burkolattal ellátni, piacteret kialakítani, a haleszi művelődési házat akadálymente­síteni, valamint az ivóvízellátá­sunkat korszerűsíteni - összeg­zett Pánczél Ferenc. ■ Egy fáradhatatlan gátőr portré Tigyi László árgus szemekkel figyeli a Körös vízállását Sokan azt hinnék, árvíz híján egy gátőrnek nem sok teendője akad. A Sze­lvénytől egy kilométerre lévő gátőrház lakója, Ti­gyi László másként véle­kedik erről. Számára a Körös mindig ad munkát. Németh Gergő A kunszentmártoni születésű, 58 éves Tigyi László 1999 óta fi­gyeli a folyó minden rezdülését. A szakma iránt már kiskorában érdeklődést mutatott: hétéves korában a Csengedi holtágnál lé­vő gátőrháznál nyári pásztor­ként szolgált. Ráadásul szülőhá­zától csupán kétszáz méterre folyt a Körös, így nem véletlen, hogy hatévesen már tudott úsz­ni. Ezt az utcabeli, idősebb gye­rekektől tanulta meg. Ha tehet­ték, szabadidejük nagy részét a folyó árterében töltötték. Hol vá­rat építettek, hol rabló-pandúro- sat játszottak. így nem véletlen az sem, hogy a térséget ügy is­meri, mint a tenyerét. Tigyi László általános iskolába Kunszentmártonban járt, majd kitanulta a kőművesszakmát a helyi ipari iskolában. Ezután Fü­zesi Pál mester mellett dolgozott, majd bevonult katonának. Szent­endrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán látott el szolgálatot. Le­szerelés után 1972-ben került Sze­lvényre, megnősült, és azóta is itt lakik. A Közép-Tisza Vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon 1977 tavasza óta dolgozik mint karbantartó kő­műves. 1999-ben a karbantartók nagy része nyugdíjba vonult, így élve a számára felkínált lehető­séggel, gátőr lett a Körös mintegy nyolc kilométeres - a kunszenti Pannónia szőrmegyártól a tehe- nesi holtágig - szakaszán. A folyó azonban nem mindig a szelíd ar­cát mutatta. Erről 2000-ben és 2006-ban is meggyőződhettek a közelében élők, köztük László is. Mint arról lapunk korábban több­ször is hűt adott, 2006. április 21- én az átázott töltés megcsúszott, így három település - Szelevény, Csépa és Tiszasas - lakóit kellett kitelepíteni. Az egyik suvadás ép­pen a Tigyi Zoltán által megfigyelt területre esett.- Emlékszem, hirtelen áradás volt - mesélte László. - A meg­csúszást megelőző napon reggel hattól éjjel háromig magasítot­Tigyi László azt a vízmércét mutatja, amit 2006-ban még ki kellett pótol­ni azért, hogy a megáradt Körös vízállását mérni tudják tűk a gátat. Másnap vettem ész­re a repedést a gáton, ami egyre nagyobb és nagyobb lett. Értesí­tettem az ügyeletet, fél órával ké­sőbb már érkeztek is helikopte­rek terhelni az ominózus sza­kaszt. Lehetett látni, hogy labilis az egész gát, és hogy bármikor átszakadhat. Hajszálon múlt csak. Amikor már kritikus volt a helyzet, ruhában aludtunk, hogy ha baj van, azonnal tudjunk re­agálni. Ha átszakadt volna a gát, a fél megye biztosan elúszott vol­na. A gátcsúszástól mindössze hatszázötven méterre volt a gát­őrház. Innen a jószágainkat az utolsó pillanatban vitték el, ezenkívül minden értékünk a házban maradt. Csupán a fontos iratainkat vittük át Szelevényre. László hozzátette, hogy gátőri teendőiben élettársa, Évike is na­gyon sokat segít neki. Ő adta a nagy árvízkor például a vízállás- jelentést, mivel ő éjt nappallá té­ve a gáton dolgozott. Mint mond­ja, az árvíznek egy fontos hoza- déka is volt. Megmutatta, hogy a bajban az emberek képesek ösz- szefogni és hatékonyan szembe­szállni a természet romboló ere­jével. Azóta eltelt két év. A Körös­gát ezen szakaszát megerősítet­ték és megmagasították, itt gond már nem lehet. Ám továbbra is van egy nyolc kilométeres sza­kasz, amit meg kell erősíteni. Ennek 2012-ig kell elkészülnie. László azonban addig sem pi­hen, a téli időszakban is akad munka. — Bár a tél nagyon csendes er­refelé, muszáj gyakran járnom az árteret, mert ilyenkor a fatol­vajok is aktivizálják magukat. Emellett naponta kell írnom a le­hulló csapadékmennyiséget, va­lamint havi jelentést is készíte­nem kell. Hagymaszirom módra épült fel a folyó gátja tigyi László elmondta, ami­kor látták a Körös-gátat meg­bontva, akkor derültek ki igazán annak igazi hibái. Mi­vel a töltés nem egyszerre épült, hanem több lépésben, az egymásra rakodó földréte­gek nem álltak össze, így az óriási víznyomás hatására el­csúsztak egymáson, mint a hagyma belseje. HÍRSÁV Versenyt is szerveznek az egy százalékokból az adózó állampolgárok kö­zel 75 ezer forintot ajánlot­tak fel a kunszenti Körös Horgászegyesült javára. Ezt az összeget az egyesület ver­senyek lebonyolítására és a Csengedi holtág, valamint a Körös-Farkas-kanyar szabad horgászhelyeinek rendbeté­telére fordítja majd. Várni kell a vágányhálózat felújítására Kunszenten ismét vágányzárat rendeltek el a Szentes-Kunszentmár- ton vonalon, amelyet holnap oldanak fel. A két város kö­zött erre az időre vonatpótló buszokkal lehet közlekedni. A tervek szerint 2009 végé­re csak a Nagytőke-Kun- szentmárton állomásközzel végeznek a szakemberek, így a város vágányhálózatá­nak felújítására legjobb eset­ben is 2010-ig várni kell. Két győzelemmel zárta a fordulót a kézicsapat A megyei kézilabda-bajnok­ság harmadik, kettős fordu­lójának helyszíne Karcag volt, ahol a mezőny két gyen­gébb csapatával találkozott a kunszenti gárda. Első mér­kőzésükön a Túrkeve ellen repülőrajtot vett Mészáros János edző csapata: a 20:5-ös első félidő után 38:15-re győztek. A második mérkő­zésen a frissebb jászladányi- ak megszorongatták Miléé- ket, ám végül 23:18-ra az esélyesebb kunszenti csapat győzött. Az őszi szezont va­sárnap Törökszentmiklóson zárja a KUTE. Parkot alakítottak ki az inokai nyugdíjasok A TISZAINOKAI Szőke Tisza Nyugdíjasklub pályázott és nyert. A pénzből a helyi kas­tély területén egy pihenésre alkalmas kis parkot alakítot­tak ki. A munkában segítsé­gük is akadt, hiszen fiatalok és szüleik is bekapcsolódtak a tereprendezésbe. A park kiválóan alkalmas a jövőben kikapcsolódásra, pihenésre. Az oldalt szerkesztette: Németh Gergő Fotók: Mészáros János Ötödik születésnapját kiállítással ünnepelte a gyűjtőklub évforduló A tagok a katonai relikviáktól az osztrák polgári kitüntetésekig sok mindent megőriznek Ötéves lett a Kunszentmártoni Gyűjtőklub. Erre az alkalomra no­vember elején nyílt meg a Hely- történeti Múzeumban új kiállítá­suk, melyben a tagok közül nyol­cán széles körű válogatást tárnak az érdeklődők elé magángyűjte­ményükből. Cseuz Imre, Herczeg László, Kllncsik János, Komlós Zoltán, Kovács Antal, Szabó Ta­más, Tűrcsányi Tibor és Virág Já­nos így csak egy szeletét mutatja be kincseiknek. A Kunszentmártoni Gyűjtő­klub eddigi eredményeiről Sza­bó Tamással, a klub ötletgazdá­jával beszélgettünk, aki helytör­téneti szempontból fontos tár­gyakat gyűjt. Mint mondja, ezek a város értékei, s ha nem gyűjtik össze őket, elpusztulnak, a fele­dés homályába vesznek.- Kezdetben több mint hú­szán voltunk, ez mostanra tizen­kettőre csökkent, ám a lelkese­désünk továbbra is töretlen. Zö­mében helyi gyűjtők a tagok, de van, aki Tiszakürtről, Öcsödről és Martfűről jár át a találkozó­inkra. Az alapításkor az volt a célunk, hogy egy gyűjtőklub megalapításával jobban megis­merjük egymás gyűjtési körét, illetve eddigi tapasztalatainkat megosszuk egymással. Az elmúlt öt esztendőben több kiállításuk is volt már. 2005-ben „Életünket és vérünket”, 2006- ban „A világ legnagyobb infláci­ójának bankjegyei” néven szer­Szabó Tamás az általa összegyűjtött helytörténeti emlékek vitrinjénél veztek tárlatot. Még ugyanebben az évben szerveztek az 1956-os forradalom ötvenedik évforduló­jára emlékkiállítást. Az idén pél­dául olyan ritka képeslapokat bocsátottak közszemlére a kun­szentmártoni polgármesteri hi­vatalban, amelyek a város régi arcát mutatják meg az érdeklő­dőknek.- November elején teljesen önálló kiállításunk nyílt a Hely- történeti Múzeumban, ahonnan sok segítséget kapunk - mondta Szabó Tamás. - A kiállításon ér­mék, helytörténeti dokumentu­mok és tárgyak, kártyák, kagy­lók és csigák, osztrák polgári ki­tüntetések, valamint katonai re­likviák tekinthetők meg. ■ Ha értékeset látnak, szólnak egymásnak a gyűjtöklub tagjai között már bevált szokás, hogy szól­nak egymásnak, ha a hétköz­napok során látnak olyat tár­gyakat, ami a másiknak kell­het. Mint Szabó Tamás el­mondta, ennek alapja az, hogy az ember rendszeresen járjon börzékre, ahol igazi ér­tékekre találhat. * ♦ * I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom