Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-20 / 271. szám

2 ÚJ NÉPLAP-2008. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA rabosítás A megyei főügyészség felülvizsgálta a nagykörűi nagypapa elleni határozatot, és felmentette a személyi szabadság megsértése bűntette alól MÉGSEM TÖRTÉNT BŰNCSELEKMÉNY Géléi József Bodor Imre 2006 tavaszán aka­dályozta meg, hogy az egyik szolnoki általános iskola keríté­sénél - a helyszín különösen fontos szerepet kap a továbbiak­ban — megverjenek egy alsós kisdiákot. A 13 éves támadót megfogta, s akarata ellenére be­vitte az iskola igazgatónőjéhez. Ezért őt személyi szabadság kor­látozása és könnyű testi sértés miatt feljelentették a szülők, s a nyomozás végeztével a Szolnok Városi Ügyészség megrovásban részesítette. Az eset kapcsán ke­restük meg dr. Varga Árpád me­gyei főügyészhelyettest. —Mivel Bodor Imre, illetve jo­gi képviselője nem nyújtott be panaszt a határozat ellen, ha­nem elfogadta az elsőfokú váro­si ügyészség döntését, így a tör­téntek nem jutottak a megyei fő­ügyészség tudomására — kezdte a megyei főügyészhelyettes. — Ha jogorvoslattal élnek (ezt a nyomozati szakban panasznak nevezik), már korábban meglett volna a lehetőség arra, hogy köz­belépjünk. így a megyei fő­ügyészség csupán az Új Néplap­ban megjelent cikkből ismerte meg az esetet. Aggályosnak ta­láltam a határozatot, ezért hala­déktalanul bekértem az iratokat és hivatalból felülvizsgáltam a döntést. Megállapítottam, hogy Bodor Imre nem valósította meg a 18. életévét be nem töltött sze­mély sérelmére elkövetett, sze­mélyi szabadság megsértésének bűntettét, ezért bűncselekmény hiányában a nyomozást meg­szüntettem. Bodor Imre a köz­oktatási törvénnyel össz­hangban cselekedett, a jog­szabályi rendelkezések szellemében járt el. Az ügyészségi megrovás és a rabosítás eltörlé­sére megtettem a szükséges intézkedé­seket. A határozat jog­erős, ez ellen panasz­nak nincs helye. Te­kintve, hogy az ügy azzal indult, misze­rint a gyerek és tör­vényes képviselője könnyű testi sértés miatt magánin­dítványt terjesz­tett elő a Szolnok Városi Rendőrka­pitányságon, és ehhez mellékel­tek egy orvosi látleletet, amely- lyel azt igazol­ták, hogy a karján A megyei főügyészhelyettes, dr. Varga Árpád aggályosnak találta az elsőfokú határozatot, felülvizsgálta, majd megváltoztatta azt zúzódásos sérüléseket szenve­dett, a magánvádas eljárás le­folytatása most már a bírdság fel­adata.- Manapság egyre többekben merül fel a kérdés: érdemes-e közbeavatkozni, ha egy gyen­gébbet ér sérelem az utcán?- A büntetőjog ismeri a jogos védelem intézményét. Ha azt lát­juk, hogy az utcán bántalmaznak valakit vagy annak akárcsak közvetlen veszélye is fennáll, közbeavatkozhatunk. Nem bün­tethető, akinek a cselekménye ahhoz szükséges, hogy a saját vagy a mások személye, javai, a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jog­talan támadást elhárítsa. Termé­szetesen az elhárításnak vannak jogilag megvont határai. Jelen esetben például nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy diá­kok veszekedéséről, dulakodásá­ról volt szó. Ha egy felnőtt közbe­lép, az első dolga az, hogy felszó­lítja őket, hagyják abba a vereke­dést. Amennyiben ennek nem Napjainkban nem ritka a gyerekek közötti agresszió tesznek eleget, nyilvánvaló erőfö­lényénél fogva megteheti, hogy lefogja a támadót, esetíeg arrébb taszíthatja. Viszont, sérülést nem okozhat a gyermeknek.- Mi volt az a pont, melyet a városi, illetve a megyei ügyész­ség másként értékelt?- Az elsőfokú ügyészség hatá­rozatának is megvolt a jogalap­ja. Úgy ítélték meg, hogy Bodor Imre terhére megállapítható a személyi szabadság megsértése és a könnyű testi sértés elköve­tése is, mert az események egy része az iskola területén kívül zajlott, és a gyereket akaratán kí­vül vitte vissza az igazgatónő­höz. Ez alapján hozták meg ha­tározatukat. Tekintettel azonban arra, hogy indokoltnak látták Bo­dor Imre közbelépését, illetve azt, hogy a gyerek vitathatatla­nul provokálta őt, durva, sértő kifejezéseket használt vele szemben, a cselekmény indíté­kát méltányolva, a törvény sze­rint alkalmazható legenyhébb fe­lelősségre vonást, a megrovást alkalmazták. Az élet produkál olyan eseteket, amikor az elsőfo­kú, illetve a felettes hatóság vé­leménye nem fedi egymást. Ese­tünkben a különbség abból fa­kad, hogy másként ítéltük meg a helyszín kérdését. Szerintem, bár kétségtelenül a kerítésen kí­vül zajlottak az események, mégis az iskolához köthetőek. Ezt támasztja alá, hogy a ve­szekedés, a dulakodás taní­tási időben történt, amikor a gyerekek még nem széled- tek szét, és a veszélyhelyze­tet érzékelő pedagógus, aki­vel szemben a diák szintén tiszteletlen volt, sikertelenül próbált meg közbeavatkozni. Meggyőződésem szerint, tökéle­tesen illik ide a közoktatásról szóló törvény rendelkezése, miszerint: „a diákot megilleti, hogy biztonságos környezetben tanulhasson, védelmet kapjon a személyét fenyegető támadástól, bántalmazástól. A pedagógust megilleti, hogy személyét meg­becsüljék, tiszteletben tartsák. Mindezeknek az érvényre jutta­tásáért az igazgató felel.” Ennek alapján ítéltem meg úgy, hogy az igazgatónő volt jogosult az ügy le­rendezésére. Tehát a gyerek sze­mélyi szabadságát nem korlátoz­ta Bodor Imre, mikor bevitte az is­kolába. Ha ez az eset az iskolától távolabb történik, már nem az igazgató fennhatósága alá tarto­zott volna a megítélése, hanem a rendőrség feladatát képezi.-Mit tanácsol azoknak, akikben dolgozik az igazság­érzet, ám félnek a következ­ményektől? — Ha fizikai erőfölényük egy­értelmű és késztetést éreznek magukban a segítségre, senkit nem beszélnék le arról, hogy Bodor Imre fellélegezhet, ismét priuszmentes állampolgár lett közbelépjen. Ám mérjék fel az adott helyzetet, nehogy közbe­avatkozásukkal' önmagukat so­dorják bajba. Ügyeljenek arra, hogy higgadtságukat mindvégig megőrizzék, mert a beavatkozá­suk során nem okozhatnak aránytalanul nagyobb sérelmet annál, mint amivel a jogtalan tá­madás fenyegetett. A közbelépés csak a támadás, vagy annak köz­vetlen veszélye elhárításáig tart­hat. A bűncselekmény elköveté­sén tetten ért személyt bárki el­foghatja, köteles azonban az ille­tőt a nyomozóhatóságnak hala­déktalanul, hangsúlyozom, a le­hető legrövidebb időn belül át­adni, ha erre nincs módja, a re­ndőrséget nyomban értesíteni. Az ügy tehát hepienddel zá­rult. Bodor Imre fellélegezhet, törvénytisztelő állampolgárként ismét priuszmentesnek vallhat­ja magát. Visszatért a hitem az igazságszolgáltatásban A DR. VARGA ÁRPÁDDAL történt beszélgetés után természetesen megkerestük a nyomozás so­rán rendkívül megalázó hely­zetet átélő, ám most rehabili­tált Bodor Imrét.- Miután az Új Néplapnak kö­szönhetően esetem nagy nyil­vánosságot kapott és több or­szágos médium is foglalkozott velem, számtalan együtt érző telefont, SMS-t, internetes hoz­zászólást kaptam. Ez ugyan vi­gasztalókig hatott, ám nem számítottam rá, hogy ettől bár­milyen változás is történhet ügyemben. Most, hogy a me­gyeifőügyészség törölte a meg­rovást, visszatért a hitem a magyar igazságszolgáltatás­ban. Talán mégis jó irányba haladnak a dolgok? Nagy felháborodást vál­tott ki olvasóink körében, mikor a közelmúltban ar­ról számoltunk be, hogy egy nagykörűi nagypapát a rendőrség rabosított, majd a vizsgálat lefolyta­tása után ügyészségi megrovásban részesült, mert nem hagyta, hogy egy nagyobb diák bántal­mazza kisebb társát. A megyei főügyészség felül­vizsgálta a korábbi hatá­rozatot és felmentette a férfit. Hozzászólások a Szoljon.hu-ról első cikkünk - Rabosították a férfit, mert szétválasztotta a verekedőket — kapcsán számtalan hozzászólás érke­zett a Szoljon.hu-ra. Most ezekből válogatunk. A hozzá­szólásokat szerkesztett for­mában közöljük. bcks. Ha engem vagy leendő gyermekemet püfölnék így, örülnék egy ilyen ember köz­belépésének, de ezek után nem csodálkozom azon sem, ha az emberek elmennek az ilyen helyzetek mellett. .... Sajnos ilyen a magyar jog­alkotás. Ezeket a törvényeket 60 éve hozták, azóta sokat változott a világ, de a törvény- hozás maradt a régi. Sok pa­ragrafust kéne módosítani, de erre nincs idejük a honatyák­nak. Nagyon sajnálom Bodor Imrét, mert jó tett helyében jól meghurcolták. Ezek után sen­ki ne csodálkozzon azon, ha az emberek közömbösen to­vább mennek, ha ehhez ha­sonló eseteket látnak. zouKÁCSka Amikor én vol­tam nyolcadikos, hasonló tettért az egész évfolyamot előállította az igazgató. Fél­tünk is tőle, nem csak fizi­kai értelemben véve volt nagy ember. Akkoriban rossz maga viseleti jegyet ad­tak sorozatos vétségek miatt, ami azt jelentette, hogy bi­zonytalanná vált a középis­kolai továbbtanulás a delik­vens számára. Mára már minden eszközt kivettek a ta- ■ nítók, szülők és rendőrök ke­zéből, hogy valamit tehesse­nek a rend és a fegyelem ér­dekében. Hová jutunk így? RtTACS Azt hiszem, a törvény- alkotók és ítélethozók is fordít­va ülnek a moziban. Adtunk jogot mindenkinek, de köteles­ség nem létezik, sajnos. Ez is olyan, mint a demokrácia, rosszul értelmezik. bors Felháborítónak tartom, hogy azért megbüntetnek va­lakit, mert védtelen gyereke­ket próbál agresszív társuktól megvédeni! A szóban forgó tanulót egyébként egy másik iskolából már eltanácsolták. EGY PEDAGÓGUS Lassan az lesz, mint Amerikában, ha nem állítjuk meg az iskolai erőszakot. FÖDI Nekem is volt ilyen ügy­ben részem, és a végén kide­rült, hogy már egész bűnlajst­roma van a srácnak! A hoz­záfűznivalóm csak annyi, ha • a kedves szülő nem képes normálisan megnevelni a sze­retettgyermekét, a nevelőnek vagy tanárnak a feladata. Csak van egy kis bibi ebben az egészben: mindennemű jo­gukat megvonták az oktatók­nak és túlságosan felruház­ták ezekkel a diákokat és ők tisztában is vannak vele. f K i I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom