Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-04 / 233. szám

7 2008. OKTÓBER 4., SZOMBAT GAZDASÁG Üres álláshelyek száma Magyarországon néhány ágazatban 2008 nyarán Kohászból jó informatikus? munkaerőpiac Több az üres állás, és több lett a munkanélküli Különböző színű padlólapokat sóztak rám burkolás Olvasónk az egyik nagy áruházlánc üz­letében tíz doboz padlóla­pot vásárolt. A burkoláskor derült ki, hogy a színük el­tér, sőt egy-egy dobozban is volt kétféle színű lap. Az úr visszament az üzletbe, ahol közölték, nincs raktá­ron az eredetileg óhajtott lapból. Megígérték viszont, hogy beszerzik. Egy hónapig nem történt semmi, aztán jegyzőkönyvet vettek fel. Két hónapig megint semmi, majd az úr három hete beírt a vásárlók könyvébe is. Kérdése: mit tehet még. A vásárlók könyvére adandó válasz határideje 30 nap, ezt már várja meg az úr - taná­csolta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének osztályvezetője. Ha nem kap választ utána sem, akkor azt bejelentheti a területileg ille­tékes fogyasztóvédelemnél. Az eset egyébként arra en­ged következtetni, hogy olva­sónk talán két gyártási szé­riából választott, amikor a 10 dobozt hazavitte. Az viszont valóban minőségi hiba, ha ugyanabban a dobozban van többféle színű padlólap. Az úr mindent megtett, hogy a hibát jelezze. Ha ennek el­lenére a vita nem zárul le számára megnyugtatóan, nincs más út, mint a polgári bíróság. Az adásvétel polgári szerződés, és a minőségi ki­fogásokkal kapcsolatos igé­nyeket polgári úton lehet rendezni. Még a rendszerváltás előtti időkben volt, hogy a fogyasz­tóvédelem minden hasonló ügyet megoldott. A vevőnek nem volt más dolga, mint várni a telefonra, hogy me­het az áruért, minden el van intézve. A fogyasztóvédelem­nek ma más a feladatköre. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanaaf&axelspringer. h u Az idei év második negyedében csaknem 38 ezer munkahely maradt tartósan betöltet­len. Ugyanebben az idő­szakban több mint 421 ezren kerestek állást. Boda Veronika Mintegy 2-3 ezerrel több volt a betöltetlen álláshely 2008 máso­dik negyedévében, így 38 ezer munkahely maradt tartósan be­töltetlen - közli a statisztikai hi­vatal (KSH). Ezen álláshelyek száma a munkanélküliek mint­egy 12 százalékának felel meg. A vállalatok a betölthető mun­kahelyek mintegy háromnegyed részére felsőfokú végzettséggel, illetve valamilyen szakképzett­séggel rendelkező álláskeresőt kerestek. Irodai, ügyviteli mun­kahelyből 6400 maradt betöltet­len. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek mintegy fele az egészségügyben és a szociális ellátásban jelentkezett, ahol szintén a szakképzett munkaerő iránt volt kereslet. A felmérés szerint a legna­gyobb munkaerőhiány a fel­dolgozóiparban és az ingatlan­ügyekkel kapcsolatos szolgálta­tásokban jelentkezett, és az átla­got meghaladó volt a kereslet a pénzügyi közvetítéssel foglalko­zó vállalatok esetében is. Összes­ségében az összes álláshely 1,4 százaléka volt betöltetlen. Németországban és Nagy-Bri- tanniában együttesen több mint 1,9 millió volt a betöltésre váró munkahelyek száma. Százezer körül volt még Hollandiában, Csehországban, Spanyolország­ban, illetve Romániában is. Hazánkban 3 millió 914 ezren dolgoztak június-augusztus kö­zött, több tízezerrel kevesebben, mint egy éve. A munkanélküli­ségi ráta 7,5 százalék volt (ezzel kimagasló az EU-ban). A 15-74 A családok a jelenlegi anyagi helyzetüket jobbnak értékelik, mint az év első felében. Ugyan­akkor borúsabban látják a munkanélküliség várható ala­kulását - derült ki az Ecostat friss felméréséből. Az elmúlt három hónapban a háztartá­sok elsősorban inflációs vára­kozásaikban lettek sokkal biza­kodóbbak, és a korábbinál sok­éves népesség kicsivel több mint fele, a 15-64 éveseknek a 61,8 százaléka, az összes munka- vállaló korú lakosnak pedig csaknem a kétharmada jelent meg a munkaerőpiacon. A mun­kanélküliek mintegy húsz szá­zaléka a 15-24 éves korosztály­ból került ki. A nem dolgozó né­pesség fele pedig több mint egy éve keres állást. Chikán Attila közgazdász pro­fesszor kérdésünkre elmondta: nálunk nem a munkanélküliség­gel vagy a betöltetlen állás­helyekkel van baj, sokkal in­kább a „foglalkoztathatósággal”. „Azért alakulhat ki az, hogy egy­szerre van ennyi betöltetlen ál: lás és munkanélküli, mert a re­ked kedvezőbben ítélik meg saját anyagi helyzetük jövőbeli alakulását, és a nemzetgazda­ság egészét. A családok jelen­tős részének, az alacsony jöve­delműeknek a helyzete a meg­szorítások befejezése és a bérek javulása ellenére is romlott. A felmérésben a családok által jelentett egy főre jutó nettó jöve­delem havi 64 081 forint volt gisztrált álláskeresők legtöbb­jének nincs a munkához szüksé­ges megfelelő szakképzettsége”- mondta. További probléma, hogy ezeknek a munkanél­külieknek a többségét átképezni sem lehet. „Legtöbbször azért nem kép­zik át őket, mert anyagilag nem éri meg, vagy azért, mert alkal­matlanok a hiányszakmák el­végzésére. Egy rendszerváltás­kor munkanélkülivé vált és most 50 éves kohászt például nem le­het informatikussá átképezni. Hosszú távon mindenfélekép­pen az oktatás lehet a megoldás: eleve olyan képzéseket kell indí­tani, amelyekre igény van”- hangsúlyozta Chikán Attila. Tízezer magyar ingázik AZ AUSZTRIÁVAL SZOMSZÉDOS, határ menti megyék lakóinak nem gond az ingázás, van munka, és 1000 euró, mint­egy 250 ezer forint a legala­csonyabb minimálbér. Több ágazatban még ennél is több. A magyarok sokszor azt sem bánják, ha akár 40 százalék­kal kevesebb bért kapnak, mint a helyi munkavállalók. HÍHSÁV Francia tejipari cég jön a magyar piacra „kis tejes" márkanév alatt indulásként 17 termékkel jelenik meg a francia Senoble tejipari cég a magyar piacon. Bővülésre számítanak: évente 100 ezer tonna joghurt és tej­desszert fogy a magyar pia­con, a cég három év alatt legalább 8-10 százalékos részesedést szeretne elérni. Forgalmazandó termékeik jelentős részét Szlovákiá­ban, Zólyomban gyártják. Hamisították az utazási igazolványokat hamis utazási igazolványok miatt tett feljelentést a mun­kaügyi tárca. Állampolgárok jelentették az esetet, hogy az utazási kedvezményre jogosító nyugdíjasigazol­ványt, illetve a munkaügyi központok által adott iga­zolást színes fénymásolatok­kal hamisítják. Csak 2015-ben, indítják a Déli Áramlatot? A gázprom a gázágazat 2030-ig szóló fejlesztési ter­ve szerint 2015-re halasztot­ta a Magyarországon is át­haladó Déli Áramlat gáz­vezeték üzembe helyezését - jelentette a Vedomosztyi című orosz gazdasági napi­lap. Noha Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója még januárban is azt mond­ta: az első szakasz 2013-ban indul be, az új terv értelmé­ben a vezetéket szakaszo­san, 2015 és 2024 között he­lyezik üzembe. A vezeték kapacitása évi 31 milliárd köbméter. A Déli Áramlat beindításának eredeti határ­ideje egybeesett a vele kon­kuráló Nabucco uniós gáz­vezeték tervezett beindítá­sának időpontjával. Miller elsőre 2013-at jelölte meg Bizakodnak és aggódnak a háztartások Mar jovore tárgyalnak az új atomerőműről FVM: szószegő állatvédők libatömés A Négy Mancs fokozza nemzetközi kampányát KDNP: Robin Hood emelné a távhő árát Várhatóan jövő tavasszal a par­lament elé kerülhet egy új atomerőművi blokk építésének témája - mondta Podolák György, a gazdasági bizottság elnöke pénteken. Kovács Jó­zsef, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója elmondta: a po­litikai döntéstől számítva 12 év kell ahhoz, hogy az új blokkot üzembe helyezzék. Ez állami finanszírozás nélkül is meg­épülhet, körülbelül 3,5 milliárd euróból. A jelenlegi négy blokk üzemidő-hosszabbításának en­gedélykérelmét novemberben adják be a hatósághoz. Az első blokk így 2012 helyett 2032-ig, a negyedik pedig 2017 helyett 2037-ig üzemelhet. ■ B. V. „Az agrártárca bármikor kész az egyeztetésre a Négy Mancs Ala­pítvánnyal, ha az állatvédő szer­vezet korábbi ígéretének meg­felelően leveszi a feketelistáról az érintett magyar cégeket” - je­lentette ki tegnap az agrártárca (FVM) szóvivője. Dékány And­rás elmondta: a tárca vállalta, hogy a termékeken jelölik, ha azok az állatvédelmi szabályok betartása mellett, kényszerete­téssel hizlalt állatból készültek. A Négy Mancs ennek fejében le­vette volna a feketelistáról a ma­gyar vállalkozásokat. A tárca szeptember végén megjelentette rendeletét, a szervezet azonban nem tartotta be a megállapodást. A Négy Mancs szerint azon­ban a rendelet elfogadhatatlan és félrevezető, ezért kampányukat nemzetközi szinten megerősítik. A szervezet kifogásolta, hogy az FVM lemondta a csütörtöki egyeztetést. Itt akarták megvitat­ni a kacsák és libák magyaror­szági kényszertömési gyakorla­ta körül kialakult helyzetet, hogy egyértelmű, a termékek jelölésé­re vonatkozó törvény szülessen, illetve kijelöljék az átállási idő­szak, a zsírmáj-előállítás betil­tását megelőző, egyértelműen meghatározott időszakot. Ez a pe­riódus az állatvédők szerint ele­gendő lenne a termelőknek egy felelős, jó minőségű, biztos jövőt biztosító, szabad tartású gazdál­kodási módra való átállásra. ■ Maradtak a feketelistán Nem 30, hanem 60-70 milliárd forinttal emelné a lakossági ter­heket a távhőszolgáltatásban az energiaszektort terhelő Robin Hood-adó, a KDNP szerint. Mol­nár Béla országgyűlési képviselő elmondta: a beter­jesztett törvény- javaslat csak az erő­művek 46 milliár­dos, a villamos- energia-kereskedők 65 milliár­dos és a gázenergia szektor 348 milliárdos nyereségével számol, de a Mól 400 milliárd forintot meghaladó profitjával nem. A képviselő szerint logikátlan a kormány gondolkodása. Eluta­sították a távhő áfakulcsának csökkentését azzal az indokkal, hogy a szolgáltatók megemelnék az árakat, de a Robin Hood-adó bevezetésével szintén ez várha­tó. (Több állami tulajdonú szol­gáltató szerint ez nem járható út - szerk.) Továbbá nem a magas energiaárakhoz kel­lene szabni a fo­gyasztói ár megálla­pítását, hanem a ter­melés költségeihez. Ennek ellenére a lakosság, és különösen a távfűtéses lakásban élők körében népszerű Robin Hood - derült ki a Medián fel­méréséből. Ugyanitt olvasható, hogy az energiaszolgáltatókra kivetett különadót a nagy több­ség jobbnak tartja, mint a távhő áfájának csökkentését. ■ B. V. ■ A lakosságnál népszerű a Ro­bin Hood-adó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom