Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-28 / 252. szám

2008. OKTÓBER 28., KEDD GAZDASÁG&KÖZÉLET 7 JÓ TANÁCS Kivonják magukat az akciókból elkedvetlenítő Olvasónk csalódottan értesült arról egy neves üzletlánc már­kaboltjában, hogy az üzlet kimarad a kedvezményes akcióból. Mondván, így is elég jó a forgalom. Hibás felfogás, amelynek nyomán a cégvezetés ezt a döntést hozta - vélekedik a fogyasztóvédelmi, szakem­ber. A menedzsment hivat­kozási alapja az volt, hogy az üzletben kedvezmények nélkül is jó a forgalom. A döntésre, olvasónk döb­benetét látva még az eladók is a fejüket ingatták. „El­hibázott lépés - mondták. - Az akció nagy tömegeket vonz, de nem nálunk, ha­nem az áruház többi már­kaboltjában. Mi legfeljebb csak integethetünk majd a vásárlóknak." Olvasónk arra kíváncsi, ho­gyan lehetne ráébreszteni a cégvezetést a téves szemlé­letre. Mi sem egyszerűbb. A boltban jól látható, hozzáfér­hető helyen kell lennie a vá­sárlók könyvének, amelybe bárki bejegyezheti észrevé­telét. Névvel, címmel, hogy a tulajdonos a fogyasztóvédel­mi törvény értelmében 30 napon belül válaszolni tud­jon. Ha ezt nem teszi, akkor a szabálytalanság miatt a te­rületileg illetékes fogyasztó- védelmi hatósághoz lehet fordulni. Ők hivatalból el­járnak az ügyben. A történet egyébként nem meglepő. A kedvezményes akciót sok tulajdonos még mindig közvetlen vásárló- szám-növelő aktusként fogja fel. Holott ez napjainkban már sokkal inkább marke- üngfogás, azaz reklám, amely hosszú távra kihat. Csakúgy, mint az ellenkező­je: ha a vásárlók látják, hogy a cég vagy valamelyik bolt elzárkózik az akcióktól, ez az üzleti magatartás a ké­sőbbiekben is elveheti ked­vüket attól, hogy náluk vásá­roljanak. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspiinger.hu Nem támogatjuk az uniós javaslatot a dohányadóról A magyar kormány nem' ért egyet azzal, hogy 2014-től a ci­garetta kiskereskedelmi árára vetített adó 57-ről 63 százalék­ra, az ezer szálra vetített adó pe­dig 64-ről 90 euróra növeked­jen. Az emelés után például a 19 szálas Sophiane ára több mint a felével nőne, és elérné 780 forintot. A pénzügyi tárca szerint mindez csak a csempé­szetet élesztené újra. Ellehetet­lenítené a magyar dohánygyár­tókat. Úgy járnánk, mint a szlo­vákok, ahol az adó miatt meg­szűnt a gyártás, így tőlünk im­portálják a cigarettát. A pipa­dohány és a szivarok adója csak az Inflációval emelkedne az uniós tervek alapján. ■ Megfizetünk az IMF-hitelért kiadásfaragás Tízmilliárd dollárért cserébe nyugdíj- és béráldozat Gyurcsány Ferenc és Veres János tegnap a parlamentben. Könnyen lehet, hogy a másodszorra beadott költségvetés további módosításra szorul. Akár a 10 milliárd dollárt is meghaladhatja az IMF által felajánlott hitelkeret. De feltételhez kötik. Lehet, hogy eltörlik a köz­szolgák plusz egyhavi bé­rét, és felére veszik vissza a 13. havi nyugdíjat. Vég Márton Jelentős pénzügyi csomagot je­lent be a következő napokban Magyarország javára a Nemzet­közi Valutaalap (IMF). „Készen­léti hitelre vonatkozó megállapo­dás formájában nyújtunk segít­séget Magyarországnak” - jelen­tette be Dominique Strauss- Kahn, az IMF vezérigazgatója. A valutaalap - szorosan egyez­tetve az Európai Unióval - átfogó megállapodásra jutott hazánk­kal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gaz­daság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. „A program biztosítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíteni fogja a pénzügyi szektort” - fűzte hozzá Strauss- Kahn. Pontos összeget nem em­lített, de az amerikai Forbes ma­gazin értesülése szerint 12,5 milliárd dolláros mentőövről van szó. Ez közel 3000 milliárd fo­rint, ami az éves magyar GDP nyolcadának felel meg. Úgy tudni, az IMF az állami kiadások 300 milliárd forintos lefaragását kérte cserébe. Ezt két forrásból valósítaná meg a kor­mány. Jövőre nem kapnának 13. havi bért a közszférában dolgo­zók, és felére faragnák a 13. ha­vi nyugdíjat. Az MTI szerint eze­ket a javaslatokat vitte a kormányfő tegnap este az MSZP elnöksége, majd a frakció elé, hogy mandátumot kapjon a mai, általa kezdemé­nyezett ötpárti találkozóhoz. „A valutaalappal tervezett megállapodás célja az, hogy meg- védjük a magyar gazdaság és a magyar családok érdekeit. Azt szeretnénk, ha látná a vüág, hogy Magyarország képes olyan szö­vetségesekkel körülvenni magát, akikkel együtt biztosítja a stabi­litást” - magyarázta a kormány­fő. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, az IMF-fel kötendő megállapodás révén az elérhető források nagy­„A 2009-ES büdzsétervben lévő 250 milliárdos megtakarítás­nak is a dupláját tartom szük­ségesnek, azt pedig a képvisel löknek kell eldönteniük, hogy a szociális, az egészségügyi ki­adásokat faragják le, vagy a vállalkozásélénkítésre jutna kevesebb. Mindegyiknek van kockázata" - mondta Kovács Árpád. Az Állami Számvevő­sága „meggyőző” lesz, de konk­rét összeget nem említett. „A va­lutaalap nem szokott szívesség­ből pénzt adni. Biztos, hogy most is konkrét gazdaságpolitikai fel­tételeket támaszt, hogy mit kell teljesítenie az or­szágnak” - mondta Varga Mihály, a Fi­desz alelnöke. Az Állami Szám­vevőszék szerint ha Magyarország igénybe is venné az IMF készenléti hitelkeretét, emiatt nem kellene módosítani a jövő évi költségvetést, mert egy esetleges hitelt csak később kell visszafizetni. TABUK NÉLKÜLI KÖLTSÉGVETÉS ­távol az államcsődtől. „A ma­gyar pénzügyi rendszer stabil, de ennek hosszú távú fenntartá­sához megfelelő háttérre van szükség. Távol vagyunk attól, hogy államcsőd fenyegesse Ma­szek elnöke szerint a legna- g)'obb kockázat mégis az, hogy ennek a költségvetésnek nin­csenek tartalékai, és enélkül nagyon viszontagságos neki­futni a következő évnek. FIGYELMEZTETETT: OZ állam spórolhat magán is, de fennáll annak a veszélye, hogy a mű­ködése nem lesz jobb, ellenben tulajdonképpen megbénul. gyarországot” - jelentette ki Ve­res János. A pénzügyminiszter szerint a kormány nem zárkózik el a 2009-es költségvetés új vál­tozatának további módosításától. Tehát már készül a jövő évi költségvetés harmadik változa­ta. „Ha úgy ítéljük meg, hogy a környezet érdemben változik, akkor a parlamenti vita során is lehetséges, hogy a költségvetés új változatát is módosítjuk, nin­csenek tabutémák” - mondta Veres János. Például eltűnt a költségvetés legutóbb benyújtott tervezetéből a pályakezdő taná­rok béremelését biztosító forrás. „Azaz a kormány nem hajlan dó saját programjának finanszí­rozására sem beletenni a költ­ségvetésbe 10-15 milliárd forin­tot” - emelte kl Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A Robin Hood-adóról szóló ja­vaslatot a kormány nem vonta vissza az adócsomaggal együtt, ám az újraírt költségvetési tör­vényben már nem szerepel a központi bevételek között, így a kormány lényegében lemondott erről az adónemről. A gyermek- gondozási díjat is az állam he­lyett a járulékfizetők fogják fi­nanszírozni. A gyedet korábban a központi költségvetés állta, de tavaly is már csak az összeg fe­lét adta. A Fidesz szerint az át­dolgozott költségvetést Is vissza kell vonni, és ismét átdolgozni, mert az 1,2 százalékos gazdasá­gi növekedés tarthatatlan. ■ Ma ötpárti találkozón próbálnak megegyezni, ÁSZ: dupla tartalékra van szükség Mit szólna az euró gyorsabb bevezetéséhez? - Kikényszerítheti a piac SIMOR ANDRÁS „Magyarországnak most újra vonzóvá kell válnia a «1 / i befektetők előtt. Ezt szolgálja a költség- /ÁMáM. vetési hiány további csökkentése. Ez­által már jövőre teljesítjük a ; maastrichti követelményeket, ame­lyek lehetővé teszik a csatlakozást az ERM2-höz, az euróövezet I» előszobájához” - mondta Simor Ka András jegybankelnök. 2009- \ 10 körül a mai 6-ról 3 százalék­ra csökkenhet az infláció, k ^ Az euró bevezetéséről azt mondta: mivel Maastricht- ||r 1 nak hosszú távon kell megfe­ji lelni, ez nem a következő he­iß: tek-hónapok, hanem csak a jövő év témája lesz. Simor szavai szerint most elsősorban a szociális kiadásokon kell spórolni, és ezek I közé tartoznak a nyugdíjak is. CSÁNYI SÁNDOR „A válság csökkentése érdekében kérelmezni kell az Európai Uniótól, hogy akár soron kívül bevezethessük az eurót. A kormánynak és az ellenzéknek minden feltételt be kell vállalnia ehhez” - jelentette ki Csányi Sándor, az OP el nök-vezérigazgatója a Szólás szabadságá­ban. Szerinte már jövőre be kell lépni az euró előszobáját jelentő ERM 2-be, de stabilizálni kell a fo­rintot. „A soron kívüli bejutás esélye 50 százalék, de meg kell próbálni, hátha Brüsszel ki vételttesz hazánkkal” - fogal­mazott a bankvezér. Hang­súlyozta: drasztikusan csök­kenteni kell a költségvetési ki­adásokat - ő személy szerint nullára csökkentené az állam- háztartás hiányát -, és a béreket terhelő járulékokat is. HÍE8ÁV Felmondott a zalai húsüzem 200 dolgozója A ZÄLABARQMFI 650 dolgo­zója közül közel 200-an ad­ták be rendkívüli felmondá­sukat, a többi dolgozót pe­dig még ezen a héten cso­portos létszámleépítéssel bocsátják el. A dolgozók ok­tóber 27-ig élhettek a rend­kívüli felmondás jogával, ugyanis a cégcsoport októ­ber 10-ig nem fizette ki a bérüket, és mivel már nem indítják újra az üzemet, munkát sem tud tak biztosí­tani számukra. Két magyar egyetem a világ élvonalában két magyar felsőoktatási in­tézmény, a Szegedi Tudo­mányegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem került be idén a világ leg­jobb 500 egyeteme közé a sanghaji Jiao Tong Uni­versity által évente elkészí­tett nemzetközi rangsor sze­rint. A rangsort az amerikai Harvard vezeti, a legelőke­lőbb helyen szereplő euró­pai egyetem, a cambridge-i, a negyedik helyen áll. Újabb népszavazás Dániában az euróról harmadszorra tarthatnak népszavazást Dániában az euró bevezetéséről - jelen­tette be az ország miniszter- elnöke, Anders Fogh Ras­mussen. Az ország vezetője szerint ha nem vezetik be a közös pénzt, az mind a dán gazdaságnak, mind a politi­kai érdekeknek ártana. Elemzők szerint a népszava­zást az elkövetkező 18 hó­napban tarthatja a kormány. Rasmussen: segítene az euró Terv: ííripari tesztközpont Magyarországon Magyarország 2013 novembe­réig az Európai Űrügynökség (ESA) államaként dolgozhat. Az öt évre szóló megállapodás lehetőséget ad a magyar ku­tatóhelyeknek és űripari cé­geknek, hogy alvállalkozó­ként vegyenek részt az ESA programjaiban. Az EU űrkutatási fejleszté­seinek java várhatóan átkerül­het az együttműködő kelet-eu­rópai országok területére. Az ESA tervezi egy magyarorszá­gi űripari tesztközpont felállí­tását is, amely a kis- és köze­pes méretű műholdakat és azok alkatrészeit tesztelné. A magyar űripar éves forgal­ma 5-600 millió euró. ■ l

Next

/
Oldalképek
Tartalom