Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-20 / 246. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2008. OKTÓBER 20., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA esély Társadalmi robbanással fenyeget a cigányság megélhetési válsága. Eddig mindenki csak nagyokat mondott, de a gondokat igazán senki sem akarta orvosolni. MUNKA A ROMA FELZÁRKÓZÁSÉRT Tisza bőn minden probléma megtalálható, amivel a cigányság küzd Bűnbakkeresés összekacsintással Európában mindenütt, ahol cigányság él, érezhető az előítélet így a kérdés nem az, hogy Magyarországon van-e előítélet, hanem hogyan reagál rá a társadalom — mondja Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke szerint azonban hazánkban sehogyan sem reagálnak az előítéletességre. Emiatt még soha senkit nem ítélteket A bűnözőt gyakran azonosítják nemzeti hovatartozásával Mindezek pedig még inkább erősítik az előítéleteket, ami fékezi az integrációt VÉCSEI MIKLÓS, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a cigányok lakta településeken vannak problémák, még ott is, ahol a nyomor nem nyomta agyon a roma kultúra értékeit. A más típusú értékek ugyanis időnként nem látszanak értéknek. így pedig nem mindig könnyű az együttélés. az előítéletességet a nyomor hozta felszínre. A legegyszerűbb bűnbakot keresni - véli Vécsei Miklós. A szociális szakember szerint mindebben lehet látni a pártoktól figgetlen összekacsintást is. A társadalom ugyanis szívesen is hallja, így kielégíti a politikai célokat. Az oktatás a felemelkedés útja VALÓDI ESÉLYEGYENLŐSÉG OZ oktatás. Törökszentmiklóson ezt ismerték fel, amikor útjára indították a Lépj előre programot Dr. Juhász Enikő polgár- mester elmondta: a nagycsoportos óvodások között végzett felmérés szerint van olyan gyerek, akinek aktív szókincse mindössze 300 szó. Az első osztályban legalább háromezerszóra van szükség. Az ilyen hátránnyal indulóknak dolgozták ki azt a programot, melynek lényege, hogy az alsó tagozat négy osztályát öt év alatt végzik el. Ezt követően már a többi tanulóval együtt, a város három általános iskolájában folytatják az iskolát A KÖZÉPISKOLÁSOKRA is igye keznek figyelni a városban. A szakiskolában például a tanulók 20 százaléka cigány származású. Gondot jelent azonban, hogy sok a hiányzás. Az Arany János tehetséggondozó program segítségével 15-16 roma fiatal tanul a gimnáziumban. Közülük azonban csak három-négy fiatalnak van esé lye, hogy valamely felsőoktatási intézményben is folytatja tanulmányait. Az ő esetükben sem a képesség hiányzik, hanem a családi támogatás. A polgármester szerint éppen ezért lenne nagyon fontos tudatosítani a családokban, hogy a felemelkedés útja az oktatáson keresztül vezet Dr. Juhász Enikő szerint ezt akár házról-házra járva is el kellene magyarázni Csak gondból nincs hiány. Farkas Barnabás, Tiszabő polgármestere. A hasonló gonddal küzdő szomszéd települések vezetőit, és a megyei cigány kisebbségi önkormányzat tagjait is meghívták a tiszabői fórumra. Mindenki jó és gyors megoldást szeretne, hisz az utolsó percekben vagyunk. Vécsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke A cigányság társadalmi beilleszkedése nem csak a romák ügye, hiszen ma már az ország gazdasági felemelkedése múlik azon, sikeres lesz-e az integráció. Ezt erősítette meg egy minapi tanácskozás Tiszabőn. Teleki József Tiszabőn kézzelfogható a nyomor. A faluba vezető útra befordulva, mintha más világba jutna az ember. A kocsival előbb egy ősrégi biciklit tekerő fiút kerülünk. Jó nagy ívben, hiszen majd szétesik alatta a járgány. Még ülés sincs rajta. Bár az nem is kell, hiszen úgysem érné fel, a kormányt is alig-alig tudja fogni a kölyök. A házsorok is foghíjasak. Az egyik sarkon bolt. Pontosabban csak volt. Kirakata kitörve, az ablakrácsok őrzik az ürességet. A szegénységet pedig csak még inkább láthatóvá teszi a néhány szépen rendbe tett ház, melyek — tiszabői mércével — akár már-már palotának számíthatnak. A többségében cigányok lakta település évtizedek óta küzd problémáival, ám azok mintha mind súlyosabbá válnának. így ma már szinte mindaz a gond megtalálható a kistelepülésen, mellyel a honi cigányság küzd: az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, az emberinek aligha mondható életkörülmények. Nem csoda, ha a Lungo Drom éppen ide szervezte azt a tanácskozást, amely a kitörési lehetőségeket kutatta.- Újra kell gondolni a cigánypolitikát. Nem lehet tovább várni. A kialakult helyzet társadalmi robbanással fenyeget — mondja lendületesen Farkas Flórián. A Lungo Drom elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint ugyanis az országot már nem csak politikai, gazdasági, pénzügyi válság sújtja, hanem a cigányság megélhetési válsága is. Ez utóbbiról azonban keveset beszélnek, pedig ez jelenti a legnagyobb kihívást. A politikus úgy látja, a kormányzatnak eddig minden cigányság felzárkóztatását szolgáló elképzelése megbukott, a roma évtized programjától a telepfelszámolási tervekig. Az országos cigány vezetés pedig szakmailag, politikailag és erkölcsileg alkalmatlan a feladata ellátására. A fővárosi jogvédők is Csipkerózsika-álmukat alusz- szák, miközben a cigányság önmaga pusztulása felé halad.- Az első lépést kellene megtenni a felzárkózáshoz — állítja a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Vécsei Miklós úgy látja eddig Szövetségben. Széles Gábor nagyvállalkozó (balra) és Farkas Flórián a Lungo Drom elnöke nemcsak a tanácskozáson nyújtott kezet egymásnak. igazán senki nem akarta megoldani a cigányság problémáit. Hogy pénzt kell áldozni a felzárkóztatásra, azzal mindenki egyetértett, ám azon túl jobbára csak nagyokat mondtak a vezetők. Pedig a szakember szerint a gondok orvoslásához még szociálpolitikusnak sem kell lenni. Elég végigsétálni Tiszabőn. Az ember józan eszére hallgatva fel tudja vázolni, mit kellene tenni. — Jönnek az uniós pályázatok, azok mögött pedig a gazdasági lobbi, mely csatornát, hidat, utat, repteret, ipari parkot akar építeni. De nem jön a szociális lobbi, amely a polgármestereknek segítene abban, hogy milyen egy szociális rehabilitáció, amikor a közösségre, a családra, az egyes emberre figyelnek. Amikor nem a pályázat irányítja a döntést, hanem a falu problémája határozza meg a pénzköltést, akár pályázat nélkül — magyarázza Vécsei Miklós. A szakember szerint ugyanis a pénz nem minden. A sok pénzt lehet rossz irányba is költeni. Úgy érzi, hogy a leszakadó kistérségeknek szánt pénzek is csak tovább mélyítik a települések közötti különbségeket. Senki sem fogalmazta meg ugyanis világosan a fontossági sorrendeket. Nem mondták ki például, hogy amíg vannak olyan települések, ahol 50 százalék fölötti a munkanélküliség, addig nem lehet másutt munkahelyet építeni. Amíg nincs bölcsőde egy faluban, addig ne jöjjön be oda a csatorna. A csatornaépítés ugyan hoz munkahelyeket, de legfeljebb fél évre. Utána azonban kétszer annyiba kerül a víz - érvel Vécsei Miklós.- Az országban tartós gazdasági növekedés nem érhető el úgy, hogy a cigányság csak eltartott - hangoztatja Széles Gábor. A nagyvállalkozó, az egymillió új munkahely program egyik kidolgozójaként éppen ezért kezdett el a cigányság felzárkóztatásának kérdésével foglalkozni. Véleménye szerint viszonylag kis ráfordítással, 5-6 kilométernyi autópálya árából olyan falufejlesztési programok indítha- tóak el, melyek segítenék mikrovállalkozások létrejöttét. Ezekben pedig be lehetne vonni a cigányságot is, hiszen a romák 70 százaléka falvakban él. A foglalkoztatásra jó lehetőséget kínálna a mező- gazdaság is. A közvélekedés szerint azonban az ilyen programok eleve kudarcra vannak ítélve, mert sokan nem is akarnak dolgozni. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint azonban ez butaság. — Mutassák meg azt a cigánytelepülést ahová, ha valaki értelmes, nem magas képzettséget igénylő munkát visz, akkor ne jelentkezne a falu háromnegyede dolgozni. Az más kérdés, hogy húsz év munkanélküliség után képesek lesznek-e egyből egy piaci szintnek megfelelően helyt állni - mondja Vécsei Miklós. A szociális szakember szerint, ahol van munka, nem közmunka, hanem rendes kenyérkere- seü lehetőség, amelyre tervezni lehet, ott az emberek dolgoznak. Példaként Tarnabodot említi. A romák lakta kistelepülésen éppen a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével jelent meg egy elektronikai hulladékszét- szerelő üzem. A harminc álláshelyre 180-an jelentkeztek a nyolcszáz lelket számláló településen. A felzárkóztatási program indulásakor szinte az egész falu munkanélküli volt, most már az ott élők fele dolgozik.- Tarnabodon divat lett munkába járni. Persze akadnak olyanok, akik nem akarnak dolgozni tudni. De ilyen nem csak a cigányok között van — állítja. Jó példáért nem kell Tarnabo- dig menni. Dr. Juhász Enikő törökszentmiklósi polgármester szerint is az esélyteremtést a munka jelenti. A városban meg is próbálnak mindent megtenni azért, hogy minél többen álláshoz jussanak. A polgármester több száz munkahelyet remél a Claas új üzemcsarnokától, Vogel&Noot, illetve az indiai kandallógyár letelepülésétől. A szakképzetleneknek a Védett Műhely Kht.-vel együttműködve igyekszik munkahelyet teremteni. Farkas Flórián szerint a cigányság lehetőségeihez képest vállalhat felelősséget, mind a szemléletváltásban, mind a saját integrációjának elősegítésében. Mindezt Vécsei Miklós így fogalmazta meg: „Húsz éve járom a vidéket, egyre mélyebben hajtom meg a fejem a cigányság előtt, akik még mindig keresik a kiemelkedés lehetőségét”.
