Új Néplap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-06 / 183. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. AUGUSZTUS 6., SZERDA KERTESZET Ha megfelelő technikával és rendszeresen dolgozunk, ápolt kinézetű lesz a sövényünk. Figyeljünk az alaposságra is. Képünk illusztráció. Sövényből van a kerítés gondozás Egy zsinór segítségével egyenesen nyírhatjuk a növényt Érdemes nyáron is megmetszeni a gyümölcsfákat Habár a fák alakítása, a korona metszése a téli és tavaszi mun­kák sorába tartozik, mégis, en­nek mintegy kiegészítésképpen, szükség van a nyári metszésre is s ez a nyári metszés a törpe és az alakfánál szinte elkerülhetetlen. A nyári metszés szintén állhat a faalakítás szolgálatában s en­nek legegyszerűbb módja a haj­tások visszacsípése. Ha azt lát­juk, hogy az egyik hajtás a má­sik rovására erősen fejlődik, azt visszacsípjük, így az ágat fejlő­désében egy rövid időre meg­akasztjuk. Ezalatt a gyengébb hajtásban intenzívebb lesz a nedvkeringés és a táplálékfölvé­tel, így az megerősödik. A nyári metszés nagy jelentő­sége mégis abban nyilvánul, ■ Az augusztusi metszés a hónap elején végzendő, s főleg a csonthéjas gyümölcsöknél bír nagy jelentőséggel. hogy általa a termés eredményét javíthatjuk, fokozhatjuk. Ha ugyanis a jövő évi termőgallya­kat megkurtítjuk, úgy a nedvke­ringést visszaszorítjuk, a minek a következménye a gyümölcsrü­gyek tökéletesebb kifejlődése és az idő viszontagságai elleni na­gyobb ellenállóképessége lesz. A nyári metszés általában két részre oszlik: júniusi és augusz­tusi metszés. A júniusi metszés a zöld hajtások visszacsípéséből áll, s inkább a faalakítás céljait szolgálja, épen ezért figyelem­mel kell lenni a meghagyott leg­felső rügy állására. Ezt minden gyümölcsnemnél alkalmazhat­juk, de túlzásba menni ennél nem szabad. Az augusztusi metszés a hó­nap elején végzendő s főleg a csonthéjas gyümölcsöknél bír nagy jelentőséggel, mert ezek­nek a következő évi termőrügyei az ez évi hajtásokban fejlődik, s így azoknak megkurtítása a már mondott oknál fogva nagy ha­szonnal jár. De ettől eltekintve ezeket azért célszerű a nedvke­ringés idejében metszeni, mert ha ezeket a nedvkeringés megin­dulta előtt erősen visszametsz- szük, úgy könnyen mézgafolyást idézhetünk elő. A diófát a legin­tenzívebb nedvkeringés idejében metszhetjük meg, de legjobb nem is metszeni. A nyári met­szést a legjobban meghálálják: a kajszi és az őszibarack, a cse­resznye, meggy és az egres. ■ A sövénynyírás titka a szi­gorúság és rendszeresség: csak így érthetjük el, hogy a lombozat dúsan el­ágazó és tömött maradjon. Munkatársunktól A szakirodalmak azt mondják, hogy a kerítésként szolgáló sövé­nyeket úgy kell nyírni, hogy felül keskenyebbek legyenek, mint alul, főként akkor, ha magas sö­vényről van-szó. Ennek a mód­szernek az a célja, hogy a sövény­növény ne gyengüljön le, és ne kopaszodjon az alsó része. (Ha felül szélesebb lenne a növény­fal, az beárnyékolná az alsó részt, Nagyszüleink, ahol tehették, összegyűjtötték az esővizet, mert szép illatos lett tőle az ab­ban mosott ruha és selymes a lá­nyok haja és locsolni is kiváló. Tették ezt annak ellenére, hogy a kutakról még ingyen hozhat­tak vizet, és nem volt csatorna­díj sem. Az esővíz azért jobb, ami annak elgyengüléséhez, fel­kopaszodásához vezetne). A kellemes látvány érdekében érdemes a nyesési síkok találko­zását lekerekíteni, mert az éles szögletek kemény jelleget ad­nak. Legtöbbször azonban nem így kezelik a sövényeket. Nagyon kevés helyen látni az ajánlásoknak megfelelően nyí­rott sövényt, amelynek az alak­ja szép, és elég gyakran van nyír­va, hogy jól záródó, sűrű legyen a lombja. Természetesen a ba­rokk kertek bonyolult vonalve­zetésű, alacsony sövényeire és a labirintusok elválasztó sövénye­ire a fenti szabályok nem telje­sen érvényesek: azoknál a szög­letesség és az egyenletes falvas­mert a talajvizekhez képest lágy víz, nincs benne mész. De ho­gyan is gyűjtsük a vizet? Az esővízgyűjtés legegysze­rűbb módja, ha egy hordót állí­tunk az ereszcsatorna alá. Ezzel az a baj, hogy nehéz a vizet ki­nyerni belőle, nincs az öntözés­hez szükséges víznyomás, ha­tagság nem hiba. A megfelelően gyakori nyírás azonban ezeknél is mindenütt szükséges. De hogyan is érdemes a sövé­nyeket gondozni, íme néhány hasznos tanács: — A lombhullató növényekből ültetett sövény annál tömöttebb, minél többször nyírjuk. — A lombhullató sövénycser­jéket - az ültetés utáni évben, tavasszal messük vissza mint­egy 10-15 centiméter magasan, ettől még dúsabb lesz később a sövényünk. — Általában 4-5 év, mire a sö­vény eléri végleges magasságát Ne sürgessük: egy évben ne hagy­juk, hogy 3040 cm-nél többet nő­jön, mert később csúnya lesz. mar bealgásodik a víz. Ennél szakszerűbb mód, mikor acéltar­tályokat vagy a helyszínen kivi­telezett vasbeton tartályokat épí­tenek. Ezek hátránya, hogy idő előtt korrodálódnak, vagy nem nyújtanak kellő vízzárást. A legmodernebb megoldás az edzett műanyagból, speciálisan —Évente minimum 2 metszés­re van szükség: tél végén, nyu­galmi időszakban, nyár elején, amikor az új hajtások fejlődése lelassul. —Ahhoz, hogy egyenes legyen a sövényünk, feszítsünk ki egy zsinórt és amellett vágjunk a sö­vénynyíró ollóval.- Mindig az előző visszavágás felett 2-3 cm-el nyírjunk.- Oldalirányban csak akkor kezdjünk metszeni, ha a sövény elérte a kívánt magasságot.- Tűlevelű örökzöldeket csak azután kezdjünk metszeni, ha lombjuk összeért.- Tűlevelűek metszésekor ne vágjunk a leveles zónánál bel­jebb, mert bizonytalan a kihajtás. víztárolásra gyártott tartályok földbe süllyesztése. A talajfel­szín alá helyezett tartályok a mechanikai hatásoknak kevés­bé állnak ellen, de kis odafigye­léssel akár életünk végéig ki­szolgálhatnak minket. Előnye a műanyag tartálynak, hogy könnyen telepíthető. ■ Gyűjtsünk össze egy hordó esővizet! praktika Utánajárással olcsóbban, környezetkímélőbben locsolhatunk Napközben inkább ne locsoljuk a gyepet inkább ritkábban, de nagy adagokban, mint gyakrab­ban és kis adagokban locsol­juk a gyepünket. Máskülön­ben a gyökérzet felszökik és szárazság esetén könnyen kiszárad. Nagy melegben napközben lehetőség szerint ne öntözzünk, mert ilyenkor akár 50 százalék is elmegy a levegőbe pára formájában. Nemcsak csíp, hanem tisztítja a szervezetet A régi öregek jelzőnövény­ként tekintettek rá. Ahol sok a csalán, ott jó a föld, s oda bármilyen növény vethető. A szakemberek úgy gondolják, hogy a csalán a legerősebb „vértisztító” növény. Kiűzi a testből a mérget, feloldja az anyagcseréből származó sa­lakanyagokat, és a vesét fo­kozottabb vízkiválasztásra serkenti. Ebből következik, hogy csalánból főzött tea a teljes emésztőcsatornát is tisztítja és fokozza a szerve­zet védekező erejét. Allergi­ák, bőrbetegségek, reumati­kus megbetegedés, kösz- vény kezelésére is ajánlatos. Mindig legyen éles a metszőollónk! nagyon fontos, hogy a met­szőolló pengéje borotvaéles legyen, amikor dolgozunk vele. A fenéséhez egy apró kődarab is elég, de ha van veszünk egy fenőkövet még­iscsak jobban járhatunk. Hogyan lesz elég hosszú a sárgarépánk? A PORHANYÓBBA előkészített ágyásban kijelöljük a sort, barázdát húzunk egy he­gyes fejű hagymakapával, elszórjuk a magot kb. 1 ern­es távolságra egymástól. Ezt követően a gereblye fokával ütögetve vagy kis tömörítő­kerékkel végigtolva bedol­gozzuk, majd 1-2 cm földdel betakarjuk. Ha szárazság van, beöntözzük a magot ta­karás előtt, majd legalább 2 hétig tartsuk nedvesen. Az állati kártevők ellen, a vegy­szereken kívül, a növénytár­sítás is jól bevált módszer, pl. sárgarépa-hagyma társí­tásban egymást védik a kár­tevők ellen. Segítség a mezőgazdaságban korszerű technológia Számos szolgáltatás az ügyfeleknek Nagy segítséget nyújthat Haj­dú Gyula vállalkozó azoknak, akik mezőgazdasági munkákat végeznek. Az újszászi vállalkozó mező- gazdasági munkák elvégzését vállalja a legkorszerűbb tech­nológiával, és nem utolsósor­ban sok éves tapasztalattal. így kérhetnek tőle szántást, tárcsá­zást, műtrágyaszórást, vetést, aratást, kaszálást, bálázást és szállítást is. Igény szerint nem­zetközi szállítás is igénybe ve­hető. Mindezek mellett Volvo munkagéppel rakodást, föld­munkavégzést, tereprendezést is vállal. a HAJDÚ gyula ÚJSZÁSZ, KOLOZSVÁRI KRT. 20. TEL.: 30/9473-750 Közeledik az ősz, ne feledjük táplálni a talajt A talaj táplálásának legfonto­sabb időszaka az ősz. Mielőtt fel­ásnák a fák és a bokrok alját, a kiüresedett ágyásokat, a talajba kell keverni a trágyákat. Ezek le­hetnek szerves és műtrágyák. A legtökéletesebb szerves trágya a jól kezelt, istállótrágya. Helyette használhatunk komposztot, tő­zeget, szárított marhatrágyát. ■ ■m Gazdik áruháza ► olasz minőségi gázleválasztás vízszivattyúk és házi vízellátók ► 3/4"-os locsolótömlő 25 fm/tekercs ► 26 cm3-es robbanómotoros bozótvágó damilfej + vágótárcsa I* 50 cm3-es 4 ütemű robogó „AMERIGO” széles választékban 2,750 Ft 39.900 Ft 179.900 Ft A? akítfö tdfttartsnv» ?008 08 06-1612008 08 314g t»rt Cestfer SXßfeok, Vérese át i7.T*fcS&423-324 Vár- Ken Antfeäz Vemshv át 7%, Ttl: 5& 429 771 A szántással keveredik és lazul is a föld Az alapvető talajművelés legfon­tosabb eleme a szántás. Bár az őszi szántással sokkal jobb ter­melési eredményeket lehet elér­ni, mindig maradnak területek vagy időjárási, vagy gazdasági viszonyok miatt tavaszi alapmű­velésre. A szántás eszköze az ágyeke vagy váltva forgató eke. A szántás során a talaj aprítása, keverése, porhanyítása, és lazítá­sa is történik. Az őszi mélyszántás célja, hogy a tápanyagpótlásra hasz­nált anyagokat, szármaradvá­nyokat visszajuttassunk a talaj alsóbb rétegeibe, figyelve arra, hogy a felső rétegekben lehető­leg ne maradjon kóró, vagy szár­maradvány. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom