Új Néplap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-22 / 196. szám
mm KOZELET Havi mintegy 40 ezer forint lakásvásárlási támogatást kapnak a budapesti tiszt- helyettes rendőrök - jelentette be a rendészeti miniszter. Draskovics Tibor elmondta: ma írja alá az új formát bevezető rendeletet, amely a büntetés-végrehajtás tiszthelyetteseire is kiterjed. Ezért vállalni kell, hogy a támogatás idejével azonos ideig szolgálnak tovább a szervezetnél Szócsata csapatkivonással3 grúz krízis Félezer orosz békefenntartó maradna Dél-Oszétiában PERCES INTERJÚ Orosz mentők támogatnak egy idős asszonyt a déloszét Chinvaliban. Közben vita kerekedett arról, hány civil áldozatot követelt a hatnapos háború. HÍRSÁV Madrid: még azonosítják az áldozatokat KÉT NAP kell. hogy a madridi repülőtéren történt szerencsétlenség 153 halálos áldozatának megállapítsák a személyazonosságát. Sok holttesten DNS-vizsgálatokat kell elvégezni. Spanyol- ország sokkos állapotban van a baleset miatt. Gyurcsány-Fico-találkozó: még nincs időpont nincs konkrét időpontja Gyurcsány Ferenc és Robert Fico szlovák miniszterelnök hivatalos találkozójának, amelyre a tegnapi pozsonyi sajtó szerint szeptemberben kerülne sor - nyilatkozta a magyar nagykövet. Egy informális találkozó nem zárható ki, ezt már Budai Bernadett kormányszóvivő közölte. Szeptemberi nyitány antifasisztákkal antifasiszta GYŰLÉST szervez a MEASZ szeptember 1-jére Bajcsy-Zsilinszky Endre budapesti emlékművéhez. Meghívták Sólyom László államfőt is. Joseph Biden lehet a demokrata alelnökjelölt Delaware állam szenátora, Joseph Biden látszik a legesélyesebbnek arra, hogy az amerikai Demokrata Párt valószínű elnökjelöltje, Barack Obama mellett alelnökjelölt legyen. Még a hétfőn kezdődő jelöltállító konvenció előtt bejelentik a döntést. Obama embere: Biden szenátor A grúzok nem érzékelik az orosz csapatkivonásokat. Az oroszok szerint minden a terv szerint halad, és ma estére elhagyják a konfliktus övezetét. Amerika elégedetlen a tempóval. Kun Tamás „Az oroszok azt ígérték Nicolas Sarkozy francia elnöknek, hogy augusztus 22-ig kivonulnak csapataik a grúz területekről, eddig azonban semmi jelét nem mutatták ennek” - mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Konstantin Zhgenti, Grúzia magyarországi képviseletének vezetője. Úgy fogalmazott: országa egy agresszor megszállása alatt áll. Szerinte a térségben kialakult helyzet csak a nemzetközi közösség határozott fellépésével orvosolható. Ott volt Eörsi Mátyás, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Grúzia-raportőre is. Az SZDSZ-es politikus tegnap tért vissza a térségből. Elmondása szerint ugyan láttak csapatmozgásokat, ám ennek ellenére a kivonulásnak nincs jele. Eörsi szerint egységes fellépés esetén a szabad világ akaratát rá lehetne kényszeríteni Oroszországra, amelynek hadereje „szabályos etnikai tisztogatást” hajtott végre Grúziában. A civil áldozatokról ellentmondásos adatokat közöl a világsajtó. A Human Rights Watch (HRW) állítja, a több ezer áldozattal szemben száz alatt van a halottak száma. „A több ezer civil halottról szóló bejelentések felelőtlenek. DONALD tusk lengyel kormányfő megerősítette: megszületett a megállapodás az amerikai rakétapajzs egy részének Lengyelországba telepítéséről Az amerikai terv korábban Moszkva élénk tiltakozását váltotta ki, amely ellene irányuló fenyegetésnek tekinti A felek ezzel hátráltatják a történtek tisztázását, és azt, hogy igazságot lehessen szolgáltatni az áldozatoknak” - mondta képviselőjük. „Elég csak lenézni a déloszét fővárosra, Chinvalira madártávlatból. És máris nem érezzük túlzónak a másfél ezres nagyságrendet” - ezt már Igor Szavolszkij, budapesti orosz nagykövet mondta lapunknak. Az Eörsi-Zhgenti sajtótájékoztatóval kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Az általános nyugati propagandának a terméke volt mindaz, amit hallhattunk. Eörsi Mátyás az orosz féllel nem is találkozott. Objektivitásáa rakétákat Időközben Bashar Asszad szíriai elnök közölte: Damaszkusz kész fontolóra venni az orosz Iszkander rakétarendszerek állomásoztatását a területén, válaszul az amerikai fegyvertelepítésre. Azonban hozzátette, Moszkvától ilyen javaslat még nem érkezett. nak mértékét jól mutatja, hogy egy grúz képviselővel tartott közösen sajtótájékoztatót. Aki egyébként - bár a magyar sajtóban több helyütt is úgy szerepel - nem is nagykövet". Szavolszkij Orbán Viktor levelére is reagált, amelyben a Fidesz- elnök Grúzia mellett állt ki az orosz agresszióval szemben. „Egy szó igazság sincs benne” - mondta a nagykövet. A csapatkivonásról kijelentette: az komplex tervre épül, ami menetrend szerint halad, és határidőre meg fog történni. Először a térség belsejéből vonják ki a csapatokat, majd a peremvidékről. „A menetrendet tartani fogjuk, hacsak a grúzok nem akadályoznak minket ebben.” Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap elmondta: a dél- oszétiái biztonsági övezetben mára nyolc új poszton mindösszesen 500 orosz békefenntartó marad. Minden további egység kivonul. A washingtoni Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott: „Nem tervezgetni kell, egyszerűen csak ki kell vonulni”. Eörsi Mátyás Moszkva fellépéséről- Kinek a számlájára is írható a grúziai konfliktus? Ki kezdte?- A grúzok egy provokációnak lettek az áldozatai. Ám amíg orosz megszállás alatt van Grúzia, ez teljesen lényegtelen kérdés. Ugyanis semmi nem legitimizálja Oroszország jelenlegi, a kaukázusi országban tanúsított fellépését.- Ön szerint mi várható annak kapcsán, hogy a két szakadár terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerését kérte Moszkvától?- Az a kérdés, hogy Oroszország meddig akarja súlyosbítani a jelenleg kialakult helyzetet. Ha növelni akarja a feszültséget, akkor meglépi az elismerést. Ezzel erősítené belpolitikai imázsát, de külpolitikai kapcsolataiban sokat veszítene.- Igaz lehet az a sokszor elhangzó megállapítás, hogy a NATO tagbővitési politikája miatt Oroszország bekerítve érzi magát?- Oroszország nagyon jól tudja, hogy a NATO soha nem támadott meg senkit. Azt is hozzátenném, hogy Grúziában tanúsított magatartásával Moszkva pont az új, nyugati szövetségesek felé tolja a térség államait, ■ K. T. Egymásnak feszülhetnek a rakétapajzsok Hiller István kért bocsánatot a prágai tavasz leveréséért 1968 Sólyom sajnálatát fejezte ki Csehszlovákia megszállása miatt - Fidesz: az MSZMP-utódnak van elszámolnivalója „A bevonulás, a prágai tavasz leverése gyalázat és szégyen. Bocsánat" - kért bocsánatot tegnap a kormány nevében Hiller István a negyven évvel ezelőtti magyar részvétel miatt a prágai tavasz leverésében. 1968. augusztus 21-én szovjet, keletnémet, lengyel, bolgár és magyar csapatok szállták meg Csehszlovákiát, hogy leverjék a reformokat. A kulturális miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar részvétel ügyében a rendszerváltás utáni szabad Magyar- ország kormányainak is adósságuk van. Mint mondta, a bocsánatkérés erkölcsi kötelesség. „A brezsnyevi tankok a csehszlovák kezdeményezéseket elnyomhatták, de a prágai tavasz nem volt hiábavaló: szellemi és politikai mozgalmak egyik alapja lett keleten és nyugaton Európában” - hangoztatta Hiller. A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az 1968-as prágai tavasz 1956 magyar forradalmával együtt a rendszerváltozás előkészítője volt a régió országaiban. Van miért bocsánatot kérni, ami az akkori diktatórikus állam- hatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának erkölcsi kötelessége - hangsúlyozta tegnap Cser-Palkovics András. A Fidesz szóvivőjének meggyőződése, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség el- kenésének vagy szétterítésének. A Terror Házánál megemlékezést tartottak a 40 éwel ezelőtti bevonulásról „Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a kádári rendszer Magyar- országot juttatta abba a helyzetbe, hogy mi támadtunk egy olyan országra, amely nagyobb szabadságot akart” - fejezte ki sajnálatát tegnap Sólyom László a Terror Háza előtt tartott megemlékezésen. A köztársasági elnök szerint a bocsánatkérés a megbékélést szolgálhatja, mivel kihúzhatunk egy tüskét, „ha nyilvánvalóvá tesszük a korábbi események átértékelését, ha kimondjuk az igazságot, ha helyreállítjuk az igazságosságot”. ■ É. S. Prágában és Pozsonyban EGYÜTT EMLÉKEZTEK a Cseh és a szlovák politikusok Csehszlovákia negyven évvel ezelőtti megszállására. A két miniszter- elnök Prágában, a két köztársasági elnök pedig Pozsonyban találkozott. Václav Klaus cseh államfő szerint a megszállással elkezdődtek a kommunizmus végnapjai. Kollégája, Ivan Gasparovic a csehek és a szlovákok közös tragédiájának nevezte a történteket. A két kormányfő 1968 máig tartó üzenetéről beszélt. A Varsói Szerződés katonai akciójának több száz halálos áldozata volt. Eörsi Mátyás, az Európa Tanács grúz ra- portőre
