Új Néplap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-21 / 195. szám

TISZAROFF 13 ÚJ NÉPLAP - 2008. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK Az oldal a kiadó és az önkormányzat együttműködésével jött létre. A költségeket a megrendelő viseli. Tizedik alkalommal ren­dezik meg a Tiszaroffi Ta­lálkozót augusztus 22-én és 23-án. A programok magukért beszélnek, és a helyszín is gyönyörű. A szervezők szeretettel vár­nak minden érdeklődőt, régi és új vendéget. Munkatársunktól egy része 1628-ban Rákóczi György későbbi erdélyi fejede­lem tulajdonába került. A török­tatár lovascsapatok 1683-ban el­pusztították a mai belterülettől észak-északkeletre fekvő telepü­lést, ezért a falu lakói a Tisza túl­só partján lévő Akolhát-pusztára menekültek. Innen 1691 táján tértek vissza és ékkor építették fel a mai helyén lévő települést. Ez a falu már II. Rákóczi Ferenc birtokához tartozott. A Rákóczi- szabadságharc alatt a Maros Immár tizedik alkalommal ren­dezik meg a Tiszaroffi Találkozót a hétvégén — tudtuk meg Kama­rás Zsolt polgármestertől. A nagy sikerű programsorozat főként a környező településen lakók kö­rében népszerű, illetve remek le­hetőség az elvándorolt lakosok­nak, hogy visszatérjenek szülőfa­lujukba, és régi barátaikkal ta­lálkozzanak. A külföldi turisták körében is közkedvelt Tiszaroff a Közép-Tisza vidék egyik legősibb települése, amelynek történelme igen sokszínű. A területen réz- és bronzkori, valamint szarmata telepek nyo­mai is ismeretesek, sőt, a római korból és a népvándorlás idejé­ből is kerültek elő különböző le­letek. Mindez arról tanúskodik, hogy Roff már a honfoglalás ko­rában is lakott hely volt, ezt kö­vetően pedig az Aba nemzetség szállásterülete lett. Az Anjou-korban az Aba nem­zetség Kompolti ága lett a falu birtokosa, akik birtokukat egé­szen a XVI. század elejéig meg­tartották. Tőlük a Guthi-Ország családra szállt a település, majd később enyingi Török Ferencre. A következő század elején végvá­ri vitézek birtoka volt, amelynek A helybéli gyerekek szívesen időznek az új, korszerű játszótéren Tiszaroff vendégszerető lakói az év minden évszakában várják a csendet, a falusi környezetet kedvelő, pihenni vágyó vendégeket melléki szerbek, majd Rabutín csapatai dúlták fel Tiszaroffot. A rác támadás után 1711-ben már újra lakott hely, s a falu felére, mint Rákóczi-birtokrészre, a kincstár tette rá a kezét. Ezt a birtokrészt vette zálogba a tisza­roffi Borbély Mihály, aki később a település másik felét is megvá­sárolta, így rövidesen a család tulajdonába került a falu egész területe. A következő 50 évben további 14 család jutott birtokrészhez, és több armális nemes is költö­zött a faluba. A XVIII-XIX szá­zadban hét kastély is épült Ti- szaroffon. Közülük a legértéke­sebb a Borbély-palota. Az 1871- es évben Tiszaroff járásbírósági A község természeti kincse a Tisza-folyó, a „szentély” holt­ág, valamint a szinte érintet­len ártéri terület, ahol a gaz­dag vízi világ háborítatlanul él, körülvéve ligetes erdőkkel és burjánzó növényzettel. A fo­lyóban hazánk szinte vala­mennyi őshonos halfaja meg­székhely lett, majd 1826-ban a megalakuló lász-Nagykun-Szol- nok megye tiszai közép járásá­ba osztották be. A Tisza szabá­lyozása után az árvízveszély kényszerítő hatása miatt a köz­ség védelmére elkészült a kör­gát. Majd 1882-ben megalakult a Közép-tiszai Ármentesítő Tár­sulat, melynek székhelye egy időben Tiszaroff volt.. A település lakossága 1944- ben 5530 fő volt, majd húsz év­vel később Tiszagyenda önálló községgé alakulásával lélekszá- ma 2029 fővel csökkent, jelenleg közel 1900 állandó lakost szám­lál. Az 1985-ös évtől kezdődően üdülőfaluvá válás kezdődött, ami napjainkban is tart. Mindezt található, a békés keszegfélék­től az óriásira megnövő, csilla­píthatatlan étvágyú ragadozó harcsáig. Ez a környezet nem­csak a vizek élőlényeinek ked­vező, hanem az ideális élettér­ben gazdag vadállomány talál­ható, az apróvadaktól egészen a vaddisznóig. nagyban segíti az a tény is, hogy a település teljes körű infrast­ruktúrával bír. Mára már a közel ezer lakható ingatlanból 350-et üdülőként hasznosítanak. Tiszaroffon a két műemlék épületen kívül számos építmény őrzi a település múltbéli értéke­it. Ilyen többek között a reformá­tus templom. A műemlék együt­tes egy különálló toronyból és a mellette lévő egyhajós, síkmeny- nyezetű templomépületből áll. A falu másik műemlék épülete a volt Borbély-kastély, amely a templomépítést is segítő roffi Borbély család udvarháza volt. A barokk stílusú műemlék ma négycsillagos kastélyszálló, és számtalan szolgáltatása kelle­mes időtöltést kínál. Említést ér­demel még a századforduló kör­nyékén emelt épületek közül a községháza, a dohánybeváltó hi­vatal szecessziós hatású épülete, valamint a rendőrség eklektikus jellegű épülete. A falu főterén ál­ló turulmadaras I. világháborús emlékművet 1923-ban gróf Waldech Hubert emelte. A tele­pülést már az 1350-es évektől kompon is meg lehet közelíteni. A révközlekedés napjainkban is kedvelt közlekedési forma. A Tisza a település fő természeti kincse Testvérvárosi látogatás az iskolakezdés előtt LENGYELORSZÁGBA Utazik az önkormányzati delegáció egy 15 fős általános iskolai gyermekcsoporttal. Az úti cél a testvérváros Bralin, ahol szeptember elsejéig ma­radnak a magyar gyerekek. A kis csoport a lengyelek ta­valyi látogatását viszonozza. Magas kitüntetést kapott a háziorvos A község háziorvosa, dr. Ka­tona Gábor a Magyar Köz­társaság Arany Érdemke­resztje kitüntetést kapta, amelyet 2008. augusztus 18- án vett át. A magas kitünte­tést az eddig végzett munká­jáért és elhivatottságáért kapta. A településen 2005 óta tevékenykedik, melyet kétéves tiszabői munka elő­zött meg, amelyért akkor máltai lovaggá ütötték. Folyamatos fejlődés pályázati segítséggel A fejlődés folyamatos a tele­pülésen, amelyet pályázati pénzek is segítenek. Nemrég elkészült a fogorvosi és orvo­si rendelő akadálymentesíté­se és részleges felújítása, amely után már a következő feladatokra is nyertes pályá­zatokkal rendelkeznek. Az ezeken elnyert összeget töb­bek között az alsó tagozatos iskolaépület akadálymentesí­tésére és részleges felújításá­ra fordítják. Továbbá a teme­tőben urnás temetkezési he­lyek kialakítására. A tervek között szerepel még a község területrendezési tervének fe­lülvizsgálata és elkészítése, melynek során elkészül a te­lepülés digitális térképe is. Csatornahálózat és szennyvíztisztító üzem A VÁSÁRHELYI-TERV keretében - Tiszagyendávai közösen — közel a 70 százalékát elkészí­tették a csatornahálózatnak. Továbbá elkezdte működését a hozzá tartozó szennyvíz- tisztító üzem, melyet a két község által létrehozott gazda­sági társaság fog üzemeltetni. Tizedjére találkoznak a roffiak rendezvény Idén is érdekes programokkal várják az érdeklődőket a Tisza partjára A X. Tiszaroffi Találkozó programja - 2008. augusztus 22-23. Helyszín: Komplejáró 2008. augusztus 22. _____(péntek)_____ 10 .00 A Vásárhelyi-terv továbbfej­lesztése projekt keretében épülő Tiszaroffi Árvízszint- csökkento Tározó projekt építéséről készült fotókiál­lítás megnyitója HELYSZÍN: Tiszaroff, polgármes­teri hivatal A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Herbály Imre országgyűlési képvi­selő, a Tisza-tó Térségi Fej­lesztési Tanács elnöke 18.00 Meghívásos kistérségi horgászverseny 2008. augusztus 23. (szombat)____ 12 .00 Főzőverseny (nevezés a helyszínen 11.30-ig) 12.00 Gyermek-és családi prog­ramok 17 óráig 13.00 „Tiszaroffiak kérték” - kí­vánságműsor 14.00 XXIX. Nyári Olimpiai Já­tékok - olimpiai kvízjáték 15.00 Honismereti vetélkedő Ti- szaroffról 16.00 A kistérség kulturális be­mutatója 17.00 Gyermekműsor 18.00 Musicalrészletek Dósa Mátyás színművész elő­adásában 18.30 A Candies trió énekel 19.00 A United együttes műsora 19.30 Eredményhirdetések, kö­szöntők, tiszteletadás a Ti­sza folyónak 20.00 Hevesi Tamás énekel 21.00 Utcabáli hangulat a Sárga Taxi zenekarral 22.00 Tűzijáték 22.10 Utcabáli hangulat a Sárga Taxi zenekarral éjfélig Mindenkit szeretettel várnak' Képünkön Tyukodi László karcagi fafaragó munkáját figyeli meg két kíváncsi tiszaroffi gyermek

Next

/
Oldalképek
Tartalom