Új Néplap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-11 / 187. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ TISZA-TÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Dolgozhatnak a pályázatírók, érkezhetnek a támogatások Alkotóház a Tisza-tónál bőrművesség Az archaikus népi kultúrát idézik fel munkáikban A napokban megjelentek a Ti- sza-tavi regionális turisztikai pályázatok dokumentációi. Az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium a turiszti­kai célelőirányzat forrásainak terhére pályázatot hirdet a Ti- sza-tavi turisztikai régióban megvalósuló termékfejlesztés támogatására. A pályázatot a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. címére kell szep­tember 1-ig beküldeni. Lehet pá­lyázni természetes vizekre épü­lő szolgáltatások, a kerékpáros, a horgászturizmus fejlesztésé­hez, valamint a gyógy- és well- ness-szolgáltatások kialakításá­hoz, a vendégfogadás színvona­lát emelő fejlesztésekhez is. ■ Tourist Police: még két hétig tart a járőrözés Évente mintegy tízre tehető a strandlopásos bűncselekmények száma a Tisza-tavi régióban a nyá­ri fürdőszezonban. A rendőrség eb­ben a térségben is kiemelt figyel­met fordít a bűnesetek megelőzé­sére vagy azok felderítésére. Au­gusztus 24-ig a Tisza-tavi üdülőhe­lyeken fokozott jelenlétet biztosít a Tourist Police program, a rendőr­ség idényjellegű szolgáltatása. Dolgoznak a Tourist Police fiataljai A rendőrök a Szolnoki Főisko­la idegen nyelveket beszélő hall­gatóival együtt járőrözve segíte­nek az üdülővendégeknek. A Tourist Police program Tisza-tavi szolgáltatása az elmúlt évben csupán Tiszafüredet és Abádsza- lókot érintette, idén azonban a fo­kozott járőrözést kiterjesztették a Tisza felső-, középső- és alsó sza­kaszaira is, így Vásárosnamény- ra, Tokajra, Tiszalökre, Szolnokra, Tiszakécskére, Csongrádra és Sze­gedre is. ■ A bőrműves Horváth házaspár egy maguk által készített honfoglalás kori régi magyar süveget nyomott unokájuk, Kiara kobakjára Közel a Tisza-tó partjához áll Tiszafüreden egy bőr­műves alkotóház. A házi­gazdák - Horváth Tibor és felesége, Katóka — minden nap lelkesen és nagy-nagy szeretettel nyitják ki vendégeik előtt a családi házként is „üze­melő” műhelyüket. Mészáros Géza Nyolc esztendeje rakták le a Ti­sza-tó fővárosában az alkotóház alapjait - 2000-ben költöztek Füredre a füzesabonyi kézmű­vesek.- Autodidakta módon kezd­tem el a bőrművesség alapjait el­sajátítani -beszél indíttatásáról Tibor. -Nagybátyám cipész volt, s mindig lenyűgözve lestem, ahogy a szájában ügyesen fogja a faszegéket. Édesapámnak is hasonló kapcsolata volt a cipé­j*. szettel. Egy kisebb bőrüzemben raktáros volt, s mivel gyerekfej­jel mindkettőjüknek segítettem, s tetszett is a munka, már ideje­korán eldőlt, hogy jómagam is a bőrrel foglalkozom. Leginkább a „jó bőrökkel” — mutat párjára sej­telmesen. Tibort egykoron egy idős, nívódíjas szíjgyártómester is tanította.- Kádár Gyula bácsi engem látott el jó tanácsokkal, évekkel később pedig már én okítottam a fiatalokat a mesterségre. Noha vegyész voltam, s 15 évig ebben a szakmában dolgoztam Eger­ben a Köjálnál, később, otthagy­va a pályát Hatvanban, Békés­csabán, majd Debrecenben is a bőrművességet tanítottam. Vég­tére is szűkebb hazámban, He­ves megyében szerettem volna egy alkotóházat kialakítani, de arrafelé nem volt rá igény. Az­tán, amikor egyszer eljöttünk Ti­szafüredre a Tisza-tóhoz üdülni, beszélgettem a tervemről egy it­teni kultúremberrel, Balogh Gyurival, s ő azonnal ajánlko­zott, „Na, éppen ilyen bőrmű­ves családból van ebben a vá­rosban hiány!” így leltünk ott­honra itthon.- Harmincegy éves házasok vagyunk - vette át a szót férjétől Katóka. - Egy lőtéren is­merkedtünk meg, célba vettük egymást, s azóta elválaszthatatlanok va­gyunk. A bőrművesség terén ma­gamról úgy fogalmazok, hogy Ti­bor tanítványa vagyok. Ő csizmá­kat, tarsolyokat, süvegeket, tege­zeket készít, én pedig kisebb tár­gyakat: öveket, karkötőket, tárcá­kat, valamint Tibor alkotásait dí­szítem. Ahogy az alkotóházban kiállított és megvásárolható mű­veken is látható, főleg az archai­kus magyar népi kultúra motí­vumaiból merítünk, s a régmúlt szépségeit próbáljuk meg az utó­kornak megörökíteni — foglalja össze a pár életművét Katóka. S valóban, a falakon, akasztó­kon 12-15. századi tegezek, tar­solyok, s egyéb veretes tárgyak várják leendő gazdáikat. S jó né­hány íj is.- Évekkel ezelőtt megkedvel­tem az íjászkodást. Noha íjakat nem készítek, de azok tartozé­kait igen. Már itt, Füreden alapí­tottuk meg a Tűzmadár íjász Egyesületet, amely mintegy har­horväth tibor és Tibomé, Ka­tóka egyaránt népi iparművé­szek. Alkotásaik, akárcsak a tanítványaik egy részének, zsű­rizett munkák. Megrendelésre is gyakorta készítenek régmúl­tat idéző tárgyakat, az egri vármúzeum rekonstrukciós mine tagot számlál. Kedvtelés­ből jövünk össze célra tartani, háziversenyeket szoktunk ren­dezni, de egyre többször indu­lunk a jelentősebb országos via­dalokon is. Sőt, ma már ott tar­tunk, hogy rendszerint Tiszafü­reden rendeznek meg egy-egy komoly hazai versenyt - beszél­nek hobbijukról is. Aztán a családról is szó esik, miután a 6 esztendős unoka, Kiara is egyre inkább magára irányítja a felnőttek figyelmét. Mutogatja bőrcsíkokkal szegé­lyezett rajzait, figyelemre méltó gyurmafiguráit, majd kényezte­tett aranyhörcsögeit. Aztán be­lép egy jókora sámándobbal, s elkezdi ütemesen verni. Csak akkor csendesedik le kissé, ami­kor a nagypapa figyelmezteti:- Ha hangosan dobolsz, mint az ősi sámánok, esőt kérsz! Ügyes voltál, így aztán biztos, hogy hol­nap megerednek a fellegek... munkáiban is segédkeznek, s a mesterségbemutatókon is sű­rűn találkozhatunk velük, s munkáikkal. Tibort augusztus 20-án jelentős elismerés éri, a magyar állam a „Népművészet Mestere" kitüntető címet ado­mányozza számára. Kitüntetés az államalapításunk ünnepén Bralinba utaznak a tiszaroffi iskolások az elmúlt évben Tiszaroffon járt a kisközség lengyel test­vértelepülésének, Bralinnak a küldöttsége. A tavalyi láto­gatás viszonzásául, augusz­tus 25-én roffi gyerekek — húsz általános iskolai diák, illetve a velük utazó hét fős önkormányzati delegáció - indulnak Lengyelországba. A vendégségből szeptember elsején térnek vissza. Pályázatból újítanak fel épületeket a tiszaigariak a tiszaigari önkormányzat a köztemetői ravatalozó felújí­tására, valamint információs táblák kiépítésére nyújtott be pályázatot az Észak-alföl­di Regionális Tanácshoz. A pályázatot a közeljövőben bí­rálják el. Már eredményes lett azonban az a pályázat, amelyet az igariak iskolájuk nyílászáróinak cseréjére ad­tak be. A 2,8 millió forintos beruházáshoz 30 százalék önerőt biztosít a község. Ugyanakkor az idén megva­lósult parkosítással befejező­dött a helyi szociális szolgál­tató intézmény felújítása. Új munkahelyeket létesítettek Kunhegyesen az elmúlt másfél évben há­rom vállalkozás telepedett le Kunhegyesen, amely által mintegy száz új munkahelyet teremtettek a társaságok. Egy varroda, egy elektronikai cég­nek bedolgozó vállalkozás, valamint egy telefonos cég növeli immáron Kunhegyes adóbevételét, illetve csökkenti munkanélküliségi rátáját. A második folkfesztivál is sikert aratott Füreden REMEK HANGULATBAN, népes vendégsereg előtt zajlott le a na­pokban a Tisza-tó fővárosában a n. Tiszafüredi Nemzetközi Folk- fesztíváL A halastéri, augusztus 2-i rendezvényen fellépett töb­bek között Szabó Csilla, Nemes Levente, Salamon Bea, valamint a Kormorán Memory Band és a Maly Princ zenekarok. Az oldalt szerkesztette: Mészáros Géza Sárkányhajók szelték a vizet regatta Füreden ragadtak lapátot a baráti társaságok A tiszafüredi szabad strandon rendezték meg a közelmúltban a II. Tisza-tó Fővárosa-kupa Sárkányhajó Versenyt, melyet egy szolnoki rendezvényszer­vező bt. szervezett. A viharos szél, és gyakori esőzés szünete­iben mérték össze az indulók kitartásukat. A verseny első napján az abszolút győztes a Ti­sza Balneum csapata lett, amely mind a 200 m-es, mind az 1000 m-es távot megnyerték, ám mivel a helyi önkormány­zat egysége volt a legvidámabb, így ez a hajó vehette át idén a „Tisza-tó Fővárosa Kupa” ván­dordíját. A másnapi regattán az Albatrosz Kikötő sárkányhajója ért célba elsőként. Játszóteret nyertek Igaron pályázat Csapatépítés közben cserélték le a régi játékokat Egy biztonsági igazgatóság mun­katársai - csapatépítő tréning gyanánt - játszótereket építenek kisközségek iskoláiban, óvodái­ban. A cég pályázatot írt ki, erre lehetett jelentkezni önkormány­zatoknak, közösségeknek. A kö­zelmúltban a tiszaigari óvoda is benyújtotta pályázatát, amellyel nyert is. Július közepe óta pedig már áll a játszótér, s a napokban az oviba visszatérő gyerekek már birtokukba is vették az uni­ós szabványú udvari játszóteret, illetve a szobai játékokat. Előbbi költsége 3,6 millió, utóbbié 360 ezer forint volt. Az igari óvoda gyermekei tehát már örülhetnek ennek. Csupán az elkeserítő, hogy az egykoron félszáz poron­Tegnap profik számára tartot­tak sárkányhajó, illetve kajak­kenu versenyeket, mindezek hangulatáról később számo­Nem egy ördöngös mutatvány a sárkányhajózás, így bárki kipróbálhatja tyot számláló „nevelde” szep­tembertől már csak 24 fővel. Az igari gyerekeknek újdonságnak számítanak a főleg fából készített játékok V l I lünk be, s ugyancsak augusz­tusban, mégpedig 20-án, Szar­vason fognak lapátot a „hajózó sárkányok”. ■ M. G. egyetlen csoporttal tudja indíta­ni a soros óvodai évet. ■ M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom