Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-24 / 172. szám
Nyaralni? Esetleg ősszel Szűcs Kálmán és egy múlt századi cséplőgép korhű mása, amelynek minden szögét, apró kerekét a jászberényi nyugdíjas faragta Az ügyes kezű gazdaember portré Az ötvenkét köblös föld csak bajt hozott Szűcs Kálmánra Szűcs Kálmán ma is jó erőben lévő nyugdíjas, aki a reformáció napján, október 31-én született Jászberényben. Mégpedig nem a közelmúltban, hanem 1929-ben, így akárhogyan is nézzük, jóval közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez. D. Szabó Miklós Nem adott neki könnyű életet a sors, és ennek egyeüen oka: szülei szorgalmas igyekezete. Lett is 52 holdjuk, amelyet elei műveltek, és ez bizony mire felcseperedett, a Rákosi-korban nem számított jó pontnak. Az államosítás, mint annyi családot, őt, őket is érintette, és a fiatal legényt mint osztályellenséget kuláknak minősítették. Magyarul ez azt jelentette, akárhogy is szeretett volna, nem tanulhatott tovább. Helyette dolgozni kellett: hat munkahelye is lett, de mindenhol csak hóruk- kos munkásként, magyarul fizikai dolgozóként alkalmazták. Azután amikor később enyhült a politikai szigor, Törökszentmik- lóson folytathatta tanulmányait, és ott is érettségizett. Ezek után 1968-ban már mint szakképzett dolgozó bekerülhetett a Mérésügyi Hivatalba, és onnan is ment nyugdíjba 1989-ben. Közben azért történt egy és más is az életében. Még 1957- ben megismerkedett egy szép lánnyal, bizonyos Dalmadi Irénnel. Egy évig tette a szépet, és esztendő teltével összeházasodtak. Mindezek következtében az idén, április 19-én már az aranylakodalmat is megtartották. A lányuk bankban dolgozik, a fiuk vámtiszt. Az unokák sem hiányoznak, és jellemző a Szűcsökre, hogy a kéz- és lábügyességük átlagon felüli, mert van, aki fest, és akad, aki ígéretes focista. Mert Szűcs nagyapa is ügyes kezű ezermester, aki tanyasi földművesből lett városi gazdálkodó. Állítja: a jó föld ma is olyan, mint egy remek hegedű, sokat, sokfélét ki lehet hozni belőle, csak érteni kell hozzá. Akár ők tették egykoron, amikor tanyán laktak és dolgoztak a Csíkos nevű határrészen. Nem volt munkaidő, mert az január 1-től december végéig tartott, de érdemes volt szorgoskodni, gazdálkodni. Mert akkor ha szülei meghizlaltak néhány libát, eladták őket, és amit kaptak értük, kifutotta az éves adót. Ma meg annyiféle a sarc, a fizetnivaló, hogy a gazdaember el sem tud rajta igazodni. Azért az idős nyugdíjas ma sem hagyott fel teljesen a földműveléssel: kapott 400 és 150 négyszögöl kárpótlási földet, ezen gazdálkodik, ezt műveli, gondozza. Ezenkívül sokféle tárgyat farag: a kézügyességet anyai nagyapjától örökölte. Faragott eddig forgószélmalmot, lő- csös lovas kocsit, és olyan korhű cséplőgépet, amelyik megszólalásig hasonlít az 1930-50-es évek eredetijére. És ma sem tétlenkedik: az ólban hízónak valók röfögnek, tyúkok kapirgálnak, de méhcsaládjai is akadnak. Egy hátrányt érzett, és ez szerinte egész életében elkísérte: sose volt párttag, így fontos beosztásba sem kerülhetett. Mert „csak” remek szakemberként ismerték, de mint káder, labdába sem rúghatott. És ennek a hátránya a mai napig kísérte, kíséri. Szent István ünnepére végeztek az aratással szűcs Kálmán, felidézve a régi idők aratását, elmondta, hogy az a cséplőgéptípus az 1940-es évekből, amit akkor használtak, és Hoffer kormos traktort vontatott, nagyon népszerűnek bizonyult. Általában a cséplést július 20-a után kezdték, és augusztus 20-ra végeztek vele. A cséplőbanda 21 fős volt az adagolótól az etetőig a szalmahordóktól a törekesekig, zsákhordókig, akik vállon vitték a 80 kilós zsákokat este addig zakatolt a gép, ameddig látni lehetett. Általában tizedére csépelték a gabonát Voltak úgynevezett félpénzesek is, ezek általában 12-14 éves lányok voltak. A jó gazda megbecsülte a cséplőbrigádot, és a gépésznek, etetőnek meg a zsákosoknak ebédet is adott. Ez rendszerint húsleves volt, majd csirke-, tyúkpörkölt, de előfordult az is, hogy tepsiben sült kacsa pirosodott az asztalon. ÉRDEKES szerzetek a nagymamák. Akadnak köztük olyanok, akik mint más átlagos emberek, ilyenkor nyaralnak. Elvégre most van ennek az ideje. Azután ugyanez másoknak évekig eszébe sem jut. Ennek két oka lehet. Az egyik: ők azok, akik nem nyaralnak, elvégre a havi 40- 60 ezer forintos nyugdíjból arra nem marad, hogy felfedezzék hazánk szép tájait. Örülnek, ha nyugdíjtól nyugdíjig kijönnek a kevésből, nemhogy még divatos fürdőhelyekre is caplassanak. A másik OK: temérdek nagyi nyáron az unokák mentsvára, csősze. Olyan kikötő, ahová le lehet adni néhány hétre a gyereket, esetleg kettőt Is. Mert azok olyan korban vannak, hogy egy nagy kert, baromfiudvar, esetleg egy másik település varázsa még leköti őket. Ráadásul a szülők szabadsága sem olyan, mint a gumi. így azután ilyenkor sok nagyi főműszakot vállal: napi 24 órásat Fél szemmel az unokára ügyelve, azután süt, főz rájuk, mert üres hassal a legszebb vakáció is olyan, mint a lyukas garas: semmit sem ér. Pedig a nagyik közül sokan lehetnek olyanok, akiknek már kopottak az ízületei: hol itt sajog, hol ott fáj. azért, mert olyan korba jutottak. (Bár jobban tenné szegény végtag, ha ilyenkor takaréklángon sajogna.) így azután aki hasonló helyzetben van, őszszel és tél elején, hosszabb időre el tud menni a fürdőbe. Akkor, amikor már napról napra felhangzanak az iskolai becsengetések. Gyanítva: az iszappakolás akkor is hat, ha odakinn csípős szelek dúdolják a nótájukat. így tolódik sokuknak a nyári üdülés az ember hónapokra. Legalábbis addig, amíg fel nem cseperedik az unoka. Akkorára, hogy már nem kell vigyázni rá nyáron. Sőt, aki ezt szeremé tenni vele, egyenesen megsérti. Nincs uborkaszezon semmikor sem A BERECZKi Máté Gazdakör tagjai az aratás, betakarítás idején sem nélkülözik az együttlétet. Többek között látogatást tettek Jász- dózsán, a Tárná menti biogazdaságban. A következő program egy unokás szalonnasütés lesz a Holt-Tií sza partján, Demény István gazdaköri elnök telkén. De már a város napján is gondolkoznak, mert akkor a Kossuth téren terménybemutatót vállalnak. Táncos lábú countrypacsirták A JÁSZSZENTANDRÁS! 2. számú Pacsirta Nyugdíjasklub 30 éves. Jelenleg 32 tagjuk van, és az idén nagy sikert aratott a countrytáncuk a helyi falunapon. A táncos lábú pacsirták az idén már ellátogattak Tiszafüredre is, ahol a Ki mit tud?-on szerepeltek. Jelenleg pedig gőzerővel készülnek Szolnokra a strandpartira. Sült kacsacomb vöröskáposztával AZ ARANY ALKONY Nyugdí- jasklub Alattyánban testvértalálkozót szervezett a helyi, jánoshidai, jászjákó- halmi és jászalsószent- györgyi nyugdíjasklubok tagjainak. A nagyszabású rendezvényen az alattyáni művelődési házban 169-en jelentek meg. Ez volt a tizenötödik hasonló rendezvény — tudtuk meg Szabó Józsefné klubvezetőtől. Zalakaros is bekerült a túraprogramba kunhegyesen az Ilosvay Varga István Nyugdíjasklubban a program összeállításánál törekednek arra, hogy a tagok megismerjék szűkebb-tágabb környezetüket is. így az idén már voltak Karcagon, Kenderesen, Tiszaszentimrén, és nem hiányoztak a kun- madarasi aratóversenyről sem. Most Túrkevére készülnek, majd Szolnokra. Ősszel pedig Zalakaros lesz a cél, mert az önkormányzattól kapnak 170 ezer forintos támogatást. JEGYZET D. SZABÓ MIKLÓS Erzsébetnek legalább öt életet adott a sors történetek Látta Szálasit is a Markóban, amikor éppen a kivégzésére vitték A 83 éves Droppáné sok mindent látott a Droppáné Bóka Erzsébet nagy idők tanúja, hiszen már a nyolcvanharmadik születésnapjára készülő szolnoki nyugdíjas. Annyi mindent látott, és annyi minden történt vele, hogy szinte hihetetlen. Édesapja tüzér volt a második világháborúban, őt pedig már 1939-ben kalauzként alkalmazták a MÁV-nál. Már csak azért is, mert a behívások miatt nagy férfihiány volt ezen a területen is. Átélte a szolnoki bombázást, csodával határos módon maradt életben, holott többször látták őt meghalni. Ezzel úgy volt, amíg ezt is hallja, addig nincs nagy baj. A háború vége Csehszlovákiában érte, és mivel nem adta meg magát az oroszoknak, politikailag megbízhatatlan lett. Be is idézték a Markóba: ott várakoztak többen a második emeleten, amikor a szomszédja, egy idősebb férfi lenézett az udvarra:- Nézze, most viszik Szálasit. Szerintem kivégzésre! - mutatott a sötét ruhás, kalapos emberre, akit két katona kísért. Később, 1947 áprilisában férjhez ment. Két fiuk született, és már azóta unokák is vannak. A férje három évig Nagy Imre test■ Átélte a szolnoki bombázást, csodával határos módon maradt életben. őre, gépkocsivezetője volt. Noha tűk mennyit, felemelte a jobb ke- erős, edzett embernek számított, zét, és hozzáfűzte: hirtelen meghalt. Őt Pesten temették el. Később, 1983-ban Szolnokra költöztek. Újra férjhez ment. Ez a férje Szolnokon halt meg. Ami pedig fiatal éveit illeti: 36 évet dolgozott raktárosként, szerszámkiadóként, anyaggazdálkodóként. Végiggondolva az életét, sok mindent látott a múlt század embert próbáló eseményeiből, éveiből. Jutott neki bőven ebből s is, abból is. Búcsúzáskor azt i mondta: úgy érzi, annyi minden J történt vele, hogy neki nem egy a életet adott a sors ez alatt a nyolc 5 évtized alatt. Amikor azt kérdez- £
