Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-23 / 171. szám
GAZDASÁG&KÖZÉLET Ki feleljen a biztonságért? közbiztonság Vita az önkormányzati rendőrségről Számtalan településen működik már polgárőrség. Ez azonban civil szervezet, tagjai társadalmi munkában látják el feladatukat. Zalában kóbor szürkemarhák pusztítják a veteményeseket Másfél éve kóborol Zala megyében egy elszökött szürkemarha- gulya, az állatok már több milliós kárt okoztak a veteményesekben. A Zalai Hírlap szerint a jószágoknak nagyon tetszik a szabad élet, számuk 30-ról 50-re nőtt kiszabadulásuk óta. Mivel védett, őshonos háziállatok, kilövésük tilos. A helyiek legfeljebb elkergethetik őket földjeikről, ám ez sem jelent megoldást, mert ilyenkor az állatok beveszik magukat a nádasba, a gazdák távozása után pedig visszatérnek. A hatóságok már többször is megbírságolták a gulya tulajdonosát, aki szívesen túladna a csordán. Egy helyi állattartóval már meg is egyeztek az adásvételről, de a szürkemarhák befogása csak a villanypásztor beüzemelése után lehetséges. Áram azonban nincs a környéken, és a szolgáltató elutasította a légkábel kiépítését. A föld alatti elektromos vezeték lefektetéséhez pedig a közlekedési hatóság engedélye szükséges, amire heteket kell várni. ■ Az utazási iroda kártérítést ígér minden utasnak Minden utast kártalanítanak - jelentette ki Anton Vidic, a Horvát Utazási Iroda vezetője. Az utazási iroda múlt héten jelentett csődöt, ami miatt több száz utasnak kellett lemondania nyaralásáról. Az igazgató elmondta, a gazdasági minisztériumnak már múlt pénteken jelezték, hogy csődbe ment a cég. A cégvezető közölte, csütörtökön értesítették azokat az utasokat, akik szombaton indultak volna Horvátországba, hogy ne keljenek útra, mert a szállás nem biztosított. Az utasok kárigényei folyamatosan érkeznek az irodához, amelyeket az Allianz Hungária Biztosítónak továbbítanak. Anton Vidic elmondta, egyelőre nem tudja pontosan, hány utasnak kell majd kártérítést fizetniük. Egyes információk szerint azonban már ötven károsult is jelentkezett. Az összes utas kártalanítására 69 millió forint áll rendelkezésre, amelyből átlagosan mintegy 200 ezer forintos összegre számíthatnak a pórid járt nyaralók. ■ B. V. Egyes polgármesterek szerint szükséges az önkormányzati rendőrség, mások inkább magát a rendőrséget erősítenék. Ambrus Vilmos Indokolja-e a vidék közbiztonsága, hogy önkormányzati rendőrség jöjjön létre? Egyáltalán: milyen jogköre lenne, és mitől különbözne a rendőrségtől az ön- kormányzati rendőrség? Mielőtt e kérdések megválaszolásába kezdenénk, fontos tisztázni, hogy ez a testület, amelyet városőrség névvel is szoktak emlegetni, nem tévesztendő össze a polgárőrséggel. A polgárőrség civil szervezet, tagjai nem kapnak fizetést. Korábban Kondorosi Ferenc nyilatkozott az önkormányzati rendőrségről. A kormánybiztos azt mondta, az önkormányzati rendőrség vagy városőrség a közterület-felügyelet bázisára épülne. „Egyenruhájuk lenne, de lőfegyvert nem viselnének, csak gumibotot. A városőrség nem lehet alternatívája vagy konkurenciája egy jogállamban az erős, integrált rendőrségnek” - mondta Kondorosi. A kormánybiztos szerint a mostani kormányzati ciklusban ötpárti megegyezés hiányában már nem lehet létrehozni az önkormányzati rendőrséget. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, egyben az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fide- szes elnöke úgy látja, sokkal inkább stabil, erős rendőrségre van szükség. Arra, hogy a vidéki köz- biztonság megerősítéséhez elegendő-e a rendőrség, a politikus úgy válaszolt: Magyarországon a rendőrség létszáma 43-45 ezer fő, ez el tudná látni feladatait. „Az önkormányzati rendőrség melBíRó ANDRÁS polgárjogi aktivista szerint szörnyű, hogy Magyarországon csak a cigánybűnözés jelszavával operáló Magyar Gárda mer gátlások nélkül beszélni a roma kérdésről. Az aktivista szerint ha egy vidéki embernek ellopják a csirkéit, majd értesül egy elméletről, miszerint a cigánysággenetikai adottságai lékvágány, nem is szerepel a Fidesz programjában. A rendőrséget kell alkalmassá tenni feladatai ellátására, de ez nem szervezeti, hanem egzisztenciális probléma” - mondta Lázár János. Szerinte 90 ezer forintos kezdő fizetéssel nem lehet normálisan rendészeti feladatokat végezni. A politikus úgy vélte, ha egy településen megoldott a közrend fenntartása, nincs szükség újabb szervezetre. Hódmezővásárhelyen közterület-felügyelet, a városon kívül mezőőri szolgálat működik, jól tudnak kooperálni egymással. Egy másik polgármester szerint az önkormányzati rendőrség következtében válik bűnözővé, akkor vele az integráció kérdéséről már nem lehet tárgyalni. A települések vezetőinek ebben a helyzetben el kell gondolkodniuk, kit hívnak segítségül a feszültségek enyhítésére. Ha a Magyar Gárdát, akkor az sokba kerülhet a he lyi közösségnek - mondta Bíró András. gondolata egyáltalán nem rossz. Gémes! György, aki gödöllői polgármestersége mellett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöki tisztét is betölti, azt mondta, tisztázni kell a rendőrség és az önkormányzati rendőrség hatáskörét, így például a helyi közrend és a közbiztonság védelme az utóbbi szervezet feladata lenne. „A kérdés az, ki finanszírozná az önkormányzati rendőrséget, mert a helyhatóságoknak erre aztán végképp nincs pénzük” - hangsúlyozta Gémesi, aki a közterület-felügyelet jogainak szélesítését is elképzelhetőnek tartja. A polgármester megemlítette, külföldön is van önkormányzati rendőrség, például Olaszországban és Franciaországban. Fővárosi polgármesterek is szorgalmazták már az önkormányzati rendőrség létrehozását Indokaik szerint a közterületeken egyre kevesebb a rendőrjárőr, és jóformán nem létezik a lakótelepi rendőrség. Molnár Gyula, a XI. kerület MSZP-s polgármestere azt mondta, az önkormányzati rendőrségnek bűnmegelőző szerepe lehetne, és valahol a közterület-felügyelet és a normál rendőrség között kaphatna helyet. Sokba kerül, ha a Magyar Gárda tesz rendet Az almával együtt érik az újabb gyümölcsblokád tiltakozás Az ipari alma alacsony ára miatt tiltakoznak Szabolcsban a termelők Blokád alá vonnák a felvásárló- és feldolgozóüzemeket Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a gazdakörök, ha 30 forintos kilogrammonkénti nettó ár alatt vennék át az ipari almát a léüzemek - tudtuk meg Budai Gyulától. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) igazgatója elmondta, a feldolgozóktól kiszivárgott információk szerint mindössze 19-20 forintot adnának kilónként azért a léalmáért, amelyet tavaly 50- 60 forintos áron vettek át. Az igazgató hozzátette, 10 forintos küónkénti árról is hallottak már. Budai Gyula elmondta, gyanújuk szerint a felvásárlók a meggyhez hasonlóan az ipari alma esetében is kartelleznek. Ezért hét szabolcsi gazdakör és a Magosz Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Ifjú Gazda tagozata hétfőn Balkányban megegyezett, amennyiben 30 forintnál kevesebb összegért akarják átvenni a feldolgozók a léalma kilóját, blokád alá vonják az üzemeket. „Addig nem engedünk be almát az üzemekbe, ameddig feljebb nem viszik az árakat” - hangsúlyozta Budai. A Magosz tárgyalásokat kezdeményezett a feldolgozókkal. „Tisztességes piaci magatartást várunk el! Reméljük, hogy az augusztusi szüretig sikerül megállapodni” - mondta a Magosz igazgatója. ■ Boda V. A dinnyetermelők akciói után döntöttek az almások: ők is demonstrálnak Karsai most nyugodt EGV SZUPERMARKETLÁNC az Auchan akciójánál is olcsóbban, 48 forintért árusítja a dinnyét. Ez nem zavarja a termesztőket: Karsai József elmondta, a lánc árrés nélkül vezeti le készleteit A dinnyekereskedelem terüle tén kialakult válság kezelésére hat pontból álló megoldási javaslatot ismertetett Velkey Gábor és Nagy Béla. A két SZDSZ-es politikus szükségesnek tartja a dinnye-nagyke- leskedelem felvásárlásának szigorúbb jogi szabályozását. HÍRSÁV Font: a kormány helyett fizetnek a gazdák A MEZŐGAZDASÁGI bizottság összehívását kezdeményezi Font Sándor. A fideszes politikus szerint az agrártárca a gazdákkal akarja visszafizettetni az EU által jogtalannak ítélt támogatásokat. A bizottság alelnöke tegnap elmondta: a kormány az elmúlt években nem frissítette az úgynevezett parcellaazonosító rendszert, amiért az unió kilencmilliárd forintos büntetést szabott ki Magyarországra. A csekket is kiszámlázta aUPC, de már visszavonta a upc visszavonta a papíralapú számlákra vonatkozóan, július 1-jétől bevezetett bruttó 96 forintos díjat. Az elektronikus számlázás tömeges elterjesztésének elősegítése érdekében a vállalat július elsejétől a papíralapú számlák kiállításáért és postázásáért különdíjat vezetett be. Az előfizetői panaszok és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott konzultáció után a cég úgy döntött: augusztus 1-jétől már nem alkalmazza a papíralapú számladíjat. Fónagy: állítsák vissza a szárnyvonalakat VISSZA KELL ÁLLÍTANI a vonat- közlekedést a bezárt vonalakon - jelentette ki Fónagy János. Mint mondta: nem váltak be azok a remények, amelyek szerint megtakarításokat eredményez a 14 szárnyvonal felszámolása. A Volán-társaságoknak ugyanis 20-25 milliárdos a többletkiadásuk. A Fidesz a bezárt vasúti szárnyvonalak közlekedésének visszaál- h'tását követeli a kormánytól. Fónagy: nem jött be a ritkítás Kilenc éve egyszer már ölt a toki körhinta A körhinta üzemeltetője tagadja, a rendőrség viszont megerősítette: ugyanaz a játék okozott halálos balesetet az 1999-es Sziget fesztiválon, mint amelyik vasárnap felborult a toki falunapon. A tragédia után a játékot teljesen átalakították, így üzemelt tovább - mondta el Farkas Norbert, a Budaörsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A körhinta üzemeltetője szerint nincs összefüggés az 1999-es és a hét végi eset között, „hisz az akkori baleset egy teljesen más berendezésen történt”. Tökön összesen 17 ember sérült meg, többségük gyerek. Egy nőt életveszélyes, három embert súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. ■ B. V.
