Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-06 / 131. szám
4 Készül a minősítésre a nyugdíjas dalkör A cibakház! Czibak Imre Nyugdíjasklubnak mintegy ötvenöt tagja van, és 2000- ben alakultak újjá. Érdekesség, hogy létezik egy tizenegy tagú dalkör is, amely kétszeres országos bronzkoszorús minősítéssel rendelkezik. Rengeteg közelebbi és távolabbi meghívásnak, fellépésnek eleget tesznek, és jelenleg is készülnek az újabb megméretésre, minősítő versenyre, mégpedig Rácz Lajosné Erzsiké dalkörvezető irányításával. Nyolckilós harcsát fogtak ki az alattyániak az alattyáni Arany Alkony Nyugdíjasklub a közelmúltban merész vállalkozást teljesített - tudtuk meg Szabó Józsefné Marika klubvezetőtől. A közösség negyvenegy tagja egész napos kerékpártúrára indult Jásztelekre, az Eldorádó-tóhoz. A távolság oda-vissza tizenhét kilométer volt. Megérkezve az egyik házaspár a tóparton csuda finom bográcsgulyást főzött, majd a klub harcosabbjai nekiláttak pecázni. Nem hiába, mert akasztottak egy nyolckilós harcsát. Az egész napos kirándulás országúti közlekedésében segítették őket a jászladányi rendőrök és az alattyáni polgárőrök. Egy pár galambért cserélte a harmonikát A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Almássy János Nyugdíjasklub vezetője, Molnár József nemcsak szervezési és főzőtudományáról híres, hanem arról is, hogy évtizedek óta gyűjti a hangszereket, sőt játszik is rajtuk. Az első harmonikáját egy pár galambért cserélte, és azóta huszonhatféle hangszer tulajdonosa. De van neki, illetve a családnak zongorája és hegedűi is. Állítólag a nyugdíjasklub-vezetőnek a nyáron hangszerkiállítása nyílik Törökszentmiklóson. tóddtityftj SZ0LJ0N.hu A SZOLNOK-JÁSZKÜN OKIM Vendégségben jártak a ladányi nyugdíjasklubban A jászladányi nyugdíjasklubban sokszor tartanak különböző tartalmas rendezvényeket, úgyhogy nem lehet imalomra panaszkodni. Nemrég egy ilyenre meghívták a tiszafüredi és mezőtúri nyugdíjasklubot is, amelyek tagjai elfogadták az invitálást, és tiszteletüket tették Jászladányon. így joggal mondhatják el, hogy immár nemcsak az alsó-jászsági nyugdíjaskorúak látogatják meg őket, hanem a tágabb térségből, mint a Tisza-tó és a Nagykunság is. A vendégek pedig nem is bánták meg, hogy eljöttek, mivel színvonalas produkcióknak tapsolhattak - tudtuk meg Dankó István polgármestertől. ■ B. Gy. HATVANON TÚL ÚJ NÉPLAP - 2008. JÚNIUS 6., PÉNTEK A munka, a hit éltető ereje SORSOK Józsi bácsit túl a századik évén is érdekli a világ Százegy év bölcsességével tekint a lencsébe a nagyiváni Gyöngy József Bollók Emil címzetes kanonok is a szeretetotthon lakója lett Nagyiván központjában, a templom körül egy mutatós, hosszúkás épület figyeli az idő múlását. Szent József Szeretetotthon a neve, és nyolcvankét, túlnyomórészt idős embernek biztosít otthont. D. Szabó Miklós Az itt lakók érdekes életútja közül kettőt választottunk ki. Egy ízig-vérig gazdaemberét, akit minden korban a föld éltetett, és egy magas papi méltóságot viselő, ma már nyugdíjas, címzetes kanonokot. Gyöngy József már három számmal tudja leírni az életkorát, hiszen 1908. március 24-én született. Nehéz sors jutott neki, mert kilencévesen elveszítette az anyukáját.- Télen kimentünk a pusztába nádat vágni édesanyámmal. Noha tél meg hideg volt, kinn elkapott egy akkora eső, hogy bőrig áztunk. Ebbe a megfázásba, tüdőgyulladásba halt bele az én fiatal, szép édesanyám — emlékezett vissza könnyes szemmel a szomorú eseményre. Világéletében a föld, a munka éltette. Tizenkét évesen már befogták aratni, húszévesen egész komenciós cselédnek állt. Ez az egész komenció, azaz éves fizetés 18 mázsa búzát, kukoricafóldet, tehéntartást jelentett. — Lehettem volna gazdag ember. Egyszer olyan urat szolgáltam, hogy adott volna húsz hold földet, ha elveszem a lányát. Nem volt csúnya teremtés, de akkor én már mást szerettem. Mégpedig a szép Urbán Veronikát, aki körül ebben a faluban heten legyeskedtek, de a lány végül őt választotta. Hetvenhét évet töltöttek együtt, és két fiuk közül az egyik még él. De már érkeztek unokák, dédunokák, sőt egy ükunoka is színesíti a palettát. Mégis talán arra a legbüszkébb, hogy világéletében nagy munkásnak, becsü-A szent József Szeretetotthon Nagyhún-szerte az egyik legjelentősebbfoglalkoztató, hiszen 55 helyi férfinak és nőnek biztosít munkát Ami az itt lakókat illeti, ők nemcsak helyből verbuválódnak, hanem Tiszafüredről, Egyekről, Debrecenből, Kunhegyesről is. Noha a szere tetotthon a katolikus egyház inletes embernek számított. Sőt 45 évig volt a római katolikus egyház esküdt tanácstagja, embere. Négy éve múlt, hogy bejött az otthonba. Jól érzi magát, minden érdekli, de sajnos a látása elromlott. Hogy mi mindennek köszönheti hosszú életét, ezt így indokolja:—Az egyik a munka, mert az élteti az embert. A másik a vallás, a katolikus hit, ez minden nehéz helyzetben segített. így jutottam el a 101 évig, és hogy még mennyi van hátra, ezt ő tudja - és felfelé mutat. Van egy ősz hajú úr, aki szintén nem ma érkezett erre a világra, hiszen 84 éves. Bollók Emil a neve, és címzetes kanonok. tézménye, azért laknak itt más felekezetűek is. Sőt, arról is híresek, hogy mindig van száz éven felüli lakójuk. Nemrégen temették a közismert szolnoki tanítónőt, a 105 éves korában itt elhunyt Siller Gizellát, és most is van Gyöngy József sze mélyében olyan lakójuk, aki már túljutott egy évszázadon.- Hatan voltunk testvérek: öt fiú és egy lány. Közülük én választottam a papi hivatást, és 46 évet szolgáltam Kunhegyesen. Sok érdekesség övezi az espereskanonok urat. Például a sport szeretete. Hetvenévesen még ülőtartást csinált két szék karfáján. A pártokkal viszont valahogy nem volt szerencséje. A nyilasok például megvakították egyik szemére, a kommunista rezsimben, az 1960-as években pedig 503 forint volt a havi keresete. Ez még abban az időben is alamizsnának számított. Állítólag amikor az egyik gazdától kapott egy stráf szalonnát, az olyan magasra akasztotta fel a gerendára, hogy csak ő úgy érte el: az asztalra egy széket kellett tenni, és arra állva kanyarinthatott belőle. Amikor az életéről, hosszú szolgálatáról faggattam, elmondta: - Voltam helyi képviselő is Kunhegyesen, sőt Pro Urbedíjat is adtak, Ezt az összeget kipótoltam, mindenemet eladtam, és építtettem egy kápolnát a kunhegyesi katolikus temetőben. Hogy elégedett ember-e, erre a kanonok úr így felelt: - Úgy érzem, amit rám bíztak, elvégeztem. Noha nehezen lát, és csak rövid távolságra, jó gazda módjára az udvari bejárat kapujáig kísér. Sőt, addig áll ott, amíg távolodó lépteim el nem enyésznek a messzeségben. ■ Mégis talán arra legbüszkébb, hogy mindig nagy munkásnak, becsületes embernek számított. Fontos munkaadó a Szent József Szeretetotthon JEGYZET D. SZABÓ MIKLÓS Jót enni, de mégis miből? napvilágot látott egy vaskos tanulmány arról, hogy nyugdíjasaink nagy része meglehetősen korszerűtlenül táplálkozik, és ez is az egyik oka a szív- és érrendszeri betegségeknek. Mert jóval több zöldségfélét, gyümölcsöt kellene fogyasztani, no meg bioételeket, mert azok nem tartalmaznak különböző tartósító- és vegyszereket. Biztosan így van: ez az érem egyik oldala. A másik meg az, hogy mi a fészkes fekete fenéből vegye meg a nyugdíjasok zöme ezen étkeket? Elvégre igenigen borsosak az árak az ő, legtöbbjüknek 4050 ezres havi bevételéhez képest. ha meg az ártatlan nyugdíjasnak gyümölcsre is „fáj” a még meglévő foga, alaposan nyúljon a pénztárcájába, mert a korszerű étel igencsak drága. Hogy csak néhány mostani piaci példát említsek: a zöldborsó kilója 350450 forint, de almát is csak 350-400 forint között kapni, de a szamócáért is elkérik a 300-700 csengő forintot. Folytatva a sort a bioételekkel: fél kiló biokenyér 595 forintba kerül, de a biotej litere is eléri a 680at. így aztán maradnak a hagyományos étkek, de azok is csínján: öt-húsz deka belőlük. Könnyű volt a tanyán lakó, drága nagyanyámnak, mert ő tényleg korszerűen táplálkozhatott. Azt ette, amit megtermelt. Maga sütötte a kenyeret, a tanya körül búza, kukorica termett, és csirkék kaparták a tarlót, mezőt. Nem csoda, hogy százévesen még megfőzött magának, és 103 évesen hunyta le örökre a szemét. gyanítom, azért, mert jó étvággyal végigette az életét. Saját termékeiből: kenyeréből, csirkéjéből, hízójából, tehéntejéből, túrójából, sajtjából. Amelyek kivétel nélkül természetes, azaz bioételek voltak. Szurmay Ernő világéletében Szolnokon lakott életmű A megyeházán vehette át a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldi Ferenc-díját Szurmay Ernőt jószerével mindenki ismeri Szolnokon. Ennek több oka lehet. Az egyik az, hogy egyetemi évei kivételével eddigi nyolcvanöt esztendejéből a többit ezen a megyeszékhelyen töltötte. A másik: nemzedékeket tanított, oktatott magyarra, németre, oroszra. 1923. január 19-én érkezett erre a világra, Szolnokon. Édesapja gátőr volt, édesanyja háztartásbeli, hiszen összesen kilencen voltak testvérek. Mára sajnos már csak ő él a nagy családból a testvérek közül. Még a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát. 1946-1970 között pedagógusként, iskolaigazgatóként tevékenykedett. 1970 ja-Szurmay Ernőt köszöntik tisztelői, ismerősei a kitüntetése átvétele után nuárjától a megyéi könyvár igazgatója, egészen nyugdíjazásáig, 1984-ig. Persze ez így nem igaz, hiszen még további éveket dolgozott könyvtári szakfelügyelőként, illetve főiskolai tanárként. Nős, a felesége is pedagógus, óvónő volt. Sőt, egy szem lányuk, Zsuzsa is anyukája hivatását választotta. Mindebből kitetszik, hogy a szó szoros értelmében Szurmayék sose voltak gazdagok, hiszen á tanári, óvónői, könyvtárosi hivatás aligha tartozott egyik korban sem a kiemelten fizetettek közé. Az örökifjú Szurmay Ernő a közelmúltban vette át a megyeházán a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldi Ferenc-díját. Ez a legmagasabb elismerés, amelyet irodalomtörténeti kutatásokért lehet kapni. Mert azt elfelejtettem mondani: Szurmay Ernő igazgató úr ma is fiatalokat megszégyenítő munkát végez. K. Tóth Lenkéről készített tanulmányt, amely hamarosan megjelenik, illetve Szolnok irodalomtörténeti helyzetét, múltját kutatja. No meg a kertjét műveli, illetve várják, mindig várják huszonéves fiúunokájukat. Ő már nem követte az anyai, nagyszülői hagyományokat, mivel közgazdász Budapesten, egy ausztrál cégnél. Ebből kifolyólag sokszor éjszaka kell dolgoznia, az ottani nappali időrend, napszak-eltolódás miatt. ■ D. Sz. M.
