Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-05 / 130. szám

Szent-lványi: csökkent a hitelünk Baranyai rendőröknél a gyilkos gimnazisták ügye BENCZH JÓZSEF a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ságot jelölte ki, hogy a Ka­posváron meggyilkolt gim­nazista ügyében folytassa le az eljárást. Az országos rendőrfőkapitány döntése a „minden elfogultság látsza­tától mentes”, pártatlan vizsgálatot biztosítja. Azért kérték az eljárás áthelyezé­sét, mert az egyik gyanúsí­tott édesapja a Somogy Me­gyei Rendőr-főkapitányság­nál szolgáló rendőr. Elhunyt Szántó János szocialista képviselő szántó János országgyűlési képviselő, Bicske polgár­­mestere kedden súlyos be­tegség következtében el­hunyt. Munkáját közlekedé­si szakpolitikusként, polgár­­mesterként, megyéje, tele­pülése ügyeiben lelkiisme­retesen eljáró képviselőként ismerték el. A szocialista frakció Szántó Jánost saját halottjának tekinti. Szent-lványi: hűvösebb a viszonyunk a Nyugattal nem számít megbízható part­nernek Magyarország az EU-ban, és az Egyesült Álla­mokkal is egyre hűvösebb a viszony - hangsúlyozta Szent-lványi István. A liberá­lis európai parlamenti képvi­selő szerint a gazdasági telje­sítés, az Oroszországgal épü­lő partnerségünk, a Koszovó elismerése körüli bizonyta­lanság a megbízhatatlanság felé vezette hazánkat. A Magyar Nevelők és Taná­rok Egyesülete szerint hat­száz kisiskolát zárhatnak be hazánkban a következő néhány évben. Az Élólánc a kisiskoláért mozgalom szerint a finanszírozás miatt, az Oktatási Minisz­térium szerint azonban azért, mert kevés a gyerek. Fábos Erika Szeptembertől sok tolnai általános iskolában már csak alsósok tanulhatnak. A dalmandi mellett a regölyi felsősöknek (képünkön) is utazniuk kell. A Tolna megyei Dalmand általá­nos iskolájában hiába nyertek országos tanulmányi versenye­ket a diákok, szeptembertől már csak alsó tagozatosok tanulhat­nak. A felsősök reggelente Dom­bóvárra utaznak majd. Igaz, a kisiskolásoknak ezentúl sem kell buszra szállniuk, hogy isko­lába járhassanak, de csak úgy maradhattak, hogy összevont csoportokban tanulnak. A válto­zást nehezen élik meg a szülők, „ a gyerekek és a pedagógusok | egyaránt. | A Magyar Nevelők és Tanárok 1 Egyesületének alelnöke már ta- : valy azt jósolta: országosan mint- I egy hatszáz iskola juthat a dal­mandi sorsára. Az oktatási intéz­mények finanszírozásának válto­zásai miatt ugyanis a kistelepülé­sek kénytelenek lesznek bezárni vagy összevonni az iskoláikat az elkövetkező években. Az elmúlt tanévben ugyanis úgy változott meg az iskolák tá­mogatási rendje, hogy nem ta­nulónként, hanem tanulócso­portonként jár az állami forrás, így azok után az iskolai csopor­tok után, ahol nincs elég diák, nem vagy jóval kevesebbet fizet a minisztérium az önkormány­zatoknak. Ez főként a kisfalvak­ban probléma, ahol jóval keve­sebb gyerek születik. Ám az Oktatási Minisztérium szerint szó sincs hatszáz intéz­mény bezárásáról. Állítják: az el­múlt évben csak olyan intézmé­nyeket zártak be, ahol fél osztály­ra való gyerek sem tanult. „Az intézményfenntartás ön­­kormányzati feladat - mondta Rónai László, az Oktatási Minisz­térium szakértője. - Az viszont valóban igaz, hogy a múlt évben úgy változott az állami finan­szírozás, hogy az osztályok lét­számától függ a támogatás mérté­ke. Ez azonban nem jelent drasz­­ükus pénzelvonást. Összevonás valóban sok helyen történt, de ez az országos közoktatási In­tézet szakemberei két évvel ez­előtt azt vizsgálták, milyen kü­lönbségek vannak a falusi és a városi iskolákban tanuló diákok eredményei között. Ki­derült: tízéves korig nem ala­kulnak ki komoly különbségek a kistelepülési és a városi isko­lákba járók között. A felső ta­gozaton azonban már jelentős legtöbbször csak regisztrációs kérdés, amiből a diák és a szülő sem tapasztal semmit, hiszen az iskola megmarad, csak kevesebb adminisztrációval jár a fenntar­tása. Tavaly a több mint tízezerből száz helyen szűnt meg az oktatás és ebben nemcsak az iskolák, de az óvodák is benne vannak. Min­eltérés van: a városi iskolák javára. A kutatások azt mutat­ják, hogy a községi iskolák rosszabb eredményeket érnek el a kompetenciamérésen, és a faluról érkező középiskolások közt a legnagyobb a lemorzso­lódás. Ám azt is megállapítot­ták, hogy erről nem elsősor­ban a jellemzően rosszabbul felszerelt falusi iskolák tehet­őén esetben azért, mert kevés volt a gyermeklétszám.’’ Oktatáspolitikai szakemberek indították útjára az Élőlánc a kis­iskolákért mozgalmat. Ennek lé­nyege, hogy segítsenek elkerül­ni a tömeges iskolabezárásokat. „Hosszú távon a fiatalok elván­dorlásához és a falvak elleheteüe­nek. Szorosan összefügg az eredmény azzal is, hogy ide zö­mében alacsonyabb rétegekből érkező gyerekek járnak, akik­kel a városi iskolákban sem érnek el jobb eredményeket. Kimutatták azt is: az egyisko­­lás településekről a tanulók 23 százaléka jár el más tele­pülések - főként városok - is­koláiba. nüléséhez vezet, ha bezárják az iskolákat - mondta Farkas Gab­riella, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom koordinátora. - Ráadá­sul felmérések bizonyítják: a kis­iskolákban folyó oktató-nevelő munka színvonala nem marad el az áüagostól, tehát egyszerű spó­rolásról van szó, semmi másról.” Nemcsak az iskolák fogytak, a gyerekek is Ev Iskolák Tanulók* száma száma I960 6395 1408535 1970 5602 1144070 1980 3800 1197 777 1990 3723 1166076 1995 4006 987 561 2000 3875 957 850 2005 3614 859315 2008 3418 809160 * NAPPALI FORRÁS: KSH A diák érdeke fontosabb, mint az, hogy hol van az oktatási intézmény Élőlánc a kisiskolák jövőjéért riadó A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete szerint 600 iskolát zárhatnak be HÍRSÁV Ma elkezdődnek az emelt szintű szóbeli érettségik Orbán kész átvenni a hatalmat ígéret Inflációkövető nyugdíjemelés és egymillió állás Kóka szerint egyeztettek, Juhász szerint pedig nem Ma megkezdődnek a szóbeli érettségi vizsgák: a diákok jú­nius 5. és 11. között emelt szin­ten, ló. és 27. között középszin­ten adnak számot tudásukról. Összesen 124415 vizsgázó je­lentkezett érettségire, néhány kivételtől eltekintve mindany­­nyian szóbeliznek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kez­dődhet el, és este hatig be kell fejeződnie. A diákoknak tár­gyanként (az idegen nyelvek kivételével) legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani. A feleltetés időtar­tama középszinten tárgyan­ként nem haladhatja meg a tizenöt, emelt szinten a húsz percet. ■ Szabados B. „A következő kormánynak vál­ságkezelő kormánynak kell len­nie, de ez nem veszélyeztetheti a nyugdíjak vásárlóértékét. Bármi­kor, akár egy hét múlva is eljöhet az a nap, amikor át kell vermünk a kormányzást” - jelentette ki tegnap Orbán Viktor nyugdíjas­szervezetek és idősügyi tanácsok képviselői előtt. A Fidesz elnökét ütemes tapssal és „Viktor, Viktor” felkiáltással fogadták. Orbán a nyüvános beszédében garanciát adott az időseknek: akármilyen mély is a gazdasági és közbizal­mi válság, a nyugdíjak reálérté­két szinten fogják tartani. A poli­tikus emlékeztetett: tavaly a nyugdíjak reálértéke 3,5-3,8 szá­zalékkal csökkent, amire nem volt példa. Orbán megismételte korábbi ígéretét: tíz év alatt egy­millió új munkahelyet teremt, így finanszírozva az inflációkövető nyugdíjemeléseket. Ugyanakkor ezúttal beleszámolta a feketegaz­daságban már meglévő négyszáz­­ezer állást, amelyet kifehérítene. „Orbán Viktor hazudik a nyug­díjasoknak. A nyugdíjak reálér­tékének megőrzése ugyanis va­lójában azt jelenti, hogy lemon­dott volna a hatvanszázaléknyi emelésről az elmúlt tíz évben. A Fidesz elnöke ráadásul ma azt is elismerte, hogy az egy hete ígért egymillió új munkahely­nek legfeljebb a fele igaz” - rea­gált Nyakó István, az MSZP szó­vivője. ■ Vég Márton Orbán Viktor nyugdíjasok gyűrűjében Elkezdődtek az egyeztetések az MSZP és az SZDSZ között egy le­hetséges adócsökkentés ügyében - legalábbis így értesültek egyes, a liberális párthoz közel álló források. A szombati elnökvá­lasztásra készülő Kóka János pártel­nök kedden jelentet­te be, hogy a szabad demokraták hároméves, ezermilliárd forintos adócsökkentési programot készí­tettek. Terveik szerint 2009-re a GDP két századékával, mintegy 500 milliárd forinttal, 201O-re és 2011-re pedig a GDP egy-egy szá­zalékával, 250-250 milliárd fo­rinttal kellene csökkenteni az adószintet. Az SZDSZ 2009-re ja­vasolja a 20 százalékos egykul­csos adó bevezetését „Nincs egyeztetés adóügyben az MSZP és az SZDSZ között” - cáfolt Juhász Fe­renc. Az MSZP el­nökhelyettese arról sem tud, hogy nyá­ron egyeztetne a két párt ebben a kérdésben. Ugyanakkor szerin­te ha a szocialista párt azt szeret­né, hogy legyen a következő év­re költségvetés, akkor adóügyek­ben előbb-utóbb mindenképpen tárgyalni kell az egykori koalí­ciós partnerrel. Juhász azon­ban inkább adóegyszerűsítésről és nem -csökkentésről egyez­tetne. ■ V. M. ■ A szocialisták adóegyszerűsí­tésről tárgyal­nának inkább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom