Új Néplap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-24 / 146. szám

•i A •• •• ÍZ TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2008. JÚNIUS 24.. KEDD Volt egyszer egy egyetem Szolnokon ma már történelem Már 56 előtt elhatározták, hogy megszűnik a felsőoktatás a megyeszékhelyen A Szolnoki Egyetem egykori épületének falán nemrégiben helyezték el az emléktáblát, ami azt hirdeti büszkén, miszerint itt korábban felsőoktatás folyt. Képünk az emléktábla avatásakor készült. Ma már talán kevesen tudják, volt egyszer egy egyetem Szolnokon. De miért nincs meg még mindig? Erre ad választ ez a cikk. Dr. Cseh Géza Az Új Néplap 2008. május 30-i számában egy emléktábla elhe­lyezésével kapcsolatosan olvas­hattuk, hogy az 1956-os esemé­nyek után hozott politikai dön­téssel számolták fel a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemet. Bár az egyetem a forradalomban kiemelkedően fontos szerepet töltött be, és a megtorlások idején oktatói közül többet hosszabb börtön­­büntetésre ítéltek vagy internáltak, az intézmény meg­szüntetéséről már jó­val korábban határo­zat született. A Rákosi-korszak elején szovjet mintára, szovjet szakértők személyes közremű­ködésével három új műszaki egyetemet hoztak létre Magyar­­országon. Miskolcon és Veszp­rémben a felsőoktatási intézmé­nyeket fel is építették, ám Szolno­kon, ahol 1952-ben az egyetemi képzés ugyancsak beindult, az épületkomplexumnak csupán a tervei készültek el. A Tisza bal partján, a Móric-ligetben az épít­kezés nenj kezdődhetett el, mivel 1953-ban, Sztálin halála után több más nagyberuházással együtt, ezt is levették a napirend­ről. Felsőbb politikai körökben már ekkor felmerült az egyetem megszüntetésének gondolata, ugyanis hazánk területi méretei és a Szovjetunióénál nagyság­rendekkel kisebb vasúthálózata nem indokolták az önálló közle­kedési universitas fenntartását. Avasútépítő szakot 1953 nyarán a fővárosba telepítették, de egyi­dejűleg gépjármű-üzemeltető szakot indítottak Szolnokon. A végső döntést az egyetem sorsá­ról az 1955. évi 31. sz. törvényere­jű rendelet mondta ki, amely a szolnoki intézmény önállóságát megszüntette, és a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műsza­ki Egyetem Üzemmérnöki Kará­vá alakította át. És ami a legsúlyosabb, a rendelet előirá­nyozta, hogy a kart 1957. augusztus 1- ig fokozatosan Bu­dapestre kell áthe­lyezni. Az egyetem leépítése és elköl­­töztetése rövidesen megkezdő­dött. Ezért 1956. szeptember 3- án dr. Bene Zoltán főorvos veze­tésével szolnoki népfrontkül- 1 döttség kereste fel Erdei Feren- | cet, a Minisztertanács elnökhe- J lyettesét, és támogatását kérte s az egyetem ügyének újratárgya­lásához. A néhány nap múlva írásban megérkezett válaszból azonban egyértelműen kiderült, hogy a kormány az egyetemet nem kívánja Szolnokon hagyni. Erdei levelében nem is tudott mást ajánlani a szolnokiaknak, mint hogy „ne folytassák a har­cot a határozat megváltoztatásá­ért.” Noha az 1956-os forradalom. nem lehetett közvetlenül oka az egyetem megszüntetésének, a fővárosba költöztetés folyamatát mégis jelentősen felgyorsította. A megtorlás 1957 elejétől töme­ges méretűvé vált, és a Szolnok Megyei Bíróság a forradalom kö­zel 600 résztvevője ellen több mint 200 perben folytatott le büntetőeljárást. A tárgyalások megtartásához szükség volt a ré­gi törvényszéki épületre, amely­ben 1952-től az egyetem műkö­dött. Ezért a második szemesz­tert már meg sem kezdték Szol­nokon, és az egyetemi oktatást jóval a kitűzött határidő előtt, 1957 első negyedévében meg­szüntették. A Budapestre költöz­tetett diákok végső soron jól jár­tak, mivel kikerültek a karhatal­­misták és rendőrnek átöltözött ávósok látóköréből. Szolnokon teljesített nemzetőri szolgálatuk, az egyetemi gyűléseken elhang­zott hozzászólásaik eltörpültek budapesti társaik tetteihez ké­pest, akik közül sokan a harcok­ban is részt vettek. A szolnoki egyetem létrehozá­sának és megszűnésének körül­ményeit Kaposvári Gyula már 1986 decemberében részletesen ismertette a Szolnoki Közélet cí­mű folyóiratban. Az egykori mú­zeumigazgató, aki maga is tagja volt az Erdei Ferencet felkereső népfrontküldöttségnek, tanul­mányában a Szolnok Megyei Néplap 1955-56-ban megjelent tudósításaira is hivatkozva, egy­értelműen cáfolta, hogy a forra­dalom után határozták volna el az egyetem felszámolását. En­nek ellenére a sajtóban, sőt a helytörténetírásban is szinte közhelyként bukkan fel újra és újra a vélemény, miszerint az 1956 utáni megtorlás volt az oka a szolnoki mérnökképzés meg­szüntetésének. ■ A tárgyalá­sokhoz szükség volt a régi tör­vényszéki épü­letre. Új márkakereskedő. A szolnoki Qualite Kft. a napokban kapta meg a Cit­roentől a hivatalos márkakereskedői jogot. Az új szalonban az elmúlt nyílt hétvégén az érdeklődők többek között megtekinthették és kipróbál­hatták a Citroen C5 új modelljét. TISZA-PARTI TERMÁLFÜRDŐ CAMPING TISZAKÉCSKE GYÓGYVÍZ - FEDETT USZODA - JACUZZI ■ ÉLMÉNYMEDENCE - SZAUNA - INFRASZAUNA - ÉTTEREM Nyitva mindennap: 9-20 óráig Tel.: (76) 441-363 www.thermaltiszapart.hu Üdülési csekk elfogadóhely és egészségpénztárakkal szerződött szolgáltató! _____________________________________Tv-notesz_____________________________________ iX "4LV El a „szavakkal” a focitól! Nézem, persze hogy nézem én is az Európa-bajnokság küzdel­meit. Egyébként esténként mást nem is tehetnék, hisz mint említettem már, a köztévében is csak ez járja, és másutt sem igen találnék ínyemre valót. De mert szeretem is a focit, nem­csak a művészeteket. (Ifjú ko­romban gyakoroltam is, igaz, egy kis falusi csapatnál többre nem jutottam.) Meg aztán néz­ni is jó, élvezet: hála a televízió­nak. Ugyanis ma már egy foci­meccs is úgy fest a képernyőn, mintha filmet látnánk, melyben a játékosok sem csupán sporto­lók, ámde maguk is szereplők. Nemcsak a lábukat, az arcukat is láthatjuk egészen közelről, a rajta megjelenő érzelmeket és a lecsorduló első izzadtságcsep­­peket is. A képek nyelvén való­sággal felizzik a dráma: egy sa­rokrúgás is rendkívül izgalmas lehet, ahogy a képek „elmesé­lik”. Részesei lehetünk olyan pillanatnak - a legintimebbnek is -, melyet a lelátón ülő néző észre sem vesz. Mert a kamerák - több mint 30 egy-egy mérkő­zésen és a levegőben is - ott vannak mindenütt, akkor is pél­dául, amikor az ördöngösen cse­lező orosz csatár, Arsavin sírja el magát a győzelem utáni han­gulatban, „keservesen”. Sajnos, az élvezetes látványon érzett örömöm mégsem zavartalan a közvetítések során. Belerondí­tanak olykor azok, akik a ké­pekhez a szöveget adják, egyes kommentátorok. Van, aki itt akarja kipróbálni, van-e humo­ra, s kiderül, hogy egyáltalán nincs. Az egyik játékost erős lö­vés találja el, mire a mi „szöve­­gelőnk” imigyen szólal meg: „Porzik a veséje, és nem azért, mert szomjas.” így szellemes­­kedik, micsoda baromság! A franciák kapusáról, Coupet-ról a kupé jármű jut az eszébe, melynek szerinte nincsen tete­je. (Holott bizony van, tudni il­lenék, jóllehet csapott a hátulja.) Játszanak a szavakkal: a román Kontráék nem tudnak „kontráz­ni”. Szakmai tudatlanságukat jópofáskodásukkal szeretnék fe­ledtetni. Bírót is játszanak, ho­lott nem ez a dolguk, és tönkre­beszélik a játékot, pletykálkod­­nak. A portugál Rónáidéról - hová és mire készül - több szó esik, mint arról, mért mondott csődöt csodálatos lába a néme­tek ellenében. Szórják az efféle „gyöngyszemeket"! Még a kivé­telesnek számító Gundel Ta­kács Gábor is beleesik olykor ebbe a hibába. Az meg aztán mindennek a teteje, amit a hol­land-orosz összecsapáson az ügyeletes szövegelő ereszt ki fo­gai kerítésén: úgy futnak fel az oroszok — akik egyébként is annyian vannak, mint az oro­szok (ez is humor!) - az ellen­fél kapujáig, hogy füstöl a nad­rágjuk. Ezt hallván én pedig azt gondolom: a képernyő meg attól .Tűstől”, ha egy kommentátor­nak ekként sül el az agya. Bocs. DVD-AJANLÓ Az utóbbi idők egyik legna­gyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mélyen megrendítő film ba­rátságról, család­ról, hibákról és a megváltó szeré­téiről. A háború szélén álló, ketté­szakadt Afga­nisztánban két gyermekkori jó barát, Amír és Hasszán örök­re elszakad egymástól. Gyö­nyörű délután van Kabulban, az égen magasra szárnyal az ártatlan sárkányeregető ver­seny számtalan gyönyörű résztvevője. Ám a győzelem keserű következményeként az egyik fiú gyáván elárulja a másikat, és ez tragikus esemé­nyek sorát indítja el. Húsz év­vel később a már Amerikában élő Amír visszatér a tálibok ál­tal vasmarokkal uralt, vesze­delmes országba, hogy szem­benézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kísértik őt. (Papírsárkányok) ■ B. Gy. ^ í l! Ifü '!■ i! >1 31. RÉSZ MÁNYI NAGY LÁSZLÓ regénye nyomán írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA Miután Kenyeres az igazgatóval visz- SZATÉRT SAJÁT LAKRÉSZÉBE... Akkor wert ügyünk van.Jerovnem tud TÚLLICITÁLNI BENNÜN­­KBT.DE AZÉRT FELVONUL­TATOM HATJÁT LS. Az Ö BÁJAINAK NEHÉZ ELLENÁLLNI. k.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom