Új Néplap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-31 / 126. szám

2008. MÁJUS 31., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Hétfőre tolódik a társaságok adóbevallási határideje Vasárnap zárva tart? kereskedők A hipermarketek miatt élesedő vita a hétvégi árusításról A nagy áruházak forgalmát növeli, hogy hét végén is nyitva tartanak. Az ezt ellenzők inkább a munkavállalók érdekeit tartják szem előtt. Már csak néhány nap maradt a társaságiadó-bevallások elkészí­tésére, aminek határideje a leg­több cég esetében az idén június 2., hétfő, mivel május 31. szom­batra esik. A társasági adót is hétfőig kell megfizetni. Június 2. a határideje a különadó, a hitel­intézeti járadék, az eva, az inno­vációs járulék, az innovációs já­rulékelőleg, valamint járulék­kötelezettség bevallásának és megfizetésének is. Ugyanez a határideje több önkormányzat­hoz tartozó teher, így a helyi iparűzési adó rendezésének is. Az egyéni és társas vállalkozá­soknak az idén célszerű volt ala­posan megfontolniuk, hogy mit fognak adóbevallásukban adó­alapként szerepeltetni. A tavaly július elsején hatályba lépett szabályozás szerint ugyanis ha az adózás előtti eredmény vagy az általános szabályok szerint megállapított adóalap közül a nagyobb nem éri el a jövede- lem(nyereség)-minimumot - ez a korrigált bevétel 2 százaléka -, az adózó választhat, hogy a mi­nimumösszegét tekinti a társa­sági adó alapjának, vagy az álta­lános szabályok szerint meg­határozott adóalap után fizeti meg az adót. A jövedelem(nyereség)-mini- mum szabályozás bevezetésé­nek indoka az volt, hogy túl nagy a veszteséges adózók száma, így 2006-ban például a vállalkozá­sok több mint harmada nem fizetett adót. ' ■ Cégeljárás kizárólag elektronikus úton A cégügyek az év második felétől kizárólag elektroniku­san intézhetők - ismertette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). AzIRM honlapjára hamarosan fel­kerül egy díjmentesen letölt­hető és korlátozás nélkül használható nyomtatványki­töltő program. Az elektroni­kus cégeljárásban haszná­landó intelligens nyomtatvá­nyokat ugyanakkor bár­milyen nyomtatványkitöltő program segítségével ki lehet majd tölteni Az elektroni­kus cégeljárás bevezetéséhez a kormány 60 millió forintot biztosított. A kötelező vasárnapi mun­kaszünet érdekében nyújt be törvénymódosítási javas­latot a KDNP - közölte a párt elnöke. Semjén Zsolték kezdeményezését a keres­kedők is támogatják. Europress-összeállítás Ahogy szaporodnak a hipermar­ketek és a bevásárlóközpontok, úgy terjed a vasárnapi kereske­dés. Ez azonban komoly terhet jelent a kisebb üzleteknek, vé­lik azok a szervezetek, amelyek jó ideje folytatnak kampányt a kötelező vasárnapi munkaszü­net érdekében. A parlamentben a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) nevéhez kapcsolódó kezdeményezésről tegnap a párt Barankovics István Alapítványa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Iustitia et Pax bizottsága tartott konferen­ciát. Itt Semjén Zsolt, a KDNP el­nöke közölte: pártjuk már koráb­ban is nyújtott be javaslatokat a Munka törvénykönyve és a ke­reskedelmi törvény módosításá­ra, amit most is megtesznek, az indítványt előreláthatólag ősszel tárgyalja majd a parlament. A párt már az Alkotmánybíró­sághoz is fordult a szabad vasár­nap érdekében. A Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezete (KASZ) támo­gatja a kereskedelmi törvény mó­dosítását annak érdekében, hogy a vasárnap legyen általános sza­badnap a kereskedelemben - mondta Sáling József, a KASZ el­nöke. A szervezet évek óta szor­galmazza a vasárnapi nyitva tar­tás korlátozását, néhány éve alá­írásokat gyűjtöttek a kérdésben. Hozzátette: szeretnék elérni, hogy vasárnap általában zárva tartsanak az üzletek, ez alól kivé­telt csak az ünnepek, például a karácsony előtti kereskedés je­lentene. A KASZ elnöke szerint a kivételhez tartozhatna az ünne­pekhez kötődő vasárnapi üzleti nyitva tartás, ami éves szinten 10-12 vasárnapot érintene. Harrach Péter, a KDNP alelnö- ke kiemelte: a kivételeket ponto­san meg kell határozni. Nem sze­retnék a vásárlás lehetőségét megszüntetni, viszont a munka- vállalói jogoknak kell erősebbnek lenni - mondta. A KDNP parla­menti képviselője korábban ki­emelte: a vasárnapi munka- viszonyra vonatkozó korlátozás csak a munkaviszony keretében végzett munkát érintené, a csalá­di vállalkozásokat, a bedolgozó­kat nem. Elképzeléseik szerint csak olyan helyen lehetne vasár­nap is dolgozni, ahol ez szüksé­ges, például a folyamatos mun­karendben működő munkahelye­ken. Egyben előírnák, hogy va­sárnapi munka esetén 50 száza­lékos pótlékot kell fizetni. Nem mindenki lelkesedik a kö­telező pihenőnapért Több keres­kedelmi szervezet köztük az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség is a vállalkozói szabadság meg­sértésének tartaná a nyitva tartás tilalmát. Ráadásul - érvelnek - a társadalomban is kialakult az igény a hét végi vásárlásra. A vasárnapi nyitva tartás miat­ti tiltakozás a hipermarketek el­terjedése után erősödött fel. A je­lenlegi szabályozás szerint ün­nepnapokon ezek az üzletek sem nyithatnak ki, a vasárnapi nyitva tartás azonban általánossá vált. Európában többféle gyakorlat lé­tezik: Ausztriában, Németország­ban vagy Belgiumban a nagy áru­házak sem nyitnak ki a hét utol­só napján. Hány embert érint? az 1978-AS belkereskedelmi törvény és a Munka törvény- könyve teremtette meg a lehe­tőséget a kereskedelemben munkát vállalók vasárnapi foglalkoztatására. A vasár­napi nyitva tartás a be­vásárlóközpontok megjelené­sével vált széleskörűvé. Most százezerre becsülik azokat, akik vasárnap dolgoznak a kereskedelemben. A vasárnapi nyitva tartás megtiltásának megítélése a vásárlási szokások szerint (százalék) Egyáltalán nem szokott vasárnap vásárolni Csak alkalomszerűen Általában vasárnapra ütemezi a nagyobb vásárlásokat Minden megkérdezett Egyetért H Nem ért egyet Nem tudja FORRÁS: MEDIÁN - EUROPRESSÁIRAFIKA Magas növekedést várnak Romániában ELEMZŐK SZERINT Románia gazdasági növekedése az el­ső negyedévben 7,5 száza­lék lesz. A magasabb gazda­sági növekedést a termelési tevékenységek adóbevétele­ken is mérhető bővülése hozza. A gazdasági növeke­dést kedvezően befolyásoló másik tényező a mező- gazdaság, amely az idén jobban teljesített. Robbanóanyagot is felismer a ferihegyi gép A BUDAPEST AIRPORT (BA) több mint 3,5 millió euróért (900 millió forintért) vásá­rolt új röntgengépeket, mágneskapukat és más utasbiztonsági berendezése­ket - közölte a társaság. A gépek meg tudják állapí­tani, ha a poggyász robba­nóanyagot tartalmaz, de képesek lesznek folyékony robbanóanyagok felismeré­sére is, valamint át tudják világítani a laptopokat anél­kül, hogy azokat a táskából ki kellene venni. Több pénz juthat panelfelújításra A kormány kész pluszforrá­sokat is biztosítani az Új Magyarország Lakásfelújí­tási Programra - közölte az önkormányzati miniszter. Gyenesei István beszámolt arról: év közben lehetőség van egyéb állami források átcsoportosítására, ha a 11,5 milliárd forintos keretössze­get meghaladó igény érkez­ne a tárcához. A miniszter szerint idén 50-60 ezer lakás, a négyéves program keretében összesen 220 ezer lakás újulhat meg. Gyenesei pénzt szabadíthat fel Segély közmunkáért: többen követik a monoki példát ingyenebéd helyett Az alkotmányjogász nem tartja aggályosnak a Borsod megyei önkormányzat rendelkezését Telefonbetyárkodásnak tartja Szepessy Zsolt, Monok polgár- mestere a testi épségét fenyegető hívásokat. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei község független pol­gármesterét valószínűleg azért fe­nyegették meg, mert a település képviselő-testülete úgy döntött, az önkormányzat közmunkához köti a segélyt. A polgármester la­punknak elmondta: a rendelet utat mutató az országban, amit bizonyít, hogy már több önkor­mányzat is érdeklődött. Sáros­patak pénteken el is fogadta azt. „Ivánd és Sátoraljaújhely pol­gármestere is kérte már, a Pest megyei Kerepes jövő szerdán a képviselő-testület elé terjeszti ugyanezt a rendeletet” - mondta Szepessy. A polgármester szerint jól látszik, olyan folyamatot indí­tott el, amelyet nem lehet meg­állítani. Mint mondta, szinte mindegy is, hogy a rendelet al­kotmányt sért-e: mire az Alkot­mánybíróságon döntés születik, már olyan sok település fogja al­kalmazni a rendeletet, hogy a tör­vényt is meg fogja változtatni. A polgármester elmondta: az olyan emberek ellen született a rendelet, akik mindent elkövet­nek, hogy ne kelljen dolgozniuk. „ „Ezek az emberek megélhetés 1 szinten a társadalom nyakán § élősködnek” - fogalmazott. Hoz- J zátette: csak azokat fogják köz- | munkára kötelezni, akik erre fizi- 1 kailag és szellemileg is alkalma- Húzd meg jobban... Törvényi felhatalmazás nélkül, de példát teremtettek. sak. A monoki polgármester a se­gélyek egy másik fajtájáról, a csa­ládi pótlékról azt mondta: a nem dolgozó, iskolázatlan embereket arra ösztönzi, hogy minél több gyereket szüljenek azért, hogy ebből éljenek. „Nem sérti az alkotmányt Monok rendelete, ez mindössze politikai csúsztatás” - hangsú­lyozta Kolláth György. Az alkot­mányjogász lapunknak kifejtet­te: a község mindössze ésszerű megoldást keresett egy országos problémára, de ahhoz, hogy köz­munkához kösse a segélyek ki­fizetését, törvényi felhatalmazása nincs. Kolláth szerint a probléma megoldása országos szinten a monoki példa követése lesz. ■ Vita a pártok között is „maximálisan egyetértek azzal, hogy a rendszeres szociális segé­lyért is munkát kell végezni” - mondta nemrég Szűcs Erika szo­ciális és munkaügyi miniszter. herényi károly, az MDF frak­cióvezetője is a monoki rendelet mellett érvelt ^Alkotmányos ag gályokat felvethet a rendelet, de annak tartalmával egyetértünk”- tette hozzá Az SZDSZ ezzel szemben „elfogadhatatlannak tartja, hogy egy önkormányzat törvénysértő módon ingyenmun­kára kényszerítsen embereket”- hangoztatta Béki Gabriella. A Fidesz nem kívánta kommen­tálni a monokiak döntését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom