Új Néplap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-22 / 118. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK A NAP TEMAJA tervezet A kormány szerint a társadalmi felzárkózást segítené a nyelvhasználat kiszélesítése. A romák kilencven százaléka ugyanakkor a magyart tartja anyanyelvének. KÖTELEZŐ [ESZ CIGÁNYUL IS ÜGYINTÉZNI? A legnagyobb roma lakossággal rendelkező települések Jász-Nagykun-Szolnok megyében Település fogvédők felmérése Népszámlálás Szolnok 8 000 fő 816 fő Karcag 5100 fő 1444 fő Mezőtúr 4 000 fő 272 fő Jászapáti 2 500 fő 927 fő Jászberény 2 200 fő 158 fő Jászladány 2 000 fő 655 fő Tiszabő 1800 fő 635 fő Tiszabura 1700 fő 760 fő Túrkeve 1500 fő 235 fő Kunmadaras 1500 fő 283 fő Újszász 1300 fő 239 fő Törökszentmiklós 1200 fő 532 fő FORRÁS: ÚJ NÉPLAP-GYŰJTÉS széli a cigány nyelvet. Az volna az igazán szerencsés szerinte, ha olyanokat alkalmaznának, akik születésük óta beszélik valamelyik cigány nyelvet, és nem később tanulták. A türelmi idő szerinte ugyanis inkább az utóbbi miatt van. — Azt mondják, kétszáz órás intenzív nyelvtanfolyammal középfokú nyelvvizsgát lehet tanulni lovári nyelven. Vizsgához ez lehet, hogy elég, de igazán használható nyelvtudáshoz nem — állítja dr. Pálfi Miklós. A jogvédő azonban annyit finomítana a rendeletén, hogy ott tenné szükségessé a cigánynyelv-tudást, ahol valóban élnek romák. De hogy hol és mennyi roma él, arról igencsak eltérőek az adatok. A legóvatosabb szakmai és tudósi becslésekkel 500-600 ezerre, a bátrabbak 600-800 ezerre teszik a hazai romák lé- lekszámát. Ám a 2001-es nép- számlálás során az ország 10 millió 198 ezer lakosából mindössze 190, ezren vallották magukat cigánynak. Ez a népesség 1,8 százaléka. A megyében ennél valamivel magasabb, 2,8 százalékos arányt mutatott ki a statisztikai hivatal. A megye 415 ezer lakosából csaknem 12 ezren mondták magukat romának. Pedig már akkor Szolnok cigány népességét önmagában is 6000 és 8000 közé tették a különböző becslések. Nem meglepő hát, hogy a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület 2004-ben egy saját felmérése ennél majd’ négyszer nagyobb cigány népességet mutatott ki a megyében. Felmérésük szerint a megye becsült teljes roma népessége 48 884 fő volt, ami a lakosság közel tizenkét százaléka. A roma népesség eloszlása a megyében, természetesen, nem egyenletes. A jogvédők adatai szerint a megye 78 településéből 55-ben élnek cigányok. Hét olyan települése van a megyének, ahol a cigányok aránya eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Ezek döntően kistelepülések: Tiszabő, Tiszabura, Alaty- tyán, Jászladány, Kőtelek, JászÖt éven belül minden hivatalban beszélni kell a cigány nyelvet. Ezt irányozza elő a kormány javaslata. Bár a törvény még csak tervezetként létezik, ám az máris megosztja az érintetteket. Teleki József — Szászberken még nem volt arra igény, hogy a magyaron kívül valamilyen más nyelven intézzünk ügyet. De ha lenne rá, akkor megteremtenénk a lehetőségét. Mert bár kistelepülés vagyunk, meglepően sokan rendelkeznek felsőfokú nyelvvizsgával angolból, németből, olaszból - mondja Vasas Zsuzsanna. Szászberek polgármestere azt azonban nem tudja, hogy cigányul beszél-e valaki. A településen ugyanis senki sem vallja magát romának. így a faluvezető szerint a kormány törvénytervezetének igazán ott van értelme, ahol például működik kisebbségi önkormányzat. A hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslat azonban nem válogat. A tervezet szerint öt éven belül minden közintézményben lennie kell olyan munkatársnak, aki beszéli a beás vagy a romani (lovári) nyelvet. A jogszabály ugyanakkor azt nem határozná meg, hogy egy intézményben hány cigányul tudónak kell dolgoznia.- Tiszabőn igencsak nagy számban élnek romák. Ám, hogy cigányul fordult volna az önkormányzathoz valaki, olyan még nem volt - álh'tja a jegyző. Ulviczki László szerint igaz, nem is igen tudtak volna segíteni, hiszen cigányul senki sem beszél a hivatalban. Az iskolában azonban van lovárinyelv-ta- nár. A diákok ugyanis szakkörként 3. osztálytól tanulhatnak cigányul. Többségük szívesen ismerkedik is a nyelvvel, bár azt a családokban, életszerűen senki sem beszéli. A tervek szerint az ügyfélszolgálatokon, az ügyintézések során tudni kell majd valakinek megszólalni cigány nyelven is. Képünk illusztráció. A kormány szerint a nyelv- használat kiterjesztése összefügg a cigányság társadalmi beilleszkedésével. A döntésben így az is szerepet játszott, hogy segítsék a romafoglalkoztatottság növekedését. Mindez pedig számításuk szerint nem is kerül sokba. Országos szinten körülbelül évi ötvenmillió forintos pluszköltséget jelent. Ez településenként átlagosan 15-20 ezer forintnak felel meg.- A köztisztviselői törvény szabályozza, hogy a nyelvvizsgával rendelkezőknek milyen juttatás jár — mondta el érdeklődésünkre a szolnoki polgármesteri hivatal sajtóreferense. Pókász Endrétől megtudtuk, a megyeszékhely önkormányzatánál nagyon sokan rendelkeznek nyelvvizsgákkal. Olyan is akad, aki tud cigányul. így nem okozna gondot a törvény bevezetése. — Nem értem, miért kell öt évet várni? — kérdez vissza a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület elnöke. Dr. Pálfi Miklós úgy látja, mindenütt lehetne biztosítani, hogy legyen, aki beEgy nép, három nyelv A magyarországi cigányok három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Ezek: a magyarul beszélő magyar cigányok, a romung- rók (akik magukat magyar cigánynak, zenész vagy muzsikus cigánynak mondják), a két nyelven, magyarul és cigányul beszélő oláh cigányok (akik magukat romának, romnak mondják) és a két nyelven, magyarul és románul beszélő román cigányok (akik magukat beásnak mondják). Kezdődhet a nyelvlecke? telek, Kunmadaras, Tiszaderzs és Nagykörű. Akad viszont huszonhárom község, város, ahol nem találni romát. De az is kérdéses, hogy a romák hány százaléka beszéli a cigány nyelvet. A különböző időben végzett népszámlálások és országos kutatások egyre csökkenő tendenciát mutatnak. 1971-ben még a felmérések 29 százalékra tették a romák között a beás vagy lovári anyanyelvűek számát. Az 1990-es népszámlálásban 48 ezer cigány anyanyelvű személyt írtak össze. ■ Erősödtek a cigány és a beás nemzetiségi, nyelvi és kulturális mozgalmak, amelyek érvényesülési és megélhetési lehetőséget nyújtanak a hozzájuk csatlakozóknak. Ez közel 11 százaléka volt az iskolastatisztikák alapján akkor 445 ezer főre becsült cigányságnak. A 2001-es népszámlásra ez az arány már 8,5 százalékra csökkent. De ha hozzávesszük azokat, akik nem tekintették anyanyelvűknek a cigányt, de azt vallották, hogy beszélik azt, még így sem éri el a roma népesség 10 százalékát a cigányul tudók száma. Azaz 2001-ben csak magyarul beszélt a hazai cigányok 90-91 százaléka. Az anyanyelv cseréjét előidéző tényezők pedig valószínűleg azóta is hatottak. Igaz, az elmúlt években ellentétes irányú folyamatok is megindultak. A teljes beolvadás ugyanis már nem nyújt állást, jövedelmet, megélhetést Erősödtek a cigány és a beás nemzetiségi, nyelvi és kulturális mozgalmak, amelyek érvényesülési és megélhetési lehetőségeket nyújtanak a hozzájuk csatlakozóknak. Mindez lassítja a nyelvcserét. Sőt, egyes kutatások szerint 23-24 ezer embernél a cigány nyelv visszaváltását idézte elő. Á cigány anyanyelv bizonyos mértékű visszavétele országos jelenség, de inkább városi, mint falusi, és még inkább budapesti. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szolj on.hu SZ0U0N.hu Könnyen tanulható, ezerötszáz szavas szókincs A cigány nyelv sok tekintetben hasonlít a magyarhoz. Az ABC néhány betűje tér csak el a miénktől, a ragozás pedig szinte megegyezik a magyar nyelvtan szabályaival. Könnyen tanulható, körülbelül 1500 szóból áll a szókincs, ami tartalmaz stabil, azaz eredeti és mobil, vagyis jövevényszavakat. A stabil szókincs szavait az ind, perzsa, kurd, őszét eredetű szavak alkotják, melyekre ráépültek a vándorlásfolyamán a kölcsön- elemek, melyek a nyelv mobil szókészletét adják. Ennek elemeit a cigány nyelv attól az európai nyelvtől (magyar, román, német, szláv) kölcsönzi, ahol éppen az adott közösség tagjai az európai vándorlások során tartózkodnak. A mobil szókészlet tehát nyelvjárásonként változó. Szélsőséges esetben így előfordul, hogy a különböző nyelvjárást beszélő cigány közösségek tagjai nem vagy csak nehezen értik meg egymást. Természetesen változó lehet a stabil és a mobil szókincs egymáshoz viszonyított aránya. A SZOINOK-JÁSOT ONLINE
