Új Néplap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-10 / 109. szám
2008. MÁJUS 10., SZOMBAT FÓKUSZ 7 az ötvenedik nap Alászáll a Szentlélek, és megajándékoz szeretettel, örömmel, békességgel, türelemmel, kedvességgel, jósággal, hűséggel, szelídséggel. PÜNKÖSD, A LÉLEK IGAZI ÜNNEPE A húsvét utáni ötvenedik nap. Jézus Krisztus ugyanis a feltámadását követő ötvenedik napon küldte el az apostoloknak a Szentlelket, hogy az első tanítványok annak segítségével terjesszék a hitet. Rados Virág Pünkösd a karácsony és a húsvét után a harmadik legnagyobb ünnep a keresztény világban. A kifejezés a görög pentekosztész szóból származik, amelynek jelentése: ötvenedik. A Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon szállt le ugyanis a Szentlélek az apostolokra. „És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenkire azok közül” - írja az új- szövetségi szerző. Ettől fogva az első tanítványok sikeresen hirdették az örömhírt: Krisztus feltámadt. Az eredményes misszióhoz ugyanis karizmatikus képességek kellettek, amelyeket az apostolok a Szentlélek ajándékaiként kaptak meg. Tudtak különböző nyelveken, betegeket gyógyítottak, csodákat tettek. Tanításuk meggyőző erejének bizonyítéka a több mint kétezer éves keresztény egyház, amely pünkösdöt egyben a születésnapjának is tartja. Az ünnep, akárcsak a húsvét, a zsidó hagyományban gyökerezik. A zsidók május végén vagy június elején tartják a savuotot, a hetek ünnepét, a második legnagyobb ószövetségi zarándokünnepet. Időpontját ötvennapos számítással határozták meg: ez az első zsengék ünnepétől számított hét hét eltelte utáni nap. Júdeából, Szamáriából, Galileából és más tartományokból csak úgy sereglettek a zsidók Dávid városába, Jeruzsálembe, ahol a templom állt. Ott bemutatták a nyári búzatermés első hajtásait, azzal a kéréssel, hogy bő legyen a termés. Pünkösd volt a nyári aratási idény hivatalos kezdete is. Később a tízparancsolat ünnepét ülték meg savuotkor, felidézve az Ószövetség legnagyobb eseményét, Isten szövetségkötését a zsidó néppel. Ekkor hozta le Mózes a Sínai-hegyről a kőtáblákat a rájuk vésett parancsolatokkal. Nem véletlen, hogy Jézus a halála utáni harmadik napon éppen az első zsengék ünnepén támad fel. A keresztény kinyüatkoztatás lényege: a hús-vér emberré vált Isten - kiüresítve magát isteni természetéből - a romolhatatlan életet osztja meg a halál fogságában sínylődő emberiséggel. „Ámde Krisztus feltámadott a halottak Az egyik legelterjedtebb hagyomány a pünkösdi királynéjárás. A kiskirályasszonyka vendégjárása sokhelyütt még ma is kedvelt népszokás. közül, zsengéjük lön azoknak, akik elaludtak” - írja Pál apostol a korinthoszi gyülekezetnek. Vagyis az ember nem semmisül meg a halálban, nem olvad be egy személytelen kozmikus tudatba, hanem testben támad fel az örök életre. A pünkösd előtti hét csütörtöké Krisztus mennybemenetelének napja. Az Úr ekkor ígéri meg szeretteinek az Atyától és a Fiútól, az első két isteni személytől származó harmadikat, a Szentleiket, amelyet János evangéliuma Vigasztalónak is nevez. A Szentlélek a keresztény hagyományban nem pusztán a tizenkét apostolra szálló örökség. Erőteljes szellemi valóság, amely szeretetre, örömre, békességre, türelemre, kedvességre, jóságra,tesz képessé. Ezek a Szentlélek mindenkinek szóló „ajándékai”. Hiedelmek: a pünkösdi harmattól szép leszel Gúnárnyakat csapott le a pünkösdi király Á PÜNKÖSDIKIRÁLY-VÁLASZTÁS ma jobbára már csak a szólásban él Rövid életű hatalmat jelent Ez abból ered, hogy a pünkösdi király uralma csak egy évig tartott. Megválasztása kezdetben vitézi szokás volt, később a paraszti világban is elterjedt. pünkösdi királyt választani alakoskodó szokás. A megtisztelő címet az a legény nyerte el, aki a legügyesebb volt a többiek között. Ez lóversennyel, bika- hajsszal, kakasütéssel, gúnár- nyakszakítással dőlt el. Véres egy mulatság volt: a cél az volt, hogy a cölöphöz kötött, kötéllel kifeszített kakas vagy gúnár fejét lóról nyargalva lecsapják. A látványos virtuskodás győztesét nagy becsben tartotta a falu. Egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra várták, az összes kocsmában ingyen, pontosabban a község kontójára ehetett-ihatott. Meghordozzuk királykisasszonykát kedves népszokás a pünkösdi királynéjárás. Először termékenységvarázsló, majd adománygyűjtő szándékkal divatozott. A mise után négy kislány vezetett egy ötödiket - ő volt köztük a legszebb. Kezében kosár volt rózsaszirmokkal. Egy- egy házhoz érve az udvaron megálltak, a kiskirályáé feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy elfátyolozták. A négy kísérő termékenyva- rázsló mondókát kántálva felemelte a kiskirályáét, aki virágot hintett szét a vendéglátóknál. „Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát. ’’ Utána következtek a jókívánságok. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: „Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú?" És felleb- bentve a kendőt megcsiklandozták a kislány állát. Ha a kiskirályáé mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, megnyugodtak: jó lesz a termés. Almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a látogatóknak. 1. Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. 2. A hajnalban merített kútvíz- ben való mosdás egész évre elűzi a betegségeket, a keléseket. 3. A nyírfaággal megveregetett tehén jól tejel. 4. Az elégetett kenyérhéj hamuja a gabonaföldre szórva jó termést hoz. 5. A pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló. 6. A mezítelenül szedett rozsharmat szemfájás és kelés ellen jó. 7. A pünkösd hajnalán szedett növények gyógynövényként is használatosak. 8. Pünkösd napja alkalmas a termésjóslásra, az időjós- tásra. 9. Tilos a mezőgazdasági és egyéb házimunka, főleg a kenyérsütés. 10. A pünkösdi eső nem sok jót ígér. Az ünnep jelképei: rózsa, galamb és májusfa A csíksomlyói búcsú istentiszteletén, pünkösdkor tízezrek gyűlnek össze ■ Pünkösdi rózsa: mosdóvízbe szórva egészségessé tesz. A virágot a legények annak a lánynak az ablakába teszik, akinek udvarolni akarnak. ■ Fehér galamb: a Szentlélek szimbóluma. A templomokban sok helyen ilyen madarakat engedtek szabadon. m Zöld ág: nyírfa-, gyümölcs-, bodzaágat tettek a házakra, az istállókra, hogy az emberektől és az állatoktól távol tartsák a gonosz szellemeket. ■ Májusfa: élet- és termékenységszimbólum. u Pünkösdi ladikázás (a sárközi Szeremlén): a legények megcsónakáztatják a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőt vittek magukkal. Termékenységkultuszból fakadó szokás: a víz az élet, a szexualitás szimbóluma.
