Új Néplap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-09 / 108. szám
ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁJUS 9., PÉNTEK Fiatalok! Ismét játékra hívtunk benneteket! Ha már úgyis olvassátok a www.szotjon.hu internetes oldalt, nézzétek meg a CD-, DVD- kritikákat is. Azok között számos érdekességet olvashattok, s ezekkel most szerencsével is járhattok # a # Ezen a héten egy Mika DVD-ért játszhattok. Nem kell mást tennetek, csak válaszolnotok az alábbi kérdésre: HOL LÉPETT FEL Ml KA A DVD-N RÖGZÍTETT KONCERTEN? _L _______A párizsi C'lympiában_________________________ 2._______A New Yom-i Madison Square Gardenben__________ X.__ A londoni Wembley ArenábanSegrtség_____________ A helyes megfejtés 1. A párizsi Olympiában *•*' A nyertes: Hátra Izabella, 5144 Jászboldogháza Bocskai utca 45. A DVD-t postán küldjük el. Különös érzés ragad el, amikor kórházban járok Egy kórház számomra bizarr. Az élet kezdetének és végének színhelye. Ha ott járok - szerencsére ritkán - mindig valami furcsa érzés fog el. Talán azért lehet, mert kiskoromban sok időt töltöttem - az intézmény falai között. Emlékszem, az akkori orvosomnak pigmentfoltok borították a karját. Ez erősen megmaradt bennem. A napokban egy Pest megyei kórházban látogattuk meg nagybátyámat. A furcsa leginkább azt volt, hogy senki meg sem kérdezte, kik vagyunk és mit akarunk. Nyugodtan, akadálymentesen sétálgathat bárki a kórház épületében és területén. Nagyon különös... KÁTÉ, SZOLNOK Vendégeivel ünnepel a McDonald's születésnap Szolnokra május 10-én érkezik a road A McDonald’s 20 évvel ezelőtt, 1988-ban nyitotta meg első éttermét Magyarországon. A jeles évfordulót az étteremlánc egy 20 állomásos road show-val ünnepli: 20 héten át, az ország 20 McDonald's éttermében közös játékra, ünneplésre várja vendégeit. Az érdekes programokkal, nyereményjátékokkal zajló eseménysorozat május 10- én érkezik Szolnokra. A 20 éves McDonald’s (a magyar szokásoknak megfelelően becenevet is kapott, így a mai napig a legtöbben csak „Meki”- ként emlegetik) születésnapját a vendégeivel, a vendégek élményein keresztül szeretné megünnepelni. Ezért a road show is az élményekről szól majd: rádiós nyereményjáték, fotózás, szerencsekerék, és Ronald McDonald részvételével zajló gyermekprogramok várják az érdeklődőket. A 2000 decemberében megnyílt szolnoki étterem hamar a helyiek kedvelt találkozóhelyévé vált: a Thököly úti, 50 főt foglalkoztató egységben a nyitás óta csaknem 8,5 millió vendég fordult meg. A szolnoki étteremben naponta átlagosan 2 200 darab szendvicset készítenek, ami évente pedig 6 000 000 darabot jelent Hogy a szolnokiak életének mennyire a részévé vált az étterem, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a nyitás óta mintegy 2 000 gyerek ünnepelte születésnapját az étteremlánc jó hangulat felelősével, Ronald McDonalddal. Emellett az étterem számos saját kezdeményezéssel igyekszik hozzájárulni a szolnoki közösségi élethez: részt vettek a kertfelújításokban, számos alkalommal szerveztek Ronald Show-t, és évente mintegy 20 rendezvényen vannak jelen támogatóként is. A születésnapi road show második állomása: május 10-én Szolnokon. A DIÁKVILÁG 13| I KISS ORSOLYA: Romba döntött Magába zárkózva, távol a világtól, 'm Boldogan felnevet, s gúnyt űz !! magából Felemeli a fejét, s büszkén lép 1 e/őne, Szívek millióit döfi át a tőre. 1 | Lelkét acél borítja, jéghideg a szíve, Hatalmas önbizalma és büszkesége. Z Senki nincs közelben, szuny- I nyad a világ, A gyermeké a földöntúli és övé az ország. I I Esetlen léleksincs, ki sebet ejt »leikébe, * Világok hatalmát veszi két ke zébe. | ■q Mígafény eléri, sosmlelbékére, « ;; Egy világ tör addig is eltűnt életére. “ Elveszik koronáját, s a mély-; | be vetik, I Addig ontják vérét, amígtehe tik. Gyűlölik világát, gyűlölik lé-1 | tét, | Oh, szegény lélek már sosem 1 lelsz békét... m ........................................Síi Na gyon örülök, hogy tetszik, amit írok Amióta heti rendszerességgel találkozom a nevemmel és a cikkeimmel az Új Néplapban, sok minden megváltozott körülöttem. Az iskolatársaim, a régi barátaim, a távoli rokonaim sokszor megdicsérnek. Az i elismerő szavak, a kedves ; SMS-ek nagyon ólesnek, és j bátorítást adnak a folytatáshoz. Örülök, amikor látom, hogy a fiatalok a strandon, vagy a parkban újságot tarta- nak a kezükben, ami ott van . nyitva, ahol az én írásom is fel- ■ lelhető. Boldoggá tesz, ha van,; aki érdeklődéssel vagy széles mosollyal az arcán olvassa vé- i gig az általam írt sorokat. Ilyenkor úgy érzem, hogy van jövőm ezen a pál> án, de azt is j tudom, hogy sokét kell még a billentyűzet fölött görnyed- nem, hogy teljesen elégedett legyek. kiráiy Krisztina Eltakarják majd arcukat? jövőkép Mindenkinek cselekedni kell a világ megmentésért • r r 9 Milyen lenne egy olyan világban élni, ahol az embereknek el kell takarniuk az arcukat? Nem, nem azért, mert szemérmesek. Az életük védelmében. Balatoni Kitti Maszkot viselnének, hogy ne lélegezzék be a káros anyagokat, burok alatt élnének, hogy ne ártson nekik a káros sugár zás. Gyermekeik sosem láthatnák a kék eget, nekik a szürke füstfelhő volna ismerős. Nem ismernék az állatokat, a növényeket, viszont robotkutyájuk életszerűen csaholna. A megtévesztésig emberszerű robot takart tónőjük mindent precízen megtisztítana föld alatti szobájukban, és feltálalna pár kapszulát, a reggelit. Úgy értenének majd a technika vívmányaihoz, mint elődeik soha, de végtagjaik el lennének csökevénye- sedve, ugyanis nem sűrűn lenne szükség a testükre. Nem sokszor sétálnának a parkban, nem kosaraznának az iskolában sem, hiszen nem is lenne se park, se iskola. Elég lenne egy gombnyomás, hogy az internetről letöltsék az aznapi leckét, és akkor sem kellene túl sokat fáradniuk, ha át szeretnének jutni a tenger alatt élő rokonaikhoz. (Nem lennének túl sokan, épp csak ameny- nyien túlélnék a fenti körülményeket, hiszen oda, a gyárak világába már csak a felnőtt munkások merész kednének, ráadásul védőfelszerelésben.) Beülnének a telepor- tálóba, odaérve pedig talán kinéznének majd az ablakon, el- ámulva azon, hogy valaha fura kinézetű lények úszkáltak itt, amiket halaknak neveztek. Sőt, valaha még elődeik is képesek voltak úszni, testük sokkal erősebb volt, fejük pedig jóval kisebb. Talán azért nem tudták még akkor felfogni, hogy mi lesz tetteik következménye... Egy kis jövőbeli kalandozás után azonban térjünk vissza a jelenlegi világba, hiszen még tehetünk az ellen, hogy az akkori gyerekek ne csak a tudományos honlapokon láthassanak aranyhalat, hanem tarthassanak is. ■ Annyit mindenképpen megtehetünk, hogy a kukába dobjuk a szemetet és nem mellé. Hogyha nem is élnek majd a föld alatt, legalább tudják, mi az a nyár és mi a tél, mert ma már kezd teljesen megváltozni minden. Január közepe táján pólóban lehet szaladgálni Magyar- országon, ahol pedig eddig nem sűrűn láttak havat, most elegük is lehet belőle... Nemrég tornádóveszélytől kellett tartanunk a Kárpát-medencében, eddig csak a filmekben lehetett látni ilyet mifelénk, és ez még csak a kezdet. Biztos megéri a boltba is kocsival menni és lustának lenni ahhoz, hogy a két méterrel odébb álló kuka helyett a fűre dobjuk a szemetet? Talán jobb lesz majd, ha lesöpri a szél a fejünk felől a tetőt, ha tűzvész éget el egy tucat erdőt, ha szó szerint felforrósodik körülöttünk a levegő, ha annyi káros anyagot eszünk, hogy a szervezetünk nem bírja? Még sorolhatnám, de talán jobb, ha sietek, hiszen tudatnom kell mindenkivel: cselekedni kéne, mert lehet, hogy holnap már késő! Fárasztó kérdések, pihentető válaszok- Milyen a klónozott szellem?- Kísértetiesen hasonlít. * * *- Melyik a legfájdalmasabb sportág?- A véraláfutás. * * * *- Mit lehet enni az üzemi konyhán?- Koszt. * * *- Mit csináljon a föld nélküli paraszt?- Vessen magára! Nézzünk körül és gondolkozzunk előre! mielőtt még azt gondolnánk, badarság, és még van idő: nézzünk körül... Tényleg így van? Ha pedig úgy érezzük, kevesek vagyunk ahhoz, hogy segítsünk, nagyon téve dünk! Már azzal is sokat tehetünk, ha nem szennyezzük környezetünket, ha nem hagyjuk feleslegesen bekapcsolva a tévét és rengeteg más mód áll rendelkezésére, csak akarni kell. Néha jobb előre is gondolkozni! i Életmódot változtattam, a kió segített A kyokushin (kió) hazánk legkeményebb és legnépszerűbb karateirányzata. A harcművészetek mindig is vonzottak, ám meg sem fordult soha a fejemben, hogy ezt tanuljam. Most viszont megtekertem a gondolkodásmódomat, mert nemrégiben a karcagi egyesület lelkes kezdőjévé avattak, egy igen kemény első edzés keretében. Aki cipelt már százkilós terheket a testén, talán sejti, milyen izomláz gyötört ezt követően. A kedvemet persze nem szegte, de így belekóstolva a kyokushinoktatásba, hamar rádöbbentem, hogy ez bizony nem lesz sétagalopp. Az eddigi „labdajátékos” életmódomat magam mögött hagyva tehát új vizekre eveztem, és, hogy jól döntöt- tem-e, majd később értékelem. Az pedig, hogy ezzel még pluszpontokat is szerezhetek a főiskolai felvételim során, már csak hab a tortán. KIRÁLY K., KISÚJSZÁLLÁS SS®**" Hogy mi lesz a jövőben? Talán robotok dolgoznak az emberek helyett... És mit csinálnak akkor az emberek? ‘