Új Néplap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-24 / 96. szám
7 2008. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Mégsem lesz nyakkendőadó fordulat A kulturális tárca kedden még adóztatott volna Oltönymustra egy ruhaüzletben. A kereskedők szerint most sincs elég pénzünk a ruházkodásra, de egy újabb adó még inkább visszavetné a keresletet. A kormány úgy döntött, hogy mégsem kell majd a felsőruházati termékek után kulturális járulékot fizetni. Az internetadó azonban továbbra is terítéken maradt. Vég Márton Úgy tűnik, mégsem lesz nyakkendőadó Magyarországon. Bár kedden Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára még úgy nyilatkozott, hogy a kormány támogatja azt a javaslatot, amely a szőnyegek, a férfiöltöny, a női kosztüm, az ing, de még a nyakkendő és a kanapé után is kulturális járulékot fizettetne a jövőben. A Gyurcsánykabinet azonban tegnapi ülésén végül úgy foglalt állást, hogy a kulturális járulékkal sújtott termékek listájának extrém kibővítése nem optimális megoldás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeinek felduzzasztására. Ám a végső szót nem a kormány, hanem a parlamenti többség mondja ki, leghamarabb két hét múlva, hacsak addig vissza nem vonja indítványát Schiffer János szocialista képviselő, a nyakkendőadó-ötlet szülőatyja. „A tervezett 0,8 százalékos járulék a Nemzeti Kulturális Alapot illetné meg. A ruházati cikkek a dizájn révén komoly kulturális értéket képviselnek. Ha minden jól megy, akkor karácsonyra, vagy legkésőbb 2009- re már hatályba is léphetne a változtatás” - mondta lapunknak Schiffer János. Az MSZP-s poliükus azért hozzátette: még elképzelhető, hogy szűkítik, illetve konkretizálják a kulturális járülékkal sújtandó termékek körét, ha nagy lesz az ellenállás. Mindenesetre az ügyben érdekelt NKA vezetői a ruházati termékek adóztatásából 700-800 millió forintos járulékbevételt várnak. „Miközben a koncon való marakodás, a hatalomhoz minden TILTAKOZIK AZ ÍNTERNETADÓ bevezetése ellen a legnagyobb hazai távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete - közölte tegnap a szervezet Álláspontjuk szerint az internet-hozzáférés megadóztatása nehezítené a digitális írástudatlanság felszámolására tett piaci és kormányzati törekáron való ragaszkodás és a koalíciós válság miatt hónapok óta nincs érdemi kormányzás, az MSZP egy újabb, az emberek terheit növelő adót bevezető javaslattal állt elő” - fogalmazott közleményében Ágh Péter. A Fidesz szóvivőhelyettese szerint a nyakkendő-, ing- és kosztümviselés megadóztatására vonatkozó tragikomikus MSZP-indítványról egy régi poén juthat eszünkbe: „Ugye ez komoly, mert viccnek azért durva lenne.” Tudni kell, hogy a kulturális alapról szóló szabályozás még 1993-ban jött létre, ezért kétségtelenül felülvizsgálatra szorul. Akkoriban az NKA-nak még jelentős bevétele származott például a hang- és videokazetták eladásából, mára azonban ez a forvéseket Az információhoz való hozzájutás ráadásul alkotmányos alapjog. A távközlési cégek számára a kulturális járulék intemetszolgáltatásra való kiterjesztése abban a formában is elfogadhatatlan, ha a befizetett járulék ötven százalékát valamilyen formában a szektor visszakapná. Mi után kell kulturális járulékot fizetni? ■ Pornóújság és -kazetta m Televízió, rádió, mobiltelefon m írógép, lemezjátszó, mikrofon u Hangszerek, játékfegyver, érmék, kártya m Bélyeg, művirág, ékszerutánzat rás alaposan megcsappant Csaknem hétezren fizettek kulturális járulékot 2006-ban, amelyből a költségvetésnek 8,2 milliárd forint bevétele származott. „Egyszerűen értheteüen és az ember számára felfoghatatlan, hogy miért kell ilyet kitalálni” - mondta kérdésünkre Huszti Melinda. Az egyik divatcég ügyvezető igazgatója szerint a ruhakereskedelemben már most is érzékelni lehet, hogy az embereknek nincs felesleges pénzük ruházkodásra, ezért egy újabb járulék esetén még inkább viszszaesne a kereslet. Közben az Országgyűlés informatikai és távközlési albizottsága tegnapi ülésén a gazdasági tárca képviselőjével egyetértésben azt javasolta, hogy ne vezessék be a másik sok vihart kavart kulturális járulékot, az internetadót sem. A szolgáltatóknak nem hiányzik az internetadó JÓ TANÁCS Elromlott, új színes tévémet nem cserélték ki csereigény Olvasónk új tévéje tíz nap után elromlott. Az üzletből a szervizbe küldték: a javítást vállalják, a cserét nem. A hölgy szerint kötelesek lennének kicserélni, vagy a vételárat visszaadni. Ha egy tartós fogyasztási cikk az egyéves jótállási időn belül elromlik, akkor az üzlet elsődlegesen a díjmentes javítással rendezheti az ügyet jogszerűen. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztályvezetője mondta el. Amenynyiben a vásárló ezt nem fogadja el és a bolt sem tágít, a fogyasztó a békéltető testülethez vagy a bírósághoz fordulhat. Az adásvétel polgári ügylet - a jogvitának ez a polgári rendezési módja. Cserélni a terméket az üzlet akkor köteles, ha bebizonyosodik, hogy az javíthataüan. Amennyiben a csere időpontjában nincs a boltban ugyanolyan készülék, viszsza kell adni a vételárat. A hölgy persze kérhet rögtön cserét vagy visszafizetést, de ebbe a kereskedőnek nem köteles belemenni. Előfordulhat azonban, hogy neki is ez az érdeke. Nincsen például javítószervize, illetve a javítás költségesebb volna számára, mint a csere. Ezen kereskedőkkel azok a vásárlók keverednek vitába, akik a javításhoz ragaszkodnak. A harmincnapos javítási határidő valóban hosszú. A törvény szerint törekedni kell a 15 napra. A vásárló vetessen fel reklamációs jegyzőkönyvet, illetve a szervizben munkalapot. Három napon belül választ kell kapnia. Ha a válasz nem felel meg, a megoldás a bíróság, vagy előtte a békéltetők. KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu HÍRSÁV Szigorúbb ellenőrzést ígér a turizmustörvény ELFOGADTA A KORMÁNY a turizmus törvénytervezetét - derült ki tegnap a kormányülést követő tájékoztatón. Ha a parlament is rábólint a javaslatra, a közeljövőben eltiltják a turisztikai pályázatoktól azokat az önkormányzatokat, amelyek nem turizmusfejlesztésre fordítják az idegenforgalmi adóból befolyó összeget. Energia Klub: drága az atomenergia A lakossági villanyszámlát 20-30 százalékkal drágítaná meg, ha Magyarország a paksihoz hasonló új atomerőművet építene - jelentette ki tegnap az Energia Klub programvezetője. Perger András szerint a nukleáris energia nemcsak környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, hanem gazdaságilag is versenyképtelen más energiatermelési módokhoz képest. MSZP: zsíros Fideszközeli megbízások „a legnagyobb ellenzéki párt csődközeli helyzetben van, több mint kétmilliárd forintos adósságot görget maga előtt” - hangoztatta tegnap Nyakó István. A Magyar Szocialista Párt szóvivője szerint az adatok alapján más megvilágításba kerülnek azok a „zsíros megbízások”, amelyeket Fideszhez közeli vállalkozói körök nyertek el fldeszes önkormányzatoknál. A Fidesz szerint az MSZP-nek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy naponta több mint hatmilliárd forinttal növelik az államadósságot. Nyakó: a Fidesz bajban van Segítség nélkül a szenvedélybetegek? addiktolőgia A Fidesz szerint emberi jogi problémákat vet fel a bezárás Nem fogadták el az üzleti tervet a vasúttársaságnál „Az egészségügyben folytatódik a rombolás, a zűrzavar, a káosz és a fejetlenség” - jelentette ki Balog Zoltán. Az ellenzéki képviselő szerint emberi jogi problémákat is felvet az Országos Addiktológiai Intézet (OAI) május elsejei, indoklás nélküli bezárása. Az Országgyűlés szakbizottságának fideszes elnöke szerint elfogadhatatlanok Horváth Ágnesnek, a távozó egészségügyi miniszternek az addiktológiai intézet bezárása mellett felhozott érvei. „Nem felelnek meg a valóságnak az alacsony hatékonysági mutatók és az sem, hogy ne lenne alkoholstratégia Magyarországon” - érvelt Balog. A képviselő felidézte, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az OAI megszűnésével előálló helyzet újragondolását, független szakmai testület létrehozását sürgette. A vizsgálat szerint az addiktológia ügye a működésképtelenség szélére került, az alkohol- és szenvedélybeteg-gondozó intézmények finanszírozása a fővárosban a felére csökkent - tette hozzá. Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos intézet megszűnése miatt az alkoholpolitika koordinációjának nem lesz hatékony háttérintézménye, ennek következtében lassulhat, akár időlegesen le is állhat a szakterület orvos-szakmai fejlesztése. ■ Boda V. ^ Balog Zoltán szerint ve' szélyben van az alkoholstratégia Nem volt a Upótmezőn robbanásveszély nem találtak veszélyes hulladék szivárgására, párolgására utaló jelet a szintén bezárásra ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Dobson Tibor elmondta, az intézet területén található veszélyes anyagokról szerdán érkezett lakossági bejelentés a kerületi önkormányzathoz. A vegyi felderítők laboratóriumi vegyszereket tároló edényeket találtak egy raktárban, amelyek közül valamennyi zárt volt, tehát a lakosságot nem fenyegette veszély. A MÁV Zrt. első közleményével szemben a keddi ülésen mégsem fogadták el a társaság 2007. évi beszámolóját és üzleti tervét. Mint kiderült: az ülés nem volt határozatképes, mert tizenötből csak tizenegy felügyelőbizottsági tag volt jelen. A MÁV Zrt. vezetősége nehezményezte, hogy az ülésen elhangzottakról a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) sajtosa információkat szivárogtatott ki. A szakszervezet részéről ugyanis a törvény értelmében senki sem vehet részt a vasúttársaság ülésein. „Az elhangzottakról csak az fb elnöke nyilatkozhat” - mondta kérdésünkre Sigulinszky Tibor, a MÁV szóvivője. A tárgyaláson Gaskó István is jelen volt. Igaz, nem mint a VDSZSZ elnöke, hanem mint a MÁV Zrt. felügyelőbizottságának alelnöke. „Nem tőlem tudta meg a tárgyaláson elhangzottakat az érdekképviselet sajtosa” - mondta kérdésünkre Gaskó. A MÁV vezetősége azonban nem így gondolja. „Sajnálatos, hogy egy olyan ember a MÁV felügyelőbizottságának az alelnöke, aki a vasúti sztrájkokat szervező szakszervezet elnöke is” - mondta Sigulinszky. ■ V. H. ■ Gaskó nem tudja, hogy ki „szivárogtatott”.
