Új Néplap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-14 / 87. szám

2008. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Szövetkeznének a gazdák kertészet Falusi turizmussal nem helyettesíthető a termesztés Itt a palántázás Ideje. Élvonalbeli szaporítóanyagok kellenek, mert Idén a csúcshozamnál alább nem adhatják. Holnap jár le a szőldkivágások bejelentésere szabott határidő A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) nyilván­tartásában még négyszáz olyan szőlőgazdaság szerepel, amely engedélyt kért a kivágásra, de an­nak végrehajtását nem jelentette be. Ez hiba, a szőlőültetvény-kivá­gási támogatás kifizetésének fel­tétele ugyanis a kivágás elvégzé­se, illetve az erről szóló bejelentő­­lap elküldése az MVH-nak. Erre legkésőbb holnapig van lehetősé­gük az érintetteknek. Eddig már 1,97 milliárd forintot utalt át a hi­vatal, csaknem 1800 gazdálkodó­nak. A támogatást a kivágás el­végzését ellenőrző helyszíni szemlét követő hatvan napon be­lül fizeti ki az MVH azoknak, akik a kivágott, ültetvény terüle­tére agrár-környezetgazdálkodá­si támogatást nem igényeltek. E támogatással a termelési poten­ciál csökkentését kívánják elér­ni, s egyúttal lehetőséget nyújta­ni arra, hogy a szőlősgazdák el­viselhető feltételekkel hagyjanak fel a termesztéssel. ■ Kétszázharminc eurót kaphatnak a málnások és az epresek Megjelent a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete a feldolgozóipari célú málna-és földieper-termesztés tá­mogatásúiról. A finanszírozás for­rása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap. A Magyarország számára megszabott támogatha­tó terület összesen 1700 hektár. A forrás igénybevételére a fel­dolgozóipari szerződés kereté­ben málnát és földiepret terme­lők jogosultak. A szerződő felek egyfelől jóváhagyott elsődleges feldolgozók, másfelől pedig ké­relmezők (azaz termelők), vagy az őket képviselő zöldség-gyü­mölcs termelői csoportok, illetve termelői szervezetek, valamint jóváhagyott felvásárlók lehetnek. A málna- és földieper-feldolgo­­zó üzemek és -felvásárlók a támo­gatási rendszerbe úgy jelentkez­hetnek, hogy a jóváhagyás iránti kérelmüket április 30-ig benyújt­ják a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatalhoz. A támogatás hektáronként 230 euró. ■ Megrengette a gazdasági tartalék nélküli kertészete­ket a segédanyagok 10-60 százalékos drágulása. Külö­nösen a magas fajlagos költséggel dolgozó intenzív zöldségtermesztés bánja a költségek növekedését. Miklay Jenő A felső-kiskunsági hidegházi és síkfóliás paprikatermesztőknél annyira szétnyílt az agrárolló, hogy számításaik szerint csúcs­termést kellene produkálniuk ahhoz, hogy legalább talpon ma­radhassanak. A gazdaságukat kertészeti termesztésre alapozó kistelepüléseken, mint például Kunadacson, katasztrofális kö­vetkezményekkel járna az ága­zat csődje. Dunai László, aki „ci­vilben” a község alpolgármeste­re, felsőfokon tanulta a szakmát, tapasztalata is jócskán van, még­is éppúgy tanácstalan.- Tizennyolc év gyakorlat van mögöttem, mindig megta­láltuk a módját a termelés értel­mes átalakításának. Először a dohánytermesztést szerveztem a szövetkezetben, arra állítot­tam később a saját gazdaságo­mat is. Jól ment egy ideig, de ahogy csökkent a bevétel, átáll­tam a paprikára. Kezdetben a szabadföldi termesztéssel is boldogultam, majd a termeléke­nyebb technológia, a síkfóliás csepegtetős és a hidegházi haj­tatás felé kényszerültem.'Va­gyis a jövedelem nagy részét rendre kénytelen voltam befek­tetni azért, hogy fennmarad­hassak. A költségek azonban mindig nagyobb léptékben ha­ladtak felfelé, mint a bevételek. Most is valahol a hat-hét évvel ezelőtti felvásárlási áraknál tar­tunk, minőségi csúcstermést kellene elérni ahhoz, hogy veszteség nélkül ússzuk meg az évet.- Hogyan látja, van a ter­ményfelvásárló cégeknél haj­landóság arra, hogy átvállal­ják az ágazatot terhelő költsé­gek egy részét? Vagy inkább magukra hagyják a gyengébb kertészeteket?- Úgy gondolom, érdekük se­gíteni, hiszen a jelenlegi együtt­működés is egymás megtartá­sát szolgálja. A kecskeméti Univerrel van termelési szerző­désünk;- Garantálja a*~4sakát, tudunk kalkulálni, és a minősé­gi szaporítóanyagok beszerzésé­ben és egyéb módon is közre­működik a feldolgozó. A piaci al­kuban el kell érni nála a felvá­sárlási árak emelését, mert pár éven belül igen nehéz helyzetbe kerülünk. Az árbevétel és a költ­ségek között olyan kicsi az ár­rés, hogy a kertészetek semmi kockázatot nem bírnak. Ráadá­sul épp az utóbbi években külö­nösen gyakoriak felénk a vihar­károk, a hirtelen lezúduló sok eső, a jég. Az 1800 lelkes Kunadacson körülbelül negyven család fog­lalkozik kertészeti termeléssel, nagyjából egy-kilenc hektá­- A mai biztosítási rendszer­ben találnak a kertészek vé­delmet?- Biztosítási szerződést jég­kárra, homokverésre még csak kötnek a biztosítók, de viharkár­ra nem. A leleményesebb gazda­ságok maguk próbálnak gondos­kodni magukról, ha tudnak. Mi még 1993-ban létrehoztunk egy saját nonprofit biztosítót. Nagy lehetőség volt ez, de kevesen is­merték fel a jelentőségét, azt hi­szem, csak 30-40 ilyet hoztak te­tő alá az országban. Ám ahhoz nincs elég pénzalapunk, hogy teljesen kihagyjuk a nagy bizto­ros területeken. Az egyetlen megélhetési forrásuk, bármi máshoz fognának, csak rosz­­szabbul járnának. sítót, mindenesetre az önsegé­lyezésben van annyi haszon, hogy az általunk jótállt biztosítá­si rész profitja megmarad. Gon­dolkodtunk saját szövetkezeti bank létrehozásán is, de ahhoz is komoly pénzalap kellett vol­na, hogy megfeleljünk az alapí­tásijogszabályoknak. Hosszú tá­von a szövetkezés felé látom az utat. Akartam termelő-értékesí­tő szövetkezetei (tész) alakítani, de akkor az nem volt népszerű ötlet a gazdák körében. Ma pedig az önálló piaci szereplős tészek alapítását nem támogatják az uniós és a hazai jogszabályok, csak azokat, akik véglegesen el­ismert tészekhez csatlakoznak. Nekünk is az erősek szárnyai alá kell vonulnunk. Csak úgy érhet­jük el az uniós forrásokat. Kis településeken sorskérdés lehet a kertészet jövője. Falusi turizmussal nem lehet helyette­síteni a termelő gazdaságot. Az újvidéki vásározás alkalom bemutatkozni élelmiszerpiac Idén május 10. és 17. között rendezik a 75. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt. Az Agrármarketing Cent­rum támogatja a hazai élel­miszer-ipari vállalkozásokat abban, hogy kiállíthassanak a seregszemlén. A magyar termékek bel- és külföldi piacokon való bevezetésé­hez jó alkalom lehet a szer­biai bemutatkozás. Segítik a mezőgazdasági szakemberek képzését oktatás Évente 50-100 mil­lió forint között támogatja majd a Szegedi Tudomány­­egyetem mezőgazdasági ka­rát a hódmezővásárhelyi ön­­kormányzat - közölte Lázár János polgármester szerdán. A város és az egyetem stra­tégiai érdeke, hogy minősé­gi agrár-felsőoktatás mű­ködjék. Vásárhely körül mintegy ötvenezer hektáron mezőgazdasági művelés fo­lyik, mintegy 3500 család megélhetése az ágazat. Kevés a termőföld a benzin kiegészítéséhez üzemanyag Az Európai Kör­nyezeti Ügynökség tudomá­nyos tanácsadó testületé szerint nincs annyi föld Európában, amely elegendő lenne a biobenzin 10 százalékos bekeverési kvó­tájához. Ezért a testület el­nöke, Somlyódy László aka­démikus pénteken jelezte: az uniós direktívát fel kell függeszteni addig, amíg el­készül egy termesztési koc­kázatelemzés. Nincs elég föld a biobenzlnhez n riiyot a; : ; a Pfylámogatja. Megélhetésük forrása a növénytermesztés Sok gazdával kevesebb a kockázat kárenyhítés Áprilisban kifizetik az előleg után fennmaradt pénzt Dél-alföldi gabonapiac: adóhatósági ellenőrzés A kifizetési terv brüsszeli jóvá­hagyása után a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megkezdte a nemzeti ag­­rárkár-enyhítési rendszerről szóló rendelet alapján benyújtott kárenyhítési igények, illetve a ta­valy tavaszi fagykárt szenvedett gazdaságok többlettámogatási igényének teljesítését. A kért tá­mogatások összege mindkét jog­címnél jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretet. Ezért 2007 decemberében a rájuk eső pénznek csak egy részét kapták meg a gazdák. Most áprilisban g az előleg után fennmaradó | pénzt, összesen több mint félmii- J liárd forintot utalnak át a káro- I sutiaknak. Jelenleg csak 11200 Több mint félmilliárd forintot utalnak át áprilisban a fagykárosultaknak szerződőnek van érvényes ag­­rárkár-enyhítési szerződése, háromszázzal kevesebbnek, mint tavaly. Ez a részvétel igen cse­kély. Sőt idén csökkent a szerző­désállomány, jóllehet csaknem ötszáz új szerződést kötöttek. Csakhogy az MVH kénytelen volt a hozzájárulást nem fizető gazdálkodók szerződését meg­szüntetni, illetve év végén szá­mos ügyfél bontott szerződést. Pedig a kárenyhítési rendszer csak akkor működhet jól, ha a termelők felismerik az öngon­doskodás szükségességét, és mi­nél többen csatlakoznak a rend­szerhez. Akik ezt idén megte­szik, jövőre szerezhetnek kár­enyhítési jogosultságot. ■ Egyre több a bizonyíték, amely­nek alapján feltételezhető, hogy a gabonafelvásárlások során visszaélések történnek - írja közleményében az APEH Dél-al­földi Regionális Igazgatósága. Ezért az adóhatóság idén kiemelt figyel­met fordít a gabona­kereskedelem vizs­gálatára. Mindenek­előtt azokat a gazdaságokat, cé­geket vizsgálják, amelyeknél a korábbi évekhez képest ugrás­szerűen megnőtt a forgalom. Számíthatnak az APEH emberei megjelenésére a kezdő vállalko­zók, illetve akik kimagasló ösz­­szegű közösségi értékesítést val­lottak, főleg az EU-hoz újonnan Főleg a romá­niai kiszállítást ellenőrzik. csatlakozó romániai piacra vo­natkozóan. Az ilyen kereskedők­re jellemző, hogy árut belföldön csak kis mennyiségben értékesí­tenek, a termény zömét a közös­ség tagállamaiba szállítják, va­gyis itthon csak be­szereznek. Az adó­hatóságot az foglal­koztatja, hogy a nagy tömegű külföl­di értékesítést jelentős összegű készpénzzel egyenlítik ki, a pénz két ország közötti utaztatá­sával. Az ellenőrzésekkel a teljes vertikumot átfogják, a termelés­től a kiszállításig. Az értékesíté­sek valóságtartalmának bizonyí­tására a gabona útját külföldön is nyomon követi az APEH. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom