Új Néplap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-10 / 84. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2008. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK POSTÁNKBÓL Gyalogosnak is kell a hely Szolnok belvárosában az egyik, kertes házas utcában Járok reggel és este. A nap kü­lönböző időpontjaiban, késő este is rendszeresen a járdán állnak arrafelé a személygép­kocsik. Van, aki ott lakik és a ház előtt, a járdán parkol, van, aki csak néhány órára foglalja el a gyalogosan közle­kedők útját. Ha valaki az au­tójával a járdán, a gyalogos­­közlekedést akadályozva par­kol rendszeresen, az nagyon bosszantó tud lenni, ráadásul kerülgetni kell télen a hóban, nyáron a sárban, vízben. Megértem az autósokat, talán a többieknek a közlekedés is könnyebb, ha jól lehúzódnak az útról. De azért a gyalogo­soknak is biztosítsák már a helyet a járdán! K. ISTVÁNNÉ, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz *■ Kertes társasházban lakom. A kőkerítést egy helyen egy vihar kidöntötte. Bejelentet­tük a biztosítónak, rövid időn belül meg is kaptuk a pénzt. A házban egy lakó­nak azonban nincs biztosí­tása, így 36 ezer forinttal ke­vesebbet kaptunk. Kötelez­hetjük-e a biztosítás nélküli szomszédunkat, hogy a ke­rítés építésekor 36 ezer fo­rint készpénzzel beszálljon? Vagy a többieknek kell kifi­zetniük helyette?—érdeklő­dik egyik olvasónk. *• A közös tulajdon fenntartá­sával járó költségek a tulaj­donostársakat tulajdoni há­nyadaik arányában terhelik, így ha nem fizeti ki önként a rá eső részt - és azt megelő­legezi helyette a tulajdonos­társak összessége - polgári perrel is kötelezhető a hiány­zó összeg megfizetésére. Kérdését felteheti a velemeny@szoijon.hu internetes címre is! A gazdák soha nem adják fel pénzügyek Nagy baj esetén leginkább magukra számíthatnak az állattartók Kívülállók és hozzáértők egy emberként kiáltották ki állatkínzónak a minap azt a kunhegyesi gazdát, aki harminchét sertést éheztetett a portáján. Ám arról, hogy mit tehet ha­sonló helyzetben sok jó­szágaival együtt koplaló megyei állattartó, már alaposan megoszlanak a vélemények... Bugány János- Az állattartás ma inkább vesz­teséges ágazat, mintsem hogy pénzt hozzon a konyhára. Éppen ezért minden bizonnyal nem egyedi eset az, ami Kunhegye­sen történt - állítja dr. Péter Ist­ván. A megyei főállatorvos sze­rint azonban ezek többségére mindaddig nem derül fény, míg a gazda képes úrrá lenni az idő­ről-időre felmerülő nehézsége­ken. A szakember sem tagadja, mindez egyre nehezebb feladat, így - nem csupán pénzügyi okokból, de a szomszédok egyre gyakoribb és vehemensebb tilta­kozása miatt is - sokan számol­ják fel háztáji állományukat. Aki pedig még kitart, az általában a csőd szélén egyensúlyoz és anyagi segítségre rendszerint akkor sem számíthat, ha az aszá­lyos nyár utáni drasztikus tava­lyi takarmányár-robbanáshoz hasonló krízishelyzet végképp tönkreteszi. —Tény, hogy a jószágtartással keresetkiegészítésként, kicsiben foglalkozók mozgástere egyre szőkébb, ám mindenkinek saját felelőssége megítélni: vállalja-e Nem könnyű ma az állat­tartók hely­zete. Képünk il­lusztráció. Losánszki Imre szarvasmarháit a télen csak a leleményes gazda keserves munkával összegyűjtött ötven zsáknyi cukorrépája mentette meg az éhezéstől- Az üszőim meg cukorrépán vészelték át a telet - fűzi tovább a szót a gazda. — Miután a Héki Állami Gazdaság földjén betaka­rították a termést, én a télen még ötven zsákkal szedtem össze a gépek után. Volt, hogy hóba­­fagyban gyűjtögettem, ;mert há­rom zsáknál többet egyszerre nem tudtam begyömöszölni az öreg Wartburgomba. Hál1 isten­nek most már szépen sarjad a fű, legelhetnek szegénykéim kedvükre, de így hogy a cukor­gyár bezárt, jövőre alighanem nekünk is befellegzett. No mind­egy, majd alakul addig valahogy - derül fel a házigazda barázdált arca, miközben búcsúzom. - Mi már ilyen túlélő-fajták vagyunk és ezután sem adjuk fel - ka­csint ezer ránca közül huncut mosollyal. — Csak az a lényeg, hogy egészség legyen! VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Hadd szoyoN.hu az ezzel járó terheket. S ha úgy dönt, belevág, legalább a jó gaz­da gondossága mindenkin szá­mon kérhető — vélekedett a Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hi­vatal helyi Élelmiszerlánc-biz­tonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetője. Nem vitatkozik ezzel Losánsz­ki Imre sem. A közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozó Szóró­puszta tanyáinak egyikében él­degélő nyugdíjas maga is úgy tartja: állatot az ember csak úgy neveljen, ha gondját viseli. A nagy hangú, víg kedélyű, 67 esz­tendős gazda igazi iskolapéldája saját hitvallásának, hiszen mint édes gyermekeit, úgy babusgat­ja jószágait. Persze saját bevallá­sa szerint nincs sok választása... A háztáji állattartók ne­hézségeiről szólva dr. Pé­ter István úgy fogal­mazott, az európai uni­ós jogszabályok betartása a megyei gazdákat sem állítja megoldhatatlan- Valaha téesztraktorosként és sofőrként dolgoztam. Majd' egy évtizedet a tejiparnál is le­húztam — dőlnek belőle a sza­vak. Aztán Szolnok külterületé­ről ideiglenesen ki­költöztünk ide. Úgy csináltuk, mint az oroszok. Ennek is van már vagy har­minc éve. Később eljöttem maszeknak. Szépen ala­kult az életünk, előfordult, hogy húsz szarvasmarha bőgött és ugyanennyi hízó röfögött a por­tán. Egy időben libával is foglal­koztunk. Egyszerre 14 ezer da­rab volt a csúcs. Ha nem szűnik meg a KGST és nincs a rendszer­­váltás, ma milliomosok lennénk - bukik ki Imre bácsiból a pa­feladat elé. Ezek az előírások ugyanis a főállatorvos szerint a tisztességes, hagyományos magyar értékrenden alapuló helyi viszonyokra minden kü­lönösebb anyagi ráfordítás nélkül átvehetők. nasz. - Ám azóta nagyot fordult velünk a világ - folytatja. - Aki a környéken ilyesmivel próbál­kozott, az mind belebukott. Vala­ha tizennyolc tehén legelt ezen a pár hektárnyi terü­leten, mostanra csak a mieink ma­radtak hírmondó­nak. Nem csoda, mert oda a hétköz­napok biztonsága, kiszámítható­sága. Nekünk viszont muszáj va­lahogy boldogulnunk, mert harminchárom ezer forintból semmire sem mennénk. Ugyanis összesen ennyit kapok huszonkilenc év munkaviszony után, a feleségemnek meg az ő tíz esztendejére semmi sem jár. Segélyért viszont még sosem áll­tunk sorba, bár ha így halad, le­het, hogy arra is sor kerül. Külö­nösen az rendített meg bennün­ket, hogy tavaly óta az abrak szinte megfizethetetlen. így múlt ősszel hiába fialt tízet a ko­cám, süldő korában le kellett ad­nom a zömét. Most meg nem kell a kutyának sem. A vágóhíd fél­áron sem hajlandó átvenni - te­szi hozzá széles gesztusokkal kí­sérve mondandóját. Az uniós szabályozáson nem múlik... ■ Volt, hogy a té­len hóban-fagy­­ban gyűjtöget­tem a földeken. A SZOINOK-JÁSZKUN ONLINE Emlékéremmel ismerték el Kálmán Imréné munkáját A több évtizedes, kiemelkedő rendezvényszer­vezői tevékenységéért, a város hírének öregbí­téséért Karcagért Emlékérmet kapott Kálmán Imréné, a Karcagi Városgondnokság Városi Sportcsarnok munkatársa, de Rangos djjban részesült dr. Tóth József vezérigazgató A Magyar Gazdaságért díjat vehette át dr. Tóth József, a Tiszafóldvári Coop Zrt. elnök-vezér­igazgatója. A vezető a kereskedőszakma irán­ti elhivatottsága, valamint társadalmi tevé­kenysége alapján érdemelte ki a díjat, szs Dr. Takács Zsófia lett Rákócziüjfalu új jegyzője Hivatalába lépett Rákócziújfalu új jegyzője. Dr. Takács Zsófiát már korábban megválasztotta a képviselő-testület, munkáját a polgármester­választás után, április elsején kezdte meg. rá Bővült a szolgáltatás, és mégsem kerül többe Ritka, hogy egy közszolgáltatás úgy bővüljön, hogy ne rójon többletterhet a lakosságra. Szol­nokon most ez történt a szelek­tív hulladékgyűjtés új rendsze­rének bevezetésével - kezdte sajtótájékoztatóját Szalay Ferenc polgármester. A városvezető hozzátette, hogy a családi házas városrészekben már kikerültek a sárga kukát felváltó sárga, illet­ve a zöldhulladék elhelyezésére szolgáló zöld zsákok. Ezzel egy időben a lakótelepi övezetekben több hulladékgyűjtő szigetet he­lyeztek ki. Polónyi János, a Re­­mondis Szolnok Zrt. ügyvezető igazgatója mindehhez hozzátet­te, hogy a zsákokkal együtt ki­osztották azt a tájékoztatót is, amely részletezi az elszállítás menetrendjét. A tájékoztatón el­hangzott az is, hogy a Remondis Kétpó Kft. konzorciumi ülése döntött az építési törmelékek ár­talmatlanítási díjának jelentős csökkentéséről. Ezért eddig ton­nánként 6202 forintot kellett fi­zetni, május 1-től a hulladék faj­tájától függően 980 és 3100 fo­rint közötti árat kérnek az ártal­matlanításért. Szalay Ferenc hangsúlyozta, hogy a díjak mér­séklésével az illegális hulladék­­lerakók megszűnését kívánja el­érni a város. Ennek érdekében rendeletmódosításra is készül­nek, komoly büntetést kilátásba helyezve a szemetüket illegáli­san lerakóknak. ■ P. A. Vendéglátós kiállítás. A Szolnoki Főiskola szervezésében „Kuriózumok a vendéglátás históriájából” címmel nyílt kiállítás. Ezen pillanatképeket lát­hatnak a vendéglátás múltjából, valamint fagylalt-, parfé- és jégkrémtör­­téneti kiállítás részesei lehetnek a látogatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom