Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-05 / 55. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 5., SZERDA TISZAZUG 5 Veszélyben a kunszentmártoni zeneiskola működtetése Elkeseredésében a lemondását is felajánlotta a napokban a kun­szentmártoni zeneiskola igazga­tója, Szőke Ferenc. A Kunszent­mártoni Alapfokú Művészetok­tatási Intézmény ugyanis - a többi hasonló profilú iskolához hasonlóan - a korábbinál jóval kevesebb támogatást kap álla­mi normatívaként. ■ A zeneiskola több rendezvényre is készül a közeljövőben. Az önkormányzat pedig a 2008-as költségvetésében az előző évivel megegyező mér­tékben támogatja az intéz­ményt. Ez gyakorlatilag 800 ezer iskolai és 400 ezer forintos alapítványi támogatást jelent. A kiváló minősítésű zeneis­kolában folyó minőségi mun­kát az egész városban elisme­rik, s keresik a lehetőségét an­nak, hogy az intézmény műkö­dését hosszú távon biztosítani tudják. A zeneiskola több ren­dezvényre — alapítványi bál, koncert - is készül a közeljövő­ben, az alapítványuk bevételei segíthetik a „túlélést”. ■ Hadd szoyoN.hu TISZAFÖLDVÁRI KHT. FELVÉTELT HIRDET AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKRE: 1. ) 1 fő gyakorlattal rendelkező, tb-bérügyintéző 2. ) 1 fő nehézgépkezelő (JCB-3CX, autógréderj. Munkakezdés ideje: 2008. 04. 01. 3. ) Vezetői képességgel rendelkező szervező-irányító munkakörbe (legalább középfokú műszaki végzettséggel: útépítő, gépész, építész). Munkakezdés ideje: 2008. 07. 01. Jelentkezni: Tiszaföldvár, Rákóczi út 4. vagy 56/470-160 telefonszámon. Mellékelve:- önéletrajz,- végzettséget igazoló bizonyítvány másolata. Jelentkezési határidő: 2008.03.20.­A Bállá család ősei az elsők között költöztek Haleszbe. Mostanra már a nyaralót vásárló fővárosiak körében is népszerűvé vált a településrész. Az újjáéledt kistelepülés szelevény Ma már szinte csak egy rossz emlék az árvíz Nyugodt, virággal teli kis­község Szelevény, csende­sen bújik meg a Körös­zugban. Ma már szinte semmi sem emlékeztet rá, hogy 2006 tavaszán leginkább háborús öve­zethez hasonlított. Szilvási Zsuzsa A község lakói egyetértenek ab­ban, hogy Szelevénynek a léte múlott azon, hogy végül még­sem borította el az árvíz. Közel két méter magasságban öntötte volna el a víz a falut, a település Romhányi Anna az árvíz 80 százaléka elpusztult volna. Akkor pedig Szelevényt ki lehe­tett volna törölni a térképről.- Akkoriban a kapukon lobo­gó fehér kendők jelezték az árví­zi fenyegetettség ellenére is ott­honmaradókat, az imbolygó ho­mokzsákokat hordó harci heli­kopterek percenként húztak el a házak felett, a falu szélén repe­dező gáton pedig emberfeletti munka folyt - emlékeznek visz- sza a helyiek, akik kitörölhetet­lenül őrzik ezeket az emlékeket. A Körös most méltóságtelje­sen hömpölyög a Tisza torkolata felé, festői látványt nyújtva. El­néptelenedésről ma már szó sincs, sőt! Több fiatal házaspár vásárolt házat az utóbbi időben. Ők úgy döntöttek, bár ingázniuk kell a munkába járáshoz - fő­ként Kunszentmártonban, Kecs­keméten, Lakitelken vállalnak munkát a helyiek — a letelepe­déshez, gyermekneveléshez ide­ális helyszín a csendes kis köz­ség. Az óvodába közel negyven kisgyermek jár, iskolába szep­temberben várhatóan 12 elsős kisdiák iratkozik be. Azok pedig, akik itt élték le az Megörökítette a falut fenyegető áradást minden mozzanatát megörökítette romhányi annát mindenki csak Pancsaként, azaz ma­napság inkább már Pancsa néniként ismeri Szelevényben. A Körös partján nőtt fél, aztán elkerült a faluból, ma Szolno­kon lakik. Néhány évvel ez­előtt, szülei halálát követően azonban úgy döntött, nem akarja veszni hagyni a szülői házat. Inkább felújították az épületet, s megmaradt a nyolc testvér „találkozóhely­ének”, családi fészeknek. Pan­csa mostanában tavasztól őszig szelevényi la­kosnak számít.- számomra Szelevény mindig is a szabadságot, kötetlensé­get, természetközeliséget jelen­tette - mondja. - Gyerekko­romból emlékszem, hogy a Kö­rös többször is a kapunkat nyaldosta, a 2006-os árvíz azonban engem is megijesztett. De mindenki erején felül tette, amit tehetett, én pedig fontos­nak tartottam, hogy ezt a küz­delmet megörökítsem. Készítet­tem egy kisfámét, amelyben az árvíz minden fontos mozzana­ta szerepel, s ezt megkapták mindazok, akik fáradhatatla­nul dolgoztak a gátakon. életüket, vérző szívvel búcsúz­tak volna Szelevénytől, ha a szükség úgy hozza. — Nagyapánk, Bállá József az első kitelepülök között volt, akik Kunszentmártonból Haleszba költöztek — mesélik a Bállá test­vérek. József és Károly éppen édesanyjuk kertjét segít rendbe- tenni. Balláné Rozika néni 82 éve ellenére rendkívül energiku­san, töretlen jókedvvel végzi a mindennapi munkát. — Kungyalusi lány voltam, 1951-ben 23 évesen kerültem ide, amikor férjhez mentem — emlékszik vissza. — Földünk, kertünk, kocsink, állataink vol­tak, dinnyét termeltünk, szőlőt műveltünk. A párom a tsz-ben dolgozott, én Kunszentmárton- ba jártam piacolni, aztán a mű­velődési ház gondnoka voltam. Keményen kellett dolgozni, de eredménye is volt a munkának, mint ahogy ma is jó látni, ahogy a kezünk nyomán szépül a kert. Szelevény és Halesz csendes, nyugodt falu, a világ zaját itt aüg hallani, mégis mindent megta­lálni, amit a nagyobb települése­ken. Valószínűleg ez tetszik meg azoknak is, akik közül egyre töb­ben vásárolnak megüresedett házakat, telkeket. Olyan főváro­si is akad, aki Cserkeszőlő köze­lében akart üdülőt venni, s végül Haleszt választotta.. Összeolvadt a két horgászegyesület körös Horgászegyesület né­ven egyesült a korábbi két civil szervezet Kunszent­mártonban. A közel hatszáz tagot számláló új egyesület elnöke Varga Dezső lett, il­letve a Fekete István hor­gásztavak is a kezelésükbe kerültek. A művelődési házak felújítására pályáznak A szelevényi és a haleszi művelődési ház felújítása is szükségessé vált, ezért pá­lyázatok benyújtására ké­szül a település. Megújulhat a belterületi intézmény tető- szerkezete, új vakolatot kap­hat, míg a haleszi épületben az akadálymentesítés meg­valósítása a legfontosabb. Civil szervezetek kavalkádja civil fórumot szerveztek a kunszentmártoni társadalmi szervezetek számára. A je­lenlévők úgy döntöttek, hogy májusban megrende-' zik a város első civil kaval- kádját. A Körös alatt vezetik a csatornát A körös folyó medre alatt kellett átfúrni ahhoz, hogy a szennyvízhálózat bővítése a terveknek megfelelően ha­ladhasson. A rendszer bőví­tésének ez a szakasza azért is lényeges, mert így a Pan­nónia gyár szennyvíz-elveze­tési gondja is megoldódik. Az uniós szabvány szerinti működés akadályai ezzel végképp elhárultak. Az oldalt írta és szerkesztette: Szilvási Zsuzsa Fotók: Mészáros János Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Telefon: 56/516-748 e-mail: szilvasi@axels.hu TELEPÜLÉSI OLDALAK Március 6. Jászság Március 7. T.miklós Március 8. Szolnok Március 10. Tisza-tó Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet JELZÁLOGHITEL AJÁNLAT magánszemélyek részére évi 13 % kamatra THM*: 14,14 % ‘Tájékoztató jellegű adat: a számítás 15 év futamidővel 1.500.000.- Ft kölcsönösszegre 179 havi törlesztéssel történt. Havi 19.090.- Ft részlet. PÉNZÜGYÉIT BÍZZA RANK !!! I Szolnok, Szapáry u. 16., Törökszentmiklós, Táncsics u. 4. Tiszaföldvár, Homok, Cibakháza, Kengyel Martfű, Tiszatenyő Félmilliós adomány a tüdőgondozónak segítségnyújtás Elsősorban a Tiszazug betegeit támogatja az alapítvány A Tiszazugi Tüdő- és Légzőszer­vi Betegekért Alapítványnak kö­szönhetően több mint félmillió forint értékű műszerrel gyara­podott a közelmúltban a kun­szentmártoni tüdőgondozó inté­zet. A korszerű spirométer mint­egy ötvenesztendős „elődjét” vál­totta ki.- Az okokat nehéz lenne meg­találni, de tény, hogy a Tiszazug­ban feltűnően sok a tüdőbeteg­séggel küzdő páciens - mondta el érdeklődésünkre dr. Ráczpali László, a tüdőgondozó főorvosa. — Az a légzésfunkciós készülék, amelyet most kaptunk, gyakor­latilag alapvető diagnosztikus eszköznek számít. Azt vizsgál­juk vele, hogy a tüdő megfelelő módon működik-e, illetve betege­ink gondozásában, állapotuk vál­tozásának nyomon követésében segít. Ezzel a műszerezettségünk már megfelelőnek mondható, a későbbiekben legfeljebb egy új mellkaspunkciós készülékre len­ne szükségünk. Emellett arra vá­runk, hogy a városban tervezett, újonnan kialakítandó egészség- ügyi központba átköltözhessünk, s így valóban korszerű körülmé­nyek között gyógyíthassunk. Amint Viszló Gyula, az alapít­vány elnöke elmondta, az 1998 óta működő alapítvány elsősor­ban helyi magánszemélyek, ki­sebb cégek adományaiból, illet­ve a felajánlott egy százalékok­ból segíti a tüdőbetegeket. ■ Az új spirométert Viszló Gyula (balról) adta át a tüdőgondozó főorvosának

Next

/
Oldalképek
Tartalom