Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-27 / 72. szám
2 MEGYEI TÜKÖR UJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK oktatásügy A pedagógusi pálya erkölcsi és anyagi helyzete oda vezetett, hogy az immár veszélyes üzemmé vált. A tanárok úgy vélik, nem védik őket a törvények. POFOZKODÓ DIÁK, VÉDTELEN TANÁR? Nem agresszív, csupán szereplési mániával küzd - mondta az iskola-igazgatónő arról a fiatalról, aki megrúgta és fenyegette fizikatanárát. Szerinte a pedagógus is hibás, mert nem tudott fegyelmet tartani. Vajon ki a felelős az egyre gyakoribb tanárverésekért? Munkatársainktól- Az iskolai erőszakos viselkedés a szülők és a gyermeket körülvevő közösség hibája lehet — vélekedik a mezőtúri Seresné Metzker Krisztina. - Nekem is iskoláskorú gyermekem van, de az iskolájában idáig nem volt erőszakos cselekmény a tanulók és a pedagógusok között Határozottan azt mondom, hogy a pedagógusoknak vissza kellene adni korábbi jogaikat, hogy újra legyen tekintélyük. A közoktatási törvényben a tanítók, tanárok jogait és nem csak a kötelességeit is részletezni kellene—tette hozzá. A törvénnyel kapcsolatban hasonlóan gondolkodik dr. Pataki Mihály is, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola igazgatója, a Pedagógusok Szakszervezete Intézményvezetők Országos Tanácsának elnöke. - A kormányzatnak határozottabban kellene biztosítania a nevelői hivatás anyagi és erkölcsi feltételeit. Jogszabályokra, rendeletekre lenne szüksége, amelyeket ilyen esetekben hasznosítani tudnának, valamint a közoktatási törvényt is módosítani kellene - mondta. - A pedagógusi hivatás jelenlegi erkölcsi és anyagi helyzete sajnos ugyanis oda vezetett, hogy a tanítói, a tanári pálya veszélyes üzemmé vált. A tanári tevékenység lábbal tiprása ma már mindennapi cselekedetnek számít - hangsúlyozta az igazgató. Mint azt dr. Pataki Mihály hozzáfűzte, az iskolaigazgatók kiállnak a tanárok mellett, mert egy csónakban eveznek. - Magam is maximálisan megvédem a tanáraimat. A társadalom csak akkor marad életképes, ha a tudás, a magas szintű oktatás újrateremtését biztosító megbecsült pedagógusok zavartalanul tudják végezni a munkájukat.- Hosszú távú, kiszámítható oktatásra van szükség! Védettséget kellene kapniuk a pedagógusokSzerencsére nem történt atrocitás- egy évig dolgoztam Jász- apátin iskolaőrként - mondja Farkas Sándor. - A munkám során nem tapasztaltam különösebb atrocitást. A gyerekekkel megtaláltam a hangot, csak ritkán fordult elő, hogy visszaszóltak volna, ha éppen nem tetszett nekik valami. Az sem volt jel1 lemző, hogy mondjuk egy osztályterembe be kellett volna mennem rendet teremteni a tanár helyett. A pedagógusok türelme is véget ér egyszer, és elgondolkodnak azon, hogy érdemes-e vállalni ezt a pályát ilyen feltételekkel. Képünk illusztráció, nak — összegezte gondolatait dr. Pataki Mihály. Székely László, a berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskola és Óvoda igazgatója is mindenképpen kiállna a pedagógus mellett.- Ha nálunk ilyen előfordulna, én kiállnék a tanár mellett. Annál is inkább, mert ma már szinte semmi eszköz nincs a kezünkben. Ha például ellopnak 500 forintot egy gyerektől, a tanár nem nézheti meg a többi diák táskáját. A rendőrséget nem hívhatom ki, mert megmosolyognak. A szülő bennünket hibáztat, holott lehet, hogy a gyermek nem vigyázott a pénzére, a tolvaj pedig jót mosolyog az egészen. Mindenki csak mutogat a másikra. Mit tehetünk, hogy senkinek ne sérüljenek a jogai? De mi még talán mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a nagyvárosi iskolák - teszi hozzá.- Itt talán még nagyobb tekintélyük van a pedagógusoknak. Bár az utóbbi időben ez sokat romlott, hiszen változnak az értékek, az erkölcsi normák, de igyekszünk tartani a tanárok-diákok és a tanárok-szülők között elvárható jó viszonyt. A tévében látottakon megdöbbentem. Nem értem, hogy az 1 osztálytársak ahe- ™ lyett, hogy szóltak volna, még rögzítették is az eseményeket. Mindenhol vannak nehezen kezelhető gyerekek, de nem az a módja a nevelésüknek, hogy igazat adunk nekik a tanárral szemben. Nem értek egyet a budapesti igazgatónővel- hangsúlyozta Székely László. É vajon hogyan vélekednek a tanárok bántalmazásáról maguk a diákok? — Felháborítónak tartom, hogy egy tanuló bántalmazza a tanárát—hangsúlyozza a Jászberényben tanuló Káló István. — Ott tartunk lassan, hogy sajnos teljesen kiveszik a tanárok iránti tisztelet. Ennek több oka lehet, például az otthoni nevelés és az otthonról hozott példák. Sokaknál bizony va- gányságnak számít mások bántalmazása, ezzel akarnak kitűnni az osztályból. Pedig jobb lenne a tanulással ki- magaslani.- Szerencsére az én osztályomban még nem volt rá példa, hogy valaki megverte a tanárt - veszi át a szót Sallai Gábor, István haverja. — Hallottam már olyan esetről, hogy az egyik diák a telefonjával rendszeresen videózta a tanárt. Sőt, egyszer ugyanez a diák letegezte a tanárt, udvariatlanul viselHa ellopnak 500 forintot a gyerektől, a tanár nem nézheti meg a többi diák táskáját. kedett vele. Már a szóval való hántást is elítélem. A véleménykimondásnak is vannak határai az iskolában. Amit sokszor sajnos a diákok nem vesznek figyelembe. Túl jól ismerik a jogaikat, a tanárok úgysem sokat tehetnek ellenük, mondják.- Hét éve tanítok, de úgy gondolom, már legalább tíz éve nem védik a törvények a pedagógusokat - mondta Molnár Norbert mezőtúri általános iskolai tanár. Szerintem jelenleg a pedagógusok egyetlen eszköze a problémás gyermekek kezelésénél a szülőkkel való együttműködés. A nehezen kezelhető, agresszivitásra hajlamos gyerekekkel valószínűleg nemcsak az iskola- x ~~4 padban, de otthon is problémák vannak. Jó lenne valamiféle kidolgozott program, mely segítséget nyújtana azoknak a szülőknek, akik szeretnének a helyzeten változtatni. A büntetést vagy a gyermek kizárását nem tartom jó módszernek, hiszen a probléma éppúgy megmarad. Szerintem, a megelőzésen van a hangsúly, ezt pedig az esetek többségében a családban kell elkezdeni. Csakhogy a családban sokszor nem pozitív példát lát a gyerek. — Hogy is várhatjuk el az erőszakmentességet egy olyan diáktól, akinek családjában rendszeresen bántalmazzák a szülők egymást vagy a gyerekeiket - mondja egy fiatal szolnoki tanárnő. — Nemegyszer előfordult, hogy egy ötödik osztályos kislány hozzám vágta a füzetét, ha nem tetszett neki valami. Szóban is sok mindent kaptam már. A jog szerint ilyenért nem lehet eltávolítani az iskolából a diákot. De hol vannak a tanárok jogai? Vagy a többi diáké? Ha nem haladunk az órán, nem teljesül a tanterv, ez a többi tanu\ A : A * \ '• Ni.: A durvaság szinte hozzái tartozik sok diák minden: ' ? napjaihoz. \ VI Képünk T illusztráció. 1 ví Mit nem szabad tennie a tanárnak? A közoktatási törvényben ugyan nem, de az oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendjében általában szerepel az, hogy a tanár nem nézhet bele a diák táskájába, mert személyiségi jogokat sért. A mobiltelefont elveheti, az igazgatói irodában leadják, ahonnét a szülő kiválthatja. Arról, hogy a pedagógus miképpen fegyelmezheti a tanulót, a „gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei” címszó alatt esik szó. így „a gyermek és tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. ” Ez az oktatókra nem vonatkozik, a törvény ily módon nem védelmezi őket. Amennyiben megsértik a diák jogait, eljárást indíthat és a nyilvánosságot is igénybe veheti. Pár hónapig olyan törvény is életben volt, mely szerint a tanár nem értesítheti a szülőt gyermeke tanulmányi eredményeiről. Sokat bírált rendelkezés az is, miszerint ha egy gyerek drogozásáról tudomást szerez a pedagógus, akkor a hatóságot kell értesítenie, nem pedig a szülőt.. „Beszólnak az órán, és én tehetetlen vagyok" „bevallom őszintén, volt már rá példa, hogy szidalmazott egy diák, aki ráadásul nem is rossz tanuló, amikor számon kértem, miért nincs kész a házi feladata”, emlékszik vissza Mária. A karcagi pedagógus nem most kezdte a pályát, de ilyenre korábbról nem emlékszik. „Az is előfordul, hogy a vagányabbak a tananyag magyarázása közben beszólnak: minek ezt tanulni, kit érdekel. ilyenkor, megmondom őszintén, tehetetlen vagyok. Ha kiabálok, még jobban feleselnek. A rendbontót az osztályból nem küldhetem ki, egyest is hiába adok, nem foglalkozik vele. A kollégáknak szégyellem elmondani, hogy nem bírok az osztállyal, mit is tudnának tenni. Maximum behívatjuk a szülőt, elmondjuk a problémát, de gyanítom, akkor sem változna semmi. A gyerekek többsége ma nagyon szabadon, szabályok betartása nélkül él, és egyre kevesebben tartják be a normákat. ” lónak hátrány, nem igaz? — tette fel a kérdést. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint az erőszakos cselekedeteknél nem lehet egyértelmű felelőst találni. Mindenki felelős, nemcsak a tanár vagy a szülő, hanem a társadalom. Az lenne a fontos, hogy kialakuljon olyan együttműködés, amelyben tanárok, szülők, pszichológusok vagy akár rendőrök is részt vesznek - hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos.- Ha a molesztáló gyerek elmúlt 14 éves, vagyis büntethető korú, fel kell jelenteni. Nem maradhatnak büntetés nélkül az ilyen esetek, de a tanárok kezében kevés lehetőség van a büntetésre, gyakorlatilag nem tehetnek semmit. Ilyen fiatal korban a gyerek is áldozat, az erőszak túlmutat a családon és az iskolán is, társadalmi jelenségről van szó. A legtöbb esetben nem a gyerekkel, hanem a szülővel van a gond — emelte ki az oktatási szakember. Készéi Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint ha egy diák hivatalos személy ellen erőszakosan lép fel, azt felelősségre kell vonni. —Nem üthet meg egy diák egy pedagógust, az olyan, mintha az apját ütné meg. Annak a tanárnak azonban, akivel így bánnak a gyerekek, nincs meg a kompetenciája ahhoz, hogy gyerekekkel foglalkozzon. Ha nem képes megfékezni a diákot, akkor nem alkalmas pedagógusnak - tette hozzá Készéi Sándor. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu szoyoN.hu
