Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-14 / 63. szám
ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 14., PÉNTEK MÁRCIUS 15. 5 Habsburg-emlékből lett Petőfi-szobor múltunk A nádorobeliszk sokat tudna mesélni a történelem forgandóságáról Kossuth és Petőfi emléke elválaszthatatlanul összeforrott egymással. Karcagon sincs ez másképp. Szathmáry István Egymástól nem messze állnak bronzba öntött szobraik a forradalomra és az azt követő szabadságharcra emlékeztetve bennünket a nagykun fővárosban. Mint minden becsületes magyar településen, a Kossuth- szobor Karcagon is jóval délcegebbnek mutatja modelljét földi valójánál, de hát ez bocsánatos vétek. A nagy szellemek daliás porhüvely nélkül is mesz- szire világítottak a maguk korában, azért talán jobb őket a lelkekben élő kép szerint ábrázolni. A valósághű megfogalmazás nem mindig nyeri el a közönség tetszését, amire Szolnokon láthattunk példát, ahol a szabadság- harc vezérének apró bronzmását emiatt a városháza óvó csendjébe száműzte a folyamatos kritika. A tőle nem messze emelkedő Petőfi-mellszobor kőobeliszk magasáról szemléli a tér forgatagát, s ha valami csoda folytán megoldódna a nyelve, hát igen érdekes dolgokról tudna szóla- ni. Sorsa tömör foglalata a mi Története 1807-ben kezdődött, amikor a Magyar család piactér közeli portáján kifaragta mestere. forradalmunk és szabadságharcunk különös históriájának. Magát a bronzfejet ugyan csak a szabadságharc századik évfordulójára alkották, de talapzata jóval nagyobb kort ért meg és sokáig egészen más gazdát szolgált. Valamikor 1805-ben az ország nádora, Habsburg József főherceg a Hármas Kerület fejeként nagy látogatást tett a Jászkunságban. Miután a jászkun szabadság jelképeként hivatalának igen nagy becse volt az érintettek előtt, nagy pompával fogadták, és siettek több helyen is emléket is állítani az eseménynek. Ezek egyike eredeti formájában ma is látható Jászberényben a katolikus nagytemplom mellett, de karcagi testvére igen kanyargós pályát futott be az idők folyamán. Története 1807-ben kezdődött, amikor a Magyar család piactér közeli portáján kifaragta mestere, aki a vendéglátásért a maradék kőből egy máig kegyelettel őrzött káposztanyomtatót is megformált. Állt is az emlék jó ideig háborítatlanul, a forradalmat, meg a szabadságharc jó részét is átvészelte a református templom mellett. Pedig forradalmi lendületben nem volt hiány a Nagykunságban sem. Csak éppen nem békében elAz egykori nádoremlék ma is városi ünnepségek egyik helyszíne hunyt egykori főhercegek, hanem nagyon is valós katonák ellen ment a hadakozás, amihez annyi ember gyülekezett össze, hogy fegyver sem jutott mindenkinek. így sokan a jól bevált kiegyenesített kaszát kapták marokra, s az ő tanításukra külön kaszavívó-mestert küldött a kormány Kleczinsz- ky József személyében, akinek hazájában, Lengyelországban is igen jól ismerték ennek a fajta aratásnak a módját. Azután a függetlenségi nyilatkozatot követően parancs érkezett a Habsburg-emlék eltávolításáról. Ezt némi vonakodás után maradéktalanul végre is hajtották, az uralkodóház tagjait ábrázoló portréknak a városháza ablakán történt egyidejű kidobálásával egyetemben. Azután a szabadságharc bukása után, az 1850-es években a kőemléket is visszaállították, majd később javított formában a templom mellől a mai Kossuth térre, jobban látható helyre került, ahol jelenleg is áll. Itt koronázták meg végül a csúcsát 1948-ban Petőfi Sándor szobrával, Győri Dezső alkotásával, az akkor berendezkedő új hatalmi rend forradalmi hitvallásaként. A Habsburg-emlék helyreállításától függetlenül a kurucos lelkűiét nem igazán szunnyadt el Karcagon. Valamiféle kései fricskaként, jó emberöltővel a szabadságharc után újra üzent ’48 az uralkodóháznak, amikor az egyébként igen tisztelt, és Ferenc József által is kedvelt, kormánypárti színekben fellépő Jókai Mórt simán megbuktatta a 48-as programmal induló Madarász Imre református lelkész a követválasztáson. Az igaz, azóta ők ketten jól megférnek egymással Karcagon a róluk elnevezett utcák képében. Az idő elmossa a legnagyobb ellentéteket is, amire igen jó példa a Habsburg Ottót mostanában övező tisztelet a nagykun fővárosban. Ez a fej talán egy németé lehetett József nádor, az egyik legjobb emlékezetű Habsburg, a család magyar ágának fejeként töltötte be magas méltóságát a 19. század első felében. Igen komolyan vette nemzeti hivatalát, aminek egy róla szóló anekdota szerint néha különös tanújelét adta. Ha minden igaz, egyszer egy kiállított emberi koponyát szemlélve rövid tűnődés után arra a kijelentésre ragadtatta magát, miszerint igen gyengécske forma, talán valami német lehetett. SZIGLIGETI SZÍNI Szolnok 2008. április havi műsor NAGYSZÍNPAD 1. kedd 2.szerda 15.00 óra 19.00 óra 19.00 óra Feketeszárú cseresznye Feketeszárú cseresznye Feketeszárú cseresznye Dajka-bérlet Jászai-bérlet Kiss Mányi-bérlet I 4. péntek 19.00 óra Feketeszárú cseresznye Básti-bérlet 5. szombat 19.00 óra Feketeszárú cseresznye Lehár-bérlet 11. péntek 19.00 óra Színház Szigligeti-bérlet Bemutató előadás 12. szombat 19-00 óra Feketeszárú cseresznye Bajor-bérlet 13.vasárnap 15.00 óra Színház Upor-bérlet 15. kedd 19-00 óra Színház Tímár-bérlet 16.szerda 15.00 óra Oliver! Bérletszünet 19-00 óra Oliver! Bérletszünet 17. csütörtök 15.00 óra Oliver! Bérletszünet 19-00 óra Oliver! Gózon-bérlet 18. péntek 19 00 óra Klezmer varázs Bérletszünet a Budapest Klezmer Band műsora 19 szombat 19-00 óra Vitéz lélek Bérletszünet a Soproni Petőfi Színház vendégjátéka 20.vasárnap 19.00 óra A New York-i páparablás Bérletszünet a Karinthy Színház vendégjátéka 22. kedd 15-00 óra Oliver! Bérletszünet 23.szerda 19.00 óra Feketeszárú cseresznye Pécsi-bérlet 24. csütörtök 1500 óra Oliver! Bérletszünet 26. szombat 19.00 óra Feketeszárú cseresznye Thalia Színház: Budapest /Vidéki Színházak Országos Találkozója/ I 27. vasárnap 1500 óra Színház Lehotay-bérlet I 30.szerda 19.00 óra Színház Madách-bérlet 1 SZOBASZÍNHÁZ í 19. szombat 19.30 óra Szeretlek, Faust! 20.vasárnap 19.30 óra Ismeri a tejutat? a Pesti Magyar Színház vendégjátéka 25. péntek 19.30 óra Zárt tárgyalás 29 kedd 19-30 óra Zárt tárgyalás Thália Színház Régi Sttídió Budapest / Vidéki Színházak Országos Találkozója/ STÚDIÓSZÍNPAD 3. csütörtök 15.00 óra 15. kedd 15.00 óra 23 szerda 15.00 óra 30. szerda 15.00 óra Nap Pali kalandjai Nap Pali kalandjai Nap Pali kalandjai Nap Pali kalandjai Szigligeti Színház Szervező- és Jegyiroda: Szolnok, Kossuth tér 17-23. Nyitva tartás: hétfőtól-péntekig 09.00-17.00 óráig. Telefon: (56) 422-902. E-mail: iegvirodaiSchello.hu www.szigligetiszinhaz.hu Jegyek egyes bérletes előadásokra is válthatók! A színház a músorváltoztatás jogát fenntartja! Máig énekeljük a roma hadnagy Kossuth-nótáját Kossuth Lajos azt üzente - énekeljük esztendőről esztendőre a március 15-i ünnepségeken az egyik legközismertebb Kos- suth-nótát. Kevéssé köztudott azonban, hogy a dalt a korszak talán leghíresebb cigányzenésze, Sárközi Ferenc játszotta először. A történésze kutatásaiból kiderült, hogy a magyarországi romák is jelentős feladatot töltöttekbe az 1848-49-es szabadság- harc idején. Harcoltak nemzetőrként, honvédként. Többségük azonban fegyverkovács, fegyverjavító, ágyúöntő volt. De a zenész cigányok főként mint verbuváló, vagy katonamuzsikusok lettek a besorozva. Sárközi Ferenc a forradalom kitörésekor az elsők között jelentkezett önkéntesnek. Karmesterként Nagy Sándor hadtestéhez, a 47. zászlóaljhoz osztották be. Részt vett Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben is. Később még hadnaggyá is előléptették. Amiért mégis Kossuth cigány hadnagyaként vált híressé, az valószínűleg a már idézett nóta. Sárközi zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze. Sőt saját költségén ruházta fel és élelmezte őket. Később a magyar zene külföldi úttörőjeként tartották számon Sárközit. Részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliába szerződtette. ■ T. J. Daliás idők emlékei, a szabadságharc fegyverei MÉSZÁROS GÉZA Megreformált nemzeti ünnep egyes történészek úgy tartják, az 1848-49-es eseménysorozat a honfoglalás és az államalapítás óta a magyar nép legmagaszto- sabb tette volt. Március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinü ezt a napot, függeüenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. A második világégést követően a kommunista rendszer az internacionalizmust, a „világforradalmat” ülte meg március 15-én. E napot összemosták különféle kommunista évfordulókkal. A 80-as években még gumibot járt annak, aki Petőfiékre emlékezett, s csak 1991-től lett újra nemzeti ünnep március 15. s MA hogy állunk? A politikusok kisajátították maguknak a koszorúzást, a kokárdát, de még Kossuthot is. S miközben hőseink egykoron vérrel és verítékkel fizettek meg reformelképzeléseikért, egyesek ma fordítottak ezen a tézisen: reformelképzeléseikért vért és verítéket követelnek a nemzettől! 1848-ban a honvédsereg és a nemzetőrség igen változatos felszereléssel vonult csatába. Az igaz, a szemben álló osztrák haderő is meglepően egyéni képet mutatott ebből a szempontból. A Birodalom sosem bővelkedett anyagiakban, és jövedelmének is kisebb hányadát fordította a hadsereg felszerelésére, mint a többi európai nagyhatalom. Ezért meglévő hadiipara ellenére sem gondolhatott olyan újításokra, mint például Poroszország, ahol a szabadságharc idejére már bevezették azt a hátultöltő puskát, amivel majd később Ausztriát is kiporolták. így adódhatott elő példáid, hogy az osztrák nehéztüzérség is évszázados csövekkel vonult fel a honvédsereg ellen, puskáinak jelentős részét pedig még Napóleon ellen gyártották. Fegyvereink javát az osztrák örökség adta, már amit meg tudtunk kaparintani belőle. Nagyon sokat segített a Jellasics által rendelkezésünkre bocsátott szállítmány, igaz, ezt csak a Pákozdnál lefolytatott vita után kaphatta meg a magyar hadsereg... Ami végül ránk maradt, az a legváltozatosabb módon élte túl a nehéz időket. Sokat ereklyeként rejtegettek, más a katonai raktárakban húzta meg magát, és valami úton-módon elkerülte a későbbi megsemmisülést. A ma látható példányok mindenképpen ritkaságszámba mennek. A megye múzeumai, gyűjteményei sem nagyon dúskálkod- nak bennük. Jelentősebb köz- gyűjteményi készlet leginkább Jászberényben, a Jász Múzeumban található. ■ Szathmáry Jászberényben, a Jász Múzeumban több '48-as relikvia is látható tf 15 Gr Y351SX
