Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-13 / 62. szám
ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Vidám délután az oviban. A szolnoki Árnyas Óvoda színes kis műsorral, kellemes légkörben ünnepelte nemrég a farsangot. A vidám délután hangulatát a kicsinyek megosztották a résztvevő szülőkkel, vendégekkel is, akik jelen voltak a rendezvényen. Murányi Valéria, tagóvoda vezető Híres vásárokat tartottak visszatekintő Jó lenne ide egy jelképes, régi gémeskutat állítani A természeti jelenségeknek nem női neveket kellene adni A televízióban, rádióban és az újságokban az utóbbi években rendszeresen hallunk különböző természeti katasztrófákról, szomorú tragédiákról, melyet az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai okoznak. Soha nem értem, hogy ezeket a rossz, negatív, tragikus jelenségeket miért nevezték, nevezik el többnyire női nevekről? Miért a hölgyek neveihez kapcsolják ezeket a bekövetkezett, rendkívül romboló, emberéletekben, környezetben, megépített infrastruktúrákban, épületekben óriási károkat okozó viharokat? Nemrég az Emma nevű orkán vonult végig Közép- Európa több országán, hazánkban is tragikus rombolás nyomait hagyva maga után. Mostanság, nőnap közeli időszakban különösen elgondolkodtató, hogy honnan ered a női elnevezés? Családomban, környezetemben a nőket tisztelik, szeretik, megbecsülik és nem a pusztítás jut senkinek eszébe róluk. ■ Családomban, környezetemben a nőket tisztelik, szeretik, megbecsülik. A nők a férfiakkal való egyenjogúságukért a nyugati világban a 19-20. század fordulóján kezdtek harcolni, aminek eredményeként az addig elfogadott norma- rendszerrel ellentétben a nők is egyenjogúságot nyertek legtöbb civilizált országban: hivatalt tölthettek be, felsőfokú tanulmányokat folytathattak, szavazhattak az általános választójog alapján. Érthetetlen, hogy miért kapnak a negatív jelenségek mégis főleg női neveket? Hiszen a hölgyek rengeteg terhet viselnek: dolgoznak, gyermeket nevelnek, háztartást vezetnek, családokat tartanak össze, és nem természetük a rombolás. Talán itt lenne az ideje annak, hogy ezeknek a természeti jelenségeknek, viharoknak, orkánoknak, tornádóknak, cuna- miknak másféle, azokhoz sokkal jobban illő elnevezéseket találjanak ki. B. Lajos, Szolnok A beérkezett levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve, szerkesztve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná Az 1800-as évek első felében a Szolnok környékiek élete a mezőgazdasághoz, a gabonatermesztéshez és a legelő gazdálkodásból eredően az állattartáshoz kötődött. Történelmi leírásokból, elbeszélésekből tudjuk, hogy a szolnoki zöldség, gyümölcs, baromfi piac és a városban tartott, nagy felhajtású, országos vásárok híresek voltak. Szolnok az úgynevezett főközlekedési utak kereszteződésében volt, az utazó Az esküvőről, a boldogító igenek kimondásának körülményeiről olvastam nemrég az újságban. Úgy gondolom, hogy egy esküvőnek, a házassági fogadalomnak nem a külsősége, hanem a tartalma a fontos. Hogy valóban „felnőttek-e" ahhoz a vállalt feladathoz, hogy együtt élje életét a férfi és nő, van-e olyan érzelmi kapocs ketkereskedőknek útba esett. A hazaiak mellett külföldiek is összefogtak, és nem egy esetben gu- lyányi szarvasmarhát vásároltak meg, és a megjelölés után a felfogadott hajtókkal tereitették az állatokat Pest, Buda felé, vagy még azon túl, Bécs irányába. A szilaj folyók áradásai alkalmával az öntözött földek kiváló legelőkké és kaszálókká váltak, vagyis minden adott volt tejük között, amely minden eléjük kerülő örömteli és nehéz helyzetben szoros marad. Mert nem az esküvő napja a lényeg, hanem az, ami azután következik. A mindennapok során a megélhetésüket, lakásukat biztosítani, fenntartani, gyermekeket vállalni, nevelni kell úgy, hogy a szeretet, szerelem is megmaradjon. az állattenyésztésre. Akkoriban a mai szolnoki Petőfi Sándor utca és annak folytatása a Kápolna, továbbá a hosszú kápolna, a mai Pozsonyi utca a város szélét jelentette. A mostani Szántó körút és Pozsonyi utca kereszteződése körül volt a csordatér, a csordajárás. A legelőre kihajtott és visszatérő állatok a csordatéren álló kút A fiatalok többsége a nehéz körülmények - alacsony kereset, esetleg munkanélküliség, vagy a másik véglet, a napi tizenórás munkavállalás - mellett, valamint a tanulmányi évek kitolódása miatt nehezen dönt házasságkötésről. Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben családalapítási terveik megvalósításában. Feltételezem, hogy a körül gyülekeztek. Itt találjuk ma a Kút utcát. Az ide épült iskolát a megépítésekor Kút utcai népiskola néven jegyezték be. Hogy az utókor emlékezzen erre a részre, a mostani körforgalom közepén lévő zöldterületre jó lenne egy, a tér nagyságához illő, régi kivitelezésű, jelképes gémeskutat állítani. Ez a tárgy utalna a régmúlt időkre, és szimbóluma is lenne ennek a városrésznek. fogyó magyarság egyik oka ez is. Ennek ellenére bízom a jövő nemzedékében, hiszen nekem is vannak unokáim, akik szorgalmasan tanulnak és a család, a családtagok szeretete fontos számukra. Mindez persze úgy lehetséges, hogy szüleik jó példája lebeg előttük: szeretik, tisztelik, megértik egymást. F. Lajosné, Jászberény Szurovecz Pál, Szolnok A megértés és a szeretet a fontos házasságkötés Nem az esküvő a lényeg, hanem a fogadalom tartalma ■ Szolnok az úgynevezett főközlekedési utak kereszteződésében volt. Szeretem D. Szabó Miklós írásait, cikkeit olvasgatni Hetente több alkalommal megvásárolom az Új Néplapot. Az újságot szeretem olvasni, nagyon sok információt tartalmaz. Különösen kedvelem D. Szabó Miklós újságíró cikkeit. Nemrég a Gyermekáldás nélkül, az Özvegy nők utcái, valamint A szaxofon lett a kedvence című írásait olvastam. Soraiból úgy érzem, sugárzik az emberszeretet. Rohanó világunkban nagyon kellemes érzés, hogy ilyen lelkületű emberek is vannak. Férjemmel együtt kívánunk munkájához jó egészséget, további sikereket! Kaptás Istvánné, Jászapáti Kedves Kaptás Istvánné! Köszönjük megtisztelő sorait, dicsérő szavait. Reméljük, lapunkban ezután is talál kedvére való olvasnivalót. Kívánunk Önnek és jétjének jó egészséget, és azt, hogy még sok évig legyen az Új Néplap olvasója. D. Szabó Miklós ___________13 Cs ak külföldi cukor lesz ezután a boltokban? Arról olvastam nemrég, hogy végveszélyben van a hazai cukorgyártás, és kétszáz év után teljes egészében importra szorulhatunk. Ez az'információ nagyon elszomorított, hiszen sorra bezártak és bezárnak a hazai cukorgyárak: tizenkettőből most is csak kettő működik, legutóbb a szolnoki szűnt meg. Ráadásul nemcsak az ott dolgozóknak nem lesz munkájuk ezután, hanem emiatt nem lesz szükség hazai cukorrépa termesztésre. Megyénkben több település határában, felénk is igen nagy területen évtizedeken keresztül termeltek cukorrépát, mert felvásárolták azt a feldolgozók. Ezután vajon mi lesz a határban, és miből élnek meg azok, akik eddig ezt termesztették? Azt sem tudni, hogy az import cukor bolti ára hogyan alakul a jövőben. K. I., Jászárokszállás Hadd i2iipié SZ0U0N.hu A SZOtNOK-JÁSZKUN ONLINE Kellemes teadélutánon vettünk részt szórakozás Sok ötletes jelmez készült, végül még egy jót táncoltunk is Autóval állnak be vízért a tiltó tábla ellenére Voltak, akik remek jelmezzel, karddal a négy testőrt „személyesítették” meg a farsangi rendezvényen A kunmadarasi Szociális Szolgáltató Központban nemrég farsangi teadélutánt rendeztünk. A nappali ellátás gondozottjai és a dolgozók lelkesen készülődtek a mulatságra. Sok ötletes jelmez született: négy testőr, apáca, hawaii leány, boszorkány, a kismalac és a farkas, szobafestő, focista, varjú, madárijesztő, süni, pillangó, indián, arab sejk és egy neje, stb. A jelmezesek bemutatkozása után tombolasorsolást tartottunk, majd a csörögeíánk elfogyasztása után zenés, táncos vidám hangulatban telt a délután, melyen minden résztvevő jól szórakozott. Pásztor Ferencné, Kunmadaras A szolnoki Tisza Szállónál lévő ártézi kutat naponta nagyon sokan keresik fel vízért. A tiltó tábla ellenére egyesek rendszeresen hajtanak be ide és állnak meg — szabálytalanul — autójukkal a kifolyó mellett, akadályozva ezzel a gyalogosok közlekedését. B. Csaba, Szolnok
