Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-13 / 62. szám

4 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP-2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Szolnoki múzeumi kiállítás sikere a burgenlandi Kismartonban Gazdátlanul kóborló, dühös ebek veszély Az egyedül vagy csoportokban kószáló kutyák veszélyt is jelenthetnek Szolnoki kiállítás sikere Burgen­landiján, Ausztriában. A kismar­toni Landesmuseumban márci­us 5-én több száz érdeklődő és a tartomány kulturális vezetésé­nek képviselői jelenlétében kez­dődött a Jász-Nagykun-Szolnok megye élő népművészetét bemu­tató, Tű, cérna, olló című népraj­zi kiállítás, amit a megyei múze­um munkatársai szerveztek és rendeztek. A nagy sajtóvisszhangot ka­pott rendezvényt dr. H. Bathó Edit, a jászberényi Jász Múzeum igazgatója nyitotta meg. A szol­noki múzeumot dr. Horváth László megyei múzeumigazgató és helyettesei képviselték. A megnyitón Ország László, Or­szág Lászlóné és Pinczésné Soós Gyöngyi népművészek tartottak élő mesterségbeli bemutatót, a szolnoki Szent Lucia kézműves­egyesület kirakodóvásárt rende­zett a helyszínen. A megyének ez az első bemutatkozása Bur­genland tartományban, ami a tervek szerint két év múlva a táplálkozás történetét, megyei hagyományait bemutató kiállí­tással fog folytatódni. ■ Szathmáry I. Egyre népszerűbb a hagyományőrző íjász sportág- A múlt évben több mint 10 ver­senyen indultunk és 15 éremmel tértünk haza - mondta büszkén lapunk érdeklődésére a Beseny- szögi Hagyományőrző íjász Egyesület egyik alapító tagja, Zajacz Gábor. 2003-ban egy, a fa­lunapon tartott bemutató hívta életre a ma már 40 fős kört, amely azóta minden szeptem­berben rendhagyó versenyt szervez. Múlt évben közel 300 érdeklődő kísérte figyelemmel a hagyományőrző ruhákban és korhű környezetben versenyző­ket, akik köre igen színes. — Klubtagok szinte szerte a megyéből érkeznek, vannak köztük orvosok, vállalkozók, gyerekek és asszonyok is - mondta az alapító. Az egyesület vasárnaponként tart edzést a te­lepülésen, melyre szívesen vár­ják az érdeklődőket is. ■ Kiss Anita Megszaporodtak me­gyénkben is a kóbor ebek, melyek a lakosok­ban félelmet keltve kó­szálnak az utcákon. A menhelyek többsége min­den időszakban tele van, ezért nehéz elhelyezni a befogott állatokat. Munkatársainktól — A szolnoki Széchenyi-lakóte- lepen lakom, és az elmúlt hetek­ben majd’ mindennap „összefu­tottam” egy gazdátlanul kószáló kuvasszal a Lovas úton parkoló autók között - osztotta meg ve­lünk élményét egy középkorú férfi. - Szeretem a kutyákat, és nem is félek tőlük, de azért min­dig óvatosabbra fogom a léptei­met, mikor a szemem sarkából meglátom a jó kiállású, terme­tes négylábút. Vasárnap azon­ban már bennem is megállt az „ütő”, mikor a garázssornál ki akartam szállni az autómból. ■ Szolnoknak van egy gyepmestere is, aki ren­des munkaidőben igyek­szik orvosolni a kóbor állatok okozta bonyo­dalmakat. Az egyébként is tiszteletet pa­rancsoló, alapvetően mogorva fe­hér ebnek ugyanis már társa is akadt. Bár nem vagyok igazi szakértő, én egy kaukázusi ju­hászkutyának néztem a jól táp­lált állatot, mely mellett szinte eltörpült a kuvasz. Bevallom őszintén, bár jámboran kószált a két kutya, megvártam, míg tisz­telt távolságba elsétáltak, s csak azt követően mertem kiszállni - fűzte hozzá az úriember. Bár az ijedtségen kívül nem történt semmi baja olvasónknak, azonmód felmerült benne a kér­dés: mi van, ha nem autóban ül­ve találkozik a két kutyával? Ne­tán gyerekek szaladgálnak az ut­cán? Ez ráadásul könnyen elő is fordulhatott volna, hiszen játszó­tér, iskola, sportpálya is van a környéken. A szolnoki Nagy Szilviának szintén rémes perceket okoztak pár éve Jászberény gazdi nélkü­li négylábúi.- A barátnőmet mentem meg­látogatni, aki a helyi főiskolán tanult. Már késő este volt, ami­Az utcákon csavargó kutyák között azért sok szelíd jószág is akad, mely csak egy kis szeretetre és persze élelemre vágyik. Képünk illusztráció. kor mentünk vissza az albérleté­be. Egyszer csak két hatalmas termetű eb termett mellettünk, és eszeveszettül elkezdtek ugat­ni - emlékezett vissza Szilvi. A fiatal hölgy mindig is félt az ilyen kutyáktól, így, mint mond­ta, nagyon nehezére esett, hogy legyűrje e félelmét, és tovább tudjon menni. Karcagon évek óta nem volt kutyatámadás, nem téptek szét állatokat, és embereket sem marcangoltak a kóbor házőrzők. —Tavaly 8-10 kutyaharapásos eset volt, a kutyák ott sem táma­dólag léptek fel. Előfordult, hogy a kisgyermek odanyúlt a kutya szájához, amikor az evett, ezért harapta meg, vagy épp a család macskája kapott össze a kutyá­val — mondta dr. Temesváry Ta­más kerületi főállatorvos. Az esetek többsége a gazda fi­gyelmetlenségéből, háznál kö­vetkezett be.- Egy-két harapás volt gazdát­lan, ismeretlen eredetű ebtől. Ilyenkor az ÁNTSZ-szel közösen léptünk fel, a sérült megkapta a szükséges oltásokat. A kóbor ku­tyák befogása jól működik, nem jellemzőek a városban a falkák- ban járó ebek - vélte a szakember. A karcagi közterületeken a kó­bor kutyák befogása a város- gondnoksághoz tartozik. Jó fél éve a mezőőrség végzi ezt a fel­adatot. Azóta több mint száz kó­bor ebet fogtak be, tudtuk meg Nagy Sándortól, a mezőőrség ve­zetőjétől. A közterület-felügye­lőkkel és a cigány kisebbségi ön- kormányzat vezetőivel az északi telepen külön is megszervezték a kóbor kutyák befogását. Ez eredményes volt, azóta jelentő­sen csökkent ott a kóbor ebek száma. A mezőőrök folya­matosan figyelik a városköz­pontban és a telepeken is a gaz­dátlan jószágokat, melyeket be­fogás után a gyepmesteri telepen helyeznek el. Szolnokon már legalább tíz éve nem történt komoly kutyatá­madás.- Két időszak van, amikor jó­val több kutya van az utcákon, ez pedig a február és a szeptem­ber, azaz a tüzelési időszak. Van, ahol digitális térkép készül a kutyákról digitalizált ebtérképet készít a Heves megyei Tamabod polgár- t mestere a kutyatartás szabályainak betartása érdekében. a falu összes kutyáját személyesen fogja lefényképezni a község elöljárója. A felvételeket számítógépes nyilvántartásba veszik, így senki nem tudja majd letagadni ebét A helyiek azért „nem isme­rik meg” sokszor házőrzőiket, mert egy helyi rendelet szerint a csavargáson kapott eb gazdája ötezer forintra büntethető. Ezt közmunkával is fedezheti a szabálytalankodó kutyatulajdonos. Ezeknek az állatoknak van gaz­dájuk, csak elkóborolnak otthon­ról - tájékoztatott Dénes Gábor, a szolnoki polgármesteri hivatal mezőgazdasági főmunkatársa. Ha gazdátlan kutyust találnak, a Mester úti kutyamegfigyelőbe kell vinni, ahol tizennégy napig tartják felügyelet alatt. - Ennyi idő alatt kiderül, van-e valami­lyen betegsége. A megfigyelőben harminc-negyven férőhely van, melyek sosem állnak üresen. Három-négy helyet azonban ál­landóan fenntartunk az újonnan érkezett kutyáknak. Szolnoknak van egy gyepmestere is, aki ren­des munkaidőben igyekszik or­vosolni a kóbor állatok okozta bonyodalmakat. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEGI velemeny@szoljon.hu SZ0LJ0N.hu A SZOLNOK-JÁSZIOiN OfíLiNE Megkérdeztük olvasóinkat Mit tenne, hogy ne legyen annyi kóbor kutya? Évfordulót ünnepeltek a kiskulcsosi iskolában MAGYAR JÁNOSNÉ. PuSZtamo- noston - Szerintem jobban oda kellene figyelni a kutyatu­lajdonosoknak, hogy kedven­cüket olyan helyen tartsák, ahonnan nem tud kiszökni. Nekünk is van kutyánk, de mindig jól bezárunk mindent, hogy ne kóboroljon el. Talán gyakrabban kellene ellenőrizni az illetékeseknek a közterülete­ket, és bejbgni a kóbor ebeket KOVÁCS KÁLMÁN, Kisújszállás: - Nagyobb felelősségérzetet várnék el a gazdiktól, mert a kutyásoknak az állat szerete- tén túl kötelezettségeik is van­nak. Megoldás lenne, ha az állatorvosok regisztrálnák az ebeket, mert akkor a kóbor ku­tyákat azonosítani lehetne. A helyi állattartási rendelet be­tartatásával is csökkenne a kóbor ebek száma. SINKÁNÉ OIMÓ ILONA, Szolnok - Az emberek gondolkodás- módját kellene megváltoztatni. Annak legyen kutyája, aki gondozza. Megoldás lehetne talán a menhely vagy valaki, aki befogadja, ápolja őket. Chippel is meg lehetne jelölni a kutyusokat, mert van olyan, amelyik önhibáján kívül kóbo­rol el. Ilyenkor a gazdájuk örül, ha megtalálják őket. BARTHA MIHÁLY, Túrkeve:-A kóbor kutyák helyzetét csak a kutyatulajdonosok segítségé­vel és bevonásával lehet meg­oldani. Hiszen ezek az ebek valahol megszülettek és felne­velődtek, csak a gazdájuk nem tartott rájuk utána igényt. Felvilágosítással, eset­leg a jogszabályok szigorításá­val lehetne előbbre jutni, meg oldást találni a kérdésre. Ötven éve lett nyolc évfolyamos Karcagon a Kiskulcsosi Általá­nos Iskola. A jeles évfordulóra szombaton baráti találkozón em­lékeztek. Az önkormányzat részéről Ko- vácsné Kerekes Kataün, az okta­tási és kulturális bizottság elnö­ke gratulált a jeles évfordulóhoz a kiskulcsosiaknak. Az iskolave­zetés nevében a megjelenteket Ecsedi Irén igazgató köszöntötte. Mint elhangzott, a néhai tanyasi iskola jó alapul szolgált a ma mintegy 300 tanulót befogadni képes, jól felszerelt iskolának. A kiskulcsosi iskola 1929-ben nyi­totta meg kapuit mint két tan­termes tanyasi iskola, a kisföl- deki városrész tanulói előtt. Az iskolabővítést 1957-ben Hajdú Béla, a technikum akkori igazga­tója szorgalmazta, mert szülő­ként is látta, hogy tarthatatlan a helyzet. A három tanteremben már hat osztály tanult, a hete­diknek terme sem volt. így épült meg közös összefogással a fő­épület, majd évekkel később újabb épületekkel és tornate­remmel is bővült az iskola. Köz­ben korszerű gázfűtést kaptak és több szaktantermet is kialakí­tottak — derült ki az igazgatónő szavaiból. A köszöntő után ze­nés műsorral kedveskedtek az egykori tanítványok és tanárok. Sokan nézték meg az iskolatör­téneti és képzőművészeti kiállí­tást is. ■ Daróczi E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom