Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

2008. MÁRCIUS 11., KEDD GAZDASÁG 7 Népszavazás után pénzkeresés javaslat Az ellenzék szerint a költségvetésben van forrás a bevételek pótlására Tegnap még voltak, akik befizették a vizitdíjat, de már akadtak olyan egészségügyi intézmények is, ahol nem kérték az összeget A vizitdíjat, a kórházi napi­díjat és a tandíjat eltörli) referendum után minden­kit az foglalkoztatott, hogy mennyi bevétel esik ki, és mivel lehet pótolni azokat. Az ellenzék szerint legin­kább a költségvetésből. Éber Sándor „Amikor hárommillió ember úgy döntött, hogy ne kelljen fi­zetni, arról semmit sem mon­dott, hogy akkor ki fizessen és honnan, azt meghagyták a poli­tikusoknak” - mondta tegnap Gyurcsány Ferenc a parlament­ben a vizitdíjat, a kórházi napi­díjat és a tandíjat eltörlő referen­dum után. A kormányfő azt han­goztatta, hogy a politika vagy nem ad pénzt, vagy az adófize­tők pénzét adja. „A költségvetésben megvan­nak a források a bevételek pótlá­sára, a magyar lakosság viseli az egyik legnagyobb járulékterhet Európában" - mondta tegnap Navracsics György, a Fidesz frakcióvezetője. „A Fidesz-KDNP a kormányt is megelőzve, éjszaka benyújtot­ta törvényjavaslatát a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt kieső összegek pótlása ügyében” - mondta Navracsics Tibor. A Fi­desz frakcióvezetője közölte, hogy a javaslat módosítja a 2008-as költségvetést. Az oktatá­si, a külügyi, a pénzügyi tárca büdzséjéből és a Miniszterelnö­ki Hivatal „kormányzati luxus­kiadásaiból” csoportosít át for­rásokat, amellyel fedezhető a vi­zitdíjból és a kórházi napidíjból az idei évre betervezett 18 mil­liárd forint. Mivel a tandíjat még nem vezették be, így itt kieső be­vétel sincs. Január 1-jétől a Sze­rencsejáték Zrt. által játékadó cí­mén a költségvetésbe befizetett 41 milliárdos összegből 30 mil­liárd forintot az egészségügyre, 11 milliárdot pedig a felsőoktatá­si fejlesztésekre fordítanának. „A játékadó-bevétel nem új be­vételi forrás, hanem a minden­kori éves költségvetés részét ké­pező adónem, azaz az ellenzék nem talált új forrást a megszűnő intézményi és vállalkozói bevéte­lek póüására” - hangoztatta Ve­res János. A pénzügyminiszter közölte, hogy a játékadó mint­egy 70 milliárd forintos összegé­ből finanszíroznak sporttámoga­tásokat, gyermekintézményeket, nyugdíjakat, önkormányzatokat, iskolákat és óvodákat. A kabinet törvényjavaslata szerint már április 1-jétől ér­vényt adnának a népszavazás eredményének. „A népszavazás végeredmé­nye a háziorvosoknak átlagosan havi 160-170 ezer forint, míg a kórházaknak, szakrendelőknek néhány millió vagy néhány tíz­millió forintos nagyságrendű kárt okoz” - mondta tegnap Hor­váth Ágnes. Az egészségügyi mi­niszter szerint az egészségügy egészét évente 22 milliárd forint­tal károsítja meg a referendum eredménye, miközben elvész a megtakarításokból származó negyvenmilliárd forint is. „A vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséből adódó bevételkiesést a kormánynak pótolnia kell, kü­lönben az ágazat működésképte­lenné válik” - hangoztatta teg­nap Éger István, a Magyar Orvo­si Kamara elnöke. Budapest főpolgármestere a szerkezetátalakítás gyorsításával pótolná a hiányzó bevételeket, ami további kórházösszevonáso­kat, kisebb létszámot jelenthet. Demszky Gábor szerint ha nem ad több pénzt az egészségpénztár, akkor a kórházaknak kell plusz- bevételekhez jutniuk, vagy a ki­adásukat csökkenteniük. Varga Ferenc, a Magyar Kór­házszövetség elnöke szerint a kórházi napidíj, illetve a vizitdíj együtt mintegy 1,5 százalékos bevételkiesést okozhat a kórhá­zaknak, amelyet a menedzsmen­tek a kiadások csökkentésével ellensúlyozhatnak. Azok a kór­házak, amelyek jelentős járóbe­ősszehívta szerdára a Felső- oktatási Kerekasztal ülését Hiller István szakminiszter, mivel a referendum után ősz­től nem vezetik be a fejleszté­si részhozzájárulást. Hiller korábban azt mondta, hogy a 2008-as tanévben összesen kétmilliárd forint bevételtől esnek el a felsőoktatási intéz­mények, ha megszavazzák a tandíj eltörlését, amely ké­sőbb húszmilliárd forintra teg-szakellátást végeznek, jelen­tősebb bevételkieséssel kalkulál­hatnak. „Rövid távon akár 160 milliárd forintjába kerülhet az országnak a sikeres és eredményes népsza­vazás, amely a kormánynak sú­lyos idő- és hitelességvesztést okozott” - mondta tegnap a FigyelőNetnek Mihályi Péter. Az egészségügyi reform kidolgo­zásának meghatározó alakja sze­rint a vizitdíjra és a kórházi napidíjra szükség van, ezért néhány év múlva újra bevezetik. rúgott volna, és az intézmé­nyek önállóan használhattak volna fel. „A FELSŐOKTATÁS! részhozzá­járulás eltörlése nem oldja meg annak a kétszázezer hallgatónak a problémáját, akik eddig is fizettek költség- térítést, az oktatás színvona­lának emelése pedig ezáltal nehezebbé válik” - mondta Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A törvény szerint még szedni kell a vizitdíjat A hódmezővásárhelyi kórház­ban már nem szednek vizitdíjat és napidíjat a betegektől. „A JELENLEG ÉRVÉNYES jogsza­bályok szerint a vizitdíjat még szedni kell, a törvényt a kórhá­zaknak be kell tartani” - mond­ta lapunknak a Magyar Kórház- szövetség elnöke. Varga Ferenc közölte, hogy az OEP a be nem szedett 300forintokat szankció­ként kivonhatja a teljesítmény- volumenből az esztergomi önkormányzat bejelentette, hogy ha eltöríik a vizitdíjat, akkor már áprilistól havi 60 ezer forintot kapnak a városban a háziorvosok. A vizitdíj eltöriésével szükségte­lenné válnak a vizitdíj-automa- ták is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban egy szoftver- cserével parkolóautomatává ala­kítják a nyolc berendezési Me­netjegy-automatákká is alakít­hatják a gépeket, vagy múzeumi belépőket is árusíthatnak velük Egyes forgalmazók visszavásá­rolják a berendezéseket és kül­földön tervezik eladni azokat mmmm Versenyhivatali bírság az építészkamarának ÖTMILLIÓ FORINTRA bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Építész Kamarát, mivel a köztestület szabály­zatában leírt díjszámítás al­kalmas a piaci verseny befo­lyásolására - mondta a ver­senyhivatal szóvivője. Mihá- lovits András közölte: a Ma­gyar Építész Kamara fegyel­mi, díjszámítási és verseny- szabályzatában vannak olyan rendelkezések, ame­lyek alkalmasak lehetnek a piaci verseny korlátozására. A tervek szerint alakult a hiány az államháztartás hiánya - önkormányzatok nélkül - 215,9 milliárd forint volt feb­ruárban. A Pénzügyminisz­térium prognózisa 219,8 mil­liárd forintos hiánnyal szá­molt. Az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 250,5 milliárd forint, a tb-alapok többlete 13,7 mü- liárd forint, az elkülönített állami pénzalapoké 20,9 mü- liárd forint volt. USA: vonzó befektetési célpont hazánk Magyarország továbbra is kiváló lehetőségeket nyújt az amerikai befektetők, üz­leti partnerek számára - mondta April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete a Budapesti Gaz­dasági Főiskola Külkereske­delmi Főiskolai Karán tartott Amerikai Napok rendezvé­nyén hétfőn. A nagykövet el­mondta: egyik legfontosabb feladatának a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok erősítését tartja. Gyürk: a Déli Áramlat­szerződés nincs rendben gyürk András európai par­lamenti képviselő Strasbourgban az egységes európai fellépést szorgal­mazta az energiapolitika te­rén. A fideszes politikus többek között azt mondta, hogy „a Gazprom és a ma­gyar kormányzat az érvény­ben lévő uniós előírásokkal nem összeegyeztethető megállapodást kötött a Déli Áramlat vezeték magyaror­szági szakaszáról”. Összeül a Felsőoktatási Kerekasztal HIRDETÉS Új Magyarország Mikrohitel Az Európai Unió támogatásával létrejött Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Feltételek: • a hitel kamata a futamidő alatt 6,5%, • felső összeghatára 6 millió Ft, • türelmi ideje maximum 24 hónap, • futamideje 5 év, ez idő alatt az igénylőt kezelési költség nem terheli. A hitelt kezdő vállalkozások is felvehetik. Érdeklődjön:''-------------------------— a MiFíN Mikrofinanszirozó Pénzügyi Zrt-nól, a 06/1-90-90-280-es tetefonszámon vagy a www.mifin.hu honlapon.------------;_____:__i_____íí_i_____i________í__ Kü lföldön még hisznek a magyar büdzsében elemzések Marad Gyurcsány és a költségvetési fegyelem a piaci elemzők szerint Nem tartanak attól a piaci elem­zők, hogy a népszavazási ered­mény hosszabb távon nyomást gyakorol a forintra, vagy számot­tevően lazítaná a költségvetési szigort - derül ki az első külföldi és hazai reakciókból. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni be­fektetési részlegének felzárkózó piaci stratégiáért felelős alelnöke nem tartja valószínűnek, hogy Gyurcsány Ferenc a közeljövőben lemondana vagy eltávolítanák, és arra számít, hogy továbbra is fennmarad a költségvetési fegye­lem. Desbarres szerint a népsza­vazás azért piaci szempontból „nem jó hír”, mert kockázatokat teremt olyan időszakban, amikor Az elemzők szerint a népszavazás nem hoz „drámai változást” a globális kockázatok egyébként is magasak. Michal Dybula, a BNP Paribas befektetési csoport közép-európai közgazdásza szerint a kormány nyilván érzékeli, hogy az elmúlt másfél év kügazító gazdaságpoli­tikája „nem túl népszerű", és a 2010-es választások előtt várha­tóan „korrekciós lépéseket” fog tenni. Az elemző szerint azonban rövid távon semmilyen lazítás vagy „drámai lépés” nem valószí­nű, mert ez „összezúzná a piaci szereplők jelenleg egyébként is csekély bizalmát a magyar piac iránt”. „A történtek egyértelműen ka­matemelési irányba tolják a Ma­gyar Nemzeti Bankot” - mondta Petschnig Mária Zita. A Pénzügy- kutató Zrt. kutatója szerint a jegy­banknak módosítania kellene az inflációs célján, hisz a korábban kitűzött ütem a mostani környe­zetben irreálisnak tűnik. A kon­vergenciaprogramban kitűzött célok elérését is megnehezíti a döntés, amivel a magyar társada­lom rosszul jár, annak ellenére, hogy most ennek az ellenkezőjét hiszi. Kuti Ákos, a Cashline elemző­je szerint a pénzpiac nyugodtan fogadta a népszavazás eredmé­nyét, bár a tőzsdeindex kissé lej­jebb csúszott a reggeli nyitás után, és a forint is gyengült. Eb­ben azonban erőteljes külföldi ha­tások is szerepet játszottak. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom