Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-08 / 58. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 8., SZOMBAT JÁSZSÁGI BARANGOLÁS Még nem került sor a szerződés- kötésre, a pénz átutalására A jászberényi nagytemplom kriptáinak feltárását követően - ahogy arról korábban be is szá­moltunk - megkezdődött a fel­színre hozott XVIII-XIX. száza­di viseletmaradványok restaurá­lása. A munkálatokat azonban egyelőre fel kellett függeszteni, tudtuk meg H. Bathó Edittől, a Jász Múzeum igazgatójától. Ugyanis a feladatra szánt pénz egyelőre elfogyott. Tavaly a Nem­zeti Kulturális Alaphoz benyúj­tott pályázaton ötmillió forintot nyert el az intézmény, de az in­tézményvezető tájékoztatása szerint egyelőre a szerződéskö­tésre, ennek megfelelően az ösz- szeg utalására még nem kerül­hetett sor. H. Bathó Edit az alap illetékeseitől ígéretet kapott, hogy rövidesen küldik a megfe­lelő dokumentációt. Mindezek mellett azonban tovább folyhat a leletanyagból a későbbi kiállítás­hoz szükséges koporsók, illetve a bőr eszközök megújítása. Ez utóbbi feladatra a szaktárca ítélt meg támogatást. ■ Május elsejére tervezik az elődöntőt A Jászteleki Cigány Kisebbségi Önkormányzat az egész Jászság­ra kiterjedő kezdeményezést in­dítana útjára. Szeretnék ugyanis megszervezni a Jászság leg­szebb cigánylánya” versenyt. Illés Tibor, a jászteleki kisebbségi ön- kormányzat elnöke elmondta, hogy felvetésükkel az elmúlt he­tekben már majdnem minden térségi roma kisebbségi önkor­mányzatot megkerestek és kez­deményezésüket mindenhol örömmel fogadnák. A tervek sze­rint minden egyes településen — ahol csatlakoznak a kistérségi „versenyhez” - helyi elődöntőket szerveznének, s az ott legszebb­nek találtatott lányok részvételé­vel tartanák meg idén október­ben a térségi döntőt Jásztelken. Az eseménysor útnak indításával elsődleges célunk, hogy erősít­sük a helyi közösségeket, illetve, hogy minél intenzívebb legyen a kapcsolattartás, a térségi együtt­működést is. A jászteleki helyi elődöntő megtartását május 1-re tervezik a faluban. ■ Fonással telnek az esték portré Kálmán bácsi képtelen tétlenül egy helyben ülni Kálmán bácsi a kosárfonást gyermekkorában tanulta az édesapjától, a téli estéken ma is ezzel foglalatoskodik A jászberényi Kiss Kál­mán bácsi közel hét évti­zede tanulta meg a kosár­fonást. Egyre kevesebben foglalkoznak a népi mes­terséggel, a nyolcvankét éves idős ember viszont a hidegebb estéket még ma is kosárfonással tölti. Illés Anita Kálmán bácsi már a kertben te­vékenykedett, amikor megérkez­tünk hozzá.- Elkezdtem ásni a kertet, a zöldséget és sárgarépát már el­vetettem, remélem ma a borsót is sikerül. Igazság szerint jobban szeretem azokat a zöldségfélé­ket, amiket saját magam terme­lek meg - mondta a nyugdíjas bácsi, majd behívott és arról kez­dett mesélni, hogy miként tanul­ta meg a kosárfonást.- A kosárfonást már tíz-tizen- két évesen tanulgattam az édes­apámtól, majd később a mező- gazdasági szakiskolában is taní­tották nekünk a mesterséget. Volt úgy, hogy a téli hónapokban egy vagon vesszőt megkötöttünk és később az elkészült kosarakat eladtuk a vásárban. Régebben nagyobb volt az igény a fonott ka­sokra, tojásgyűjtő és egyéb táro­ló kosarakra. Ma már kevesen vannak, akik kosárfonással fog­lalkoznak. Három embert taní­tottam meg erre a népi mester­ségre. Egyszer jött hozzám egy árokszállási fiatalember, hogy ta­nítsam meg a kosárfonásra. Né­hány napig csak nézte a fonás technikáját, majd a harmadik na­pon leültettem a helyemre és hagytam, hogy önállóan dolgoz­zon. Mondtam neki viccelődve, hogy majd ráütök a kezére, ha nem úgy csinálja, ahogy kell. Per­sze, nem gondoltam ezt komo­lyan, a fiatalember szorgalmá­nak köszönhetően egy hét alatt megtanulta a kosárfonást és úgy tudom, hogy már kiállítást is szerveztek a munkáiból. Termé­szetesen az alapok elsajátítása után, a sok gyakorlás teszi még tökéletesebbé a fonott alkotáso­kat - vélekedett Kálmán bácsi. Elmondta, hogy kizárólag té­len fonták a kosarakat és ezt a hagyományt még ma is őrzi.- Amikor még gyárakban dol­goztam, akkor a szabadidőmben megtermeltem a vesszőt, amiből télen fontam. Elgondolkodtam már azon, lehetséges, hogy ez volt az utolsó tél és abba kellene hagyni a fonást, mert már idős vagyok. Egyszerűen az ösztönök nem hagynak nyugodni, ben­nem van az, hogy mindig csinál­jak valamit és ne üljek egy hely­ben. Amíg bírom magam és van KÁLMÁN BÁCSI a nyugalom­ban, nevetésben és mosoly­ban látja a hosszú élet tit­kát. Mindig nevetős ember voltam és ezt a jó tulajdon­ságomat így nyolcvan év fe­erőm, addig mindig teszek-ve- szek - mondja Kálmán bácsi.- Világ életemben a tisztessé­ges munkához voltam szokva, so­ha nem loptam. Sok mindennel foglalkoztam, úgyis mondhat­nám, hogy voltam én már min­den, csak akasztott ember nem. Dolgoztam földeken, kocsisként lett is őrzöm. Akkor is, ha mérges voltam valamiért, csak legyintettem egyet, majd mosolyogtam. Nem jó a haragtartás senkivel, véli Kiss Kálmán. lóval fuvaroztam, megálltam a he­lyem gyárakban és mindig becsü­letesen éltem. Egyszer büntettek csak meg életemben, amikor ke­rékpárral mentem és diósba haj­tottam. Mondta nekem a rendőr, hogy háromszáz pengő lesz a büntetés vagy hat napig leülöm a bírságot. Hát inkább kifizettem, minthogy börtönben üljek! - idéz­te fel a múltat a nyugdíjas bácsi. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Haddsz&ífsa SZOUON.hu A S2ÖLH0K-JÁSZKUN ONLINE A nevetés, a mosoly a hosszú élet titka H Buszmegállókat újítanak fel negyvenmillióért Jászberényben az Észak Alföldi Operatív program keretéből szeretnék megva­lósítani tizenkilenc helyi buszmegálló építését, illet­ve felújítását. A pályázat beadásáról egyhangúan döntött az önkormányzat testületé, illetve határoztak arról is, hogy az összesen negyvenmillió forintba ke­rülő fejlesztéshez hatmilliós önerőt biztosítanak. Teljes körűvé teszik a csatornahálózatot jászfényszarun továbbfej­lesztik a szennyvízcsator­na-hálózatot. Az elmúlt években a város mintegy nyolcvan százalékában épí­tették meg a szennyvízcsa­torna-hálózat gerincvezeté­keit. Az önkormányzat nemrégiben döntött arról, hogy a fejlesztést tovább vi­szi és saját pénzeszközeik­kel, illetve az érintett ingat­lanok érdekeltségi hozzájá­rulásának felhasználásával még idén kiépítik a hiányzó szakaszokat. Évtizedes jubileumra emlékeznek Jászberényben egy évtized­del ezelőtt kezdte meg tevé­kenységét az Electrolux Le­hel Porszívógyára. Akkor mintegy száz főt foglalkoz­tatott a gyár és egy év alatt 300 ezer terméket állítottak elő. Mostanra immár 650 munkavállalónak adnak ál­láslehetőséget és évente 2,7 millió darab termék hagyja el a gyártósorokat. Az eltelt évtized eredményeiről ün­nepélyes keretek között ad számot március 11-én a cég. A forradalom mellett az íróról is megemlékeznek jászárokszálláson a város szülöttére, Jász Faragó Sán­dor grafikus, festőművész, újságíró, színműíró születé­sének évfordulójára is em­lékeznek a forradalom és szabadságharcot felidéző ünnepségsor mellett. Az 1888-ban született Jász Fa­ragó Sándor festményeiből emlékkiállítás is nyílik március 15-én délután a Pe­tőfi Művelődési Házban. Pozitív változás a gazdasági kényszer után jászdózsa A belvíz és az aszály után döntöttek úgy, hogy biotermelésbe fognak Jászdózsán a Kovács István ve­zette Tarnamenti 2000 ZRt. az elmúlt években teljes egészében átállította gazdaságát a bioter­melésre. Nem csak a növényter­mesztő ágazatokat, de az állatte­nyésztést is biotermelővé minő­síthetik ebbemaz évben. A harminc esztendeje az ag- ráriumban dolgozó gazda el­mondta, hogy valamivel több mint három évvel ezelőtt válasz­út elé érkeztek. Akkoriban elő­ször a belvíz, majd az aszály tet­te tönkre a termésüket, ami olyan bevételkiesést eredménye­zett, amelyen alig tudtak túllép­ni, lényegében a csőd fenyege­tett. Akkor határozták el, hogy teljesen más irányba fordítják gazdaságukat és biotermelésbe fogtak. — Teljesen más gondolkodás- módot igényel, mint a hagyomá­nyos nagyüzemi termelési forma - mondta Kovács István. - Az egyik legnagyobb problémát pe­dig épp az jelentette, hogy a bio­gazdaságok fejlesztéséről, kiala­kításáról általában nem olyan méretekben gondolkodik a szak­irodalom sem, mint amelyet mi megkezdtünk. Jelenleg például már közel 2000 hektár területen sikerül átállítani a növényter­mesztést ökológiai gazdálkodásra két évvel ezelőtt. Tejelő Holstein fríz szarvasmarha-állományunk 750 egyedet tesz ki, a megtermelt tej pedig a múlt év decembere óta biominősítésű. Az ezer sertésből álló mangalicaállományunk öko­lógiai átállása tavaly november­ben kezdődött. Ekkortól a 80 egyedes szürkemarha-állomá­nyunkat is ökológiai ellenőrzés alá vontuk, az átállás heteken be­lül megtörténik. ■ Hangszereket kap Berény a katona­zenekartól? Elképzelhető, hogy a jászberé­nyi Palotásy János Zeneiskola hozzájuthat olyan hangszerek­hez, amelyek korábban a Honvé­delmi Minisztérium tulajdoná­ban voltak. Tegnap a város ön- kormányzata soron kívüli ülé­sen döntött arról, hogy - térítés- mentes vagyonátadás keretében - igényli a szaktárcától a leselej­tezésre váró, de még jó állapot­ban lévő hangszereket, összesen tizennégyet. Mielőtt Jászberény­be kerülnének az eszközök, a ze­neiskola igazgatója tekinti meg azokat, hogy csak olyan hang­szerek kerüljenek majd az isko­lába, amelyeket a későbbiekben jól tudnak hasznosítani az okta­tásban. ■ Adalékok, vegyszerek nélkül A gazdaságban korábban 82 millió forintot költöttek el műtrágyára, gyomirtó és növényvédő szerekre, illetve további 12-13 millió forintot az állatok gyógyszereire, és az antibiotikumokra. Az akkori 95 millió forint mai áron megközelítené a 150 milliót Ez a vegyszermennyiség az átállást követően már nem jut be az előállított friss áruba. Helyet­te szervestrágyát- és természetes ásványi anyagokat használnak Három év kellett a gazdaság teljes átalakításához

Next

/
Oldalképek
Tartalom