Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-23 / 46. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2008. FEBRUÁR 23., SZOMBAT SOUON.hu Villámkérdés, villámválasz •*- Fiatal házasként feleségem­mel egy közös lakást vásáro­lunk a megyeszékhelyen. Most, az első lakásvásárlásom alkalmával az érvényes illeték­kedvezményt igénybe vehe­tem? - érdeklődik egyik olva­sónk. ••Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50 százalékáig terjedő, de legfeljebb 40 ezer forint ked­vezményre jogosult a lakás megszerzője, ha a lakás meg­szerzője az illetékkötelezett­ség keletkezésekor a 35. élet­évét még nem töltötte be és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Első lakástulaj­dont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, illetve 50 szá­zalékot elérő tulajdoni hánya­da, vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyil­vántartásba bejegyzett va­gyoni értékű joga. m Egyre kevesebb a haszonállat gazdaság A megyében csupán a szarvasmarhák száma nem csökkent A hitel sem megoldás Kölcsönből költekezik a ma­gyar — olvastam nemrég a lapban. Ezen nem csodálko­zom, hiszen a megyénkben, ahol a kereset az országos át­lagnál alacsonyabb, az embe­rek nem tudnak takarékos­kodni, pénzt félre tenni. Ha vermi kell az elromlott helyett egy tévét, mosógépet, hűtő­­szekrényt, akkor egyetlen út marad: hitelből vásárolni. Se­gítség ez a családoknak: a ha­vi részleteket fizetni köny­­nyebb, mint háztartási gép nélkül boldogulni. Ha valaki­nek még lakás-, vagy autóvá­sárlási hitele is van, akkor a havi fizetnivalót jóval nehe­zebb kiszorítani. A visszafize­tés nehézségeivel pedig soká­ig, hosszú évekig, évtizedekig küszködik. vIgh alajos, KUNSZENTMÁRTON LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP 5001 SZOLNOK, PF. 105. A szarvasmarhák kivéte­lével csökkent a hazai és a megyénkben fellelhető állatállomány is a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. De aki több lábon áll, kevésbé ér­zi meg e helyzet hatásait. Békési Brigitta- Tavaly év végén öt százalékkal csökkent a kocalétszámunk — mondta Deák János Tibor, a ti­­szatenyői sertéstelep vezetője. — Ennek az az oka, hogy nagyon megnőttek a takarmányárak, az elmúlt évben dupla áron adták a szemesterményeket. Ez az ár­emelkedés viszont nem tükröző­dött vissza a hízó felvásárlási árá­ban. Most úgy tudom, hogy jó lesz a termés, nyár közepéig, vé­géig kell kihúznunk. Az a hír jár­ja, hogy a kínai piac is megnyílik a sertéshús előtt és akkor har­minc-harmincöt százalékos ár­emelkedés is várható. Remény­kedem, hogy ősz elején már egy kicsit fellélegezhetnek az állat­tartók. Nem hiszem, hogy nincs megoldás a jelenlegi helyzetre, bizakodom és nyomon követem a pályázati lehetőségeket is. A vi­lághálón is sok érdekes informá­ciót találhatnak a gazdák.- Harmincnégy szarvasmar­hánk volt, a teheneket eladtuk, huszonöt növendék bikánk ma­radt — számolt be a törökszent­miklósi Hoppál József. - Azért nem érdemes tartani tehenet, hogy egy évben egyszer adjon egy borjút, hiszen így kész ráfi­zetés az állattartás. Szálastakar­mányt kellett termelnünk, ami Csak a szarvas­­marhák létszáma nem csökkent. Képünk illusztráció. Deák János Tibor bízik abban, hogy a hjzó felvásárlási ára hamarosan igazodik a takarmányárakhoz nagyon sokba került. Legelőnk messze, Kuncsorba környékén van, oda nem hajthatom ki a marhákat legelni. Mire oda­érünk, már jöhetünk is vissza, az állatoknak nagyon nagy tá­volságot kellene megtenniük. Ha sikerül, vásárolunk még borjút, az egyhetes fekete bika­borjú harmincezer forintba ke­rül, ötszáz kiló fölött a vágó ki­lójáért háromszázhúsz-három­­százharminc forintot adnak a felvásárlók. A kengyeli Kovács Miklósék­­nak hízóik és marháik is van-Célszerű takarmányt is termeszteni Aki ÁLLATTENYÉSZTÉSRE szako­sodott, aki elég elhivatott, az nem fogja feladni az állatte­nyésztést a nehézségek ellené­re sem, mondta Szatmári Gé­za, megyei főfalugazdász. Cél­szerű kompletté tenni a gazda­ságot, vagyis nem csak állatte­nyésztéssel, hanem növényter­mesztéssel is foglalkozni a gazdáknak, ha megtehetik. így talán életképesebbé válna a gazdaságuk. Még jobb, ha a feldolgozóiparban is érdekel­tek a tulajdonosok, ezáltal akár egymást is kisegíthetnék. ezenkívül mindenképp érde­mes nyomon követni a pályá­zati lehetőségeket is és kihasz­nálni minden alkalmat, ami­kor támogatást lehet szerezni. nak. A takarmányárak növeke­dése miatt három anyakocából kettőt eladtak, de olyan alacsony felvásárlási áron, hogy az a ta­karmány árát sem fedezte.- Az abraktakarmánynak hét­ezer forint körül van mázsája, a kisbálás lucerna bálájáért ezer­ötszáz forintot, míg a szalma bá­lájáért ötszáz forintot kell fizetni. A marhákat nem szeretném el­adni, egyrészt azok a szívem csücskei, másrészt anyatehén­­tartásra kapunk támogatást is. A tej ára is igazodott januárban a takarmányárakhoz, így kicsit jobban állunk, mint tavaly. Je­lenleg huszonhárom fejőstehe­nünk és ugyanennyi növendé­künk van. Ügy gondolom, hogy nehéz felszámolni, de újrakez­deni is a szarvasmarhatartást. Félelmeim vannak amiatt, hogy a gyerekeimben nagy lesz a jó-Haszonállatok száma megyénkben 2007. december (ezer darab) Összes szarvasmarha 47 Tehén 22 Összes sertés 256 Anyakoca 19 Juh 57 Ló 2 Tyúkféle 1160 FORRÁS: KSH VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu szág iránti szeretet. Ebből ugyanis nem lehet megélni. A kicsik már most szívesen foglal­koznak az állatokkal, de a tartás árnyoldala még nem igazán fog­lalkoztatja őket. Azt tapaszta­lom, hogy a feldolgozók diktál­ják az iramot és ahhoz, hogy lé­pést tartsak, jól, sokat és olcsón kell termelnem.- Biocsirkéket tenyésztünk és a cégünknél nem történt válto­zás. Azaz nem csökkent és nem is nőtt az állatállomány, a nálunk tenyésztett csirkék bioalapanya­gú takarmányt kapnak, bioku­koricát, biotakarmányt esznek, amelynek más az összetétele, mint a hagyományosnak - tud­tuk meg Ladányi Sándortól, egy törökszentmiklósi kft. ügyveze­tő igazgatójától.- Minden állatállomány­ra jellemző, hogy csökkent a számuk, kivéve a szar­vasmarhákét, amelyek száma stagnál a KSH adatai szerint is— tájé­koztatott Szatmári Gé­za, megyei főfalugaz­dász. - A nagy abrakfo­gyasztókat, a baromfi- és ser­tésállományt érintette legdrasz­­ükusabban a takarmányárak nö­vekedése. Az élő állat feldolgo­zók által történő felvásárlási ára nem követte a takarmányárak növekedését. Főként ennek tudható be, hogy mindenhol csökkent az ál­latállomány. Túlzottan kedvező változások most sincsenek még, Nem gondolom, hogy az árak te­kintetében lényeges változások következnének be az elkövetke­ző időszakban. így azután nem vagyok túlzottan optimista az idei évet illetően. A vizsgálatokkor sokan kölcsönre hivatkoztak A személyi jövedelemadóból 16 százalékkal többet szedett be ta­valy az Észak-Alfóldön az APEH, mint egy esztendővel korábban. A növekedés pedig a térség mindhárom megyéjében közel azonos volt - mondta el tegnap Szolnokon az adóhatóság régiós igazgatója. Mogyorósiné Gábor Hajnalka emlékeztetett rá, hogy az előző években 4-5 százalékkal nőttek a jövedelemadó-befizeté­sek. így a tavalyi emelkedés ki­ugrónak számít. Mindez a szak­ember szerint azzal magyaráz­ható, hogy a fokozottabb ellen­őrzéseknek köszönhetően javult az adófizetési morál. Az elmúlt esztendőben ugyan­is a régióban 32 ezer ellenőrzést végeztek az APEH szakemberei. Köztük 1200 vagyonosodási vizs­gálatot, melyek háromnegyede valamilyen hiányosságot tárt fel. Az így megállapított adókülön­bözet régiós szinten 9,3 milliárd forint volt, melyhez megyénk 2,8 milliárddal „járult hozzá”. A vizs­gálatok során a legtöbb esetben kölcsönre hivatkoztak az érintet­tek. Mogyorósiné szerint azon­ban nehezen hihető, hogy az idős, nyugdíjas szülők 20-30 mil­lió forintot kölcsönözzenek. A vagyonosodási vizsgálatok idén is folytatódnak,,de kiemelt figyelmet fordítanak többek kö­zött a gazdaság fehérítésére, a feketefoglalkoztatás visszaszorí­tására is. ■ Teleki J. íziadászat A tavalyi nagy siker után újra indult lapunk receptversenye, a Nagy ízvadászat. Az olvasóink által beküldött receptek alapján neves mesterszakácsok készítik el az ételeket. Képünk a Sport étteremben ké­szült a siités-főzésről Pálszabó Mihály mesterszakács vezetésével. Idén háromszázmillió jut járdákra, utakra Az ország gazdasági helyzetére tekintve, amely a lakosságot és az önkormányzatokat is hátrá­nyosan érinü, olyan költségve­tést tudott a szolnoki közgyűlés elfogadni, amely a nehézségek ellenére is polgárbarát, progra­mokkal, fejlesztésekkel, beruhá­zásokkal teli - hangsúlyozta dr. Bozó Andrea pénteki sajtótájé­koztatóján. A városfejlesztési bizottság fi­­deszes elnöke elmondta, a város idei költségvetése 20,762 milli­árd forint, a forráshiány pedig 1,257 milliárd, miután 1,1 milli­­árdot sikerült lefaragni a tavalyi mértékéből. A 2008-as évi költségvetésben megfogalmazott fejlesztések kö­zött különböző célprogramok szerepelnek. Többek között pa­nelprogramra 300, út- és járda­építésre -felújításra 300, a Tisza­­liget infrastruktúrájára fejlesz­tésére 450, méltányossági köz­gyógyellátásra 23, játszótéri programokra 50 millió forint jut az idén. A költségvetésben szerepel: az önkormányzat 500-ról 750 fo­rintra emelte a nyugdíjasok ré­szére nyújtandó szemétszállítá­si támogatást és 90 ezerről 78 ezerre csökkentette a gondozási intézmények térítési díjait. Mindezeken túl számos közös­ségi programot is szervez a vá­ros idén a helyiek számára. ■ Mészáros Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom