Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-20 / 43. szám
2008. FEBRUÁR 20., SZERDA GAZDASÁG 7 Részvényből jó az állami? tulajdonosi program Őszre kiírhatják az első értékesítési kört Privatizáció, ahogy a „flaszterhumor elképzeli". Mi van a varázsgömbben? A Szerencsejáték Zrt. jó bolt, kár, hogy a jelenleg 17 milliárdot érő cég a vagyontörvény szerint nem eladható. Az Autópálya-kezelő Zrt. eladható cég, tőkéje 42 ______ milliárdos. A kistulajdonoi6m sok megússzák majd a matricavásárlást? A legnagyobb falat a villamos művek: közel 400 milliárdot ér. Jó lenne, ha a részvényesektől is függne majd, lesz-e áremelés. A posta 75 százalékát \2V\i ^am' k®zben kell tartani. Ma!?¥arltod/ Reméljük, legalább a ltu,ur mta pénzespostást privatizálhatja majd az átlagmagyar. Az állami pénzverde ugyan nem eladó, de mi lenne, ha mégis? Mi például önarcképes érméket nyomnánk. RrtAV A mazochista befektetők válasszák a MÁV-ot: a cég évről évre veszteséges, osztalék helyett ide pénzt vihet a részvényes. «Mf|b Ha beszállhatnánk a Volánba, úgy leállítanánk a kis járatokat, minta huzat. Na jó, a részvényesek faluiba járna busz. Ha a kormány belelendül, még a Parlamentet is eladhatná. Pofás telek, bár nemzeti ünnepekkor a megközelítése macerás. Aláírást gyűjtenek a vizitdíj megtartásáért a háziorvosok Nyolcvanöt háziorvos aláírásgyűjtést kezdeményezett a vizitdíj megmaradásának érdekében. „Nem hiszünk abban, hogy ha egy eredményes népszavazást követően a kormányzat eltörli a vizitdíjat, akkor az így kiesett jövedelmünket bármelyik politikai erő vissza fogja állítani, ezt akkor sem kapjuk vissza, ha a mostani ellenzék kerül hatalomra” - fogalmaztak közleményükben az orvosok. Az aláírók kifejtik: bevételük átlagosan harmadával nőtt a vizitdíjnak köszönhetően, így tudtak fejleszteni, és biztonságosan működtethették rendelőiket. „A népszavazás előtt mindenkinek meg kell fontolnia, miként voksol. Maradjon-e a vizitdíj vagy helyette a kieső összeg pótlására adó-, illetve járulékemelés kerüljön szóba” - mondta tegnap az egészségügyi miniszter. Horváth Ágnes szerint jobb az, hogy azokfizessenekegyjelképes öszszeget, akik az orvosi szolgáltatást igénybe veszik, ráadásul egy rendszer akkor jó, ha egyéni érdekeltséget teremt. ■ É. S. Magyar Bálint: a tandíj nem volt elrettentő erő „Természetesnek tartom, hogy a képzés költségeihez járuljon hozzá az is, aki majd a felsőfokú végzettség előnyeit élvezi” - hangoztatta tegnap Magyar Bálint. Az SZDSZ oktatási szakpolitikusa visszautasította a felvetést, hogy a tandíj bevezetésének híre miatt jelentősen visszaesett az egyetemekre jelentkezők száma. Adatai szerint 2003-2007 között a 18-19 éves korosztályban gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma. Jelentős csökkenés a 22 évnél idősebbek között figyelhető meg, mert mindenki, aki korábban szerzett érettségit és tovább akart tanulni - és erre alkalmas is volt -, az bekerült a képzésbe. A hallgatói képviselet tegnap nyílt levélben fordult a négy parlamenti párthoz megbeszélést kezdeményezve a tandíjról, illetve a felsőoktatás finanszírozási kérdéseiről a népszavazás eredményétől függetlenül. ■ É. S. Három-négy állami cég részvényeinek piacra dobása jöhet szóba első körben Gyurcsány Ferenc új programjának részeként. Europress-összeállítás Vásárolhassanak állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű vagy ennél Is nagyobb állami tulajdont az emberek - ez a kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új tulajdonosi programja. Az állam a részvényvásárlásokhoz kedvezményeket biztosít majd: részletfizetést, adó- és árfolyamkedvezményt. A részletek még ismeretlenek. Markó Andrea pénzügyi szakállamtitkár tegnap azt mondta, a részletek kidolgozását csak ezután kezdik meg. Közölte: a részletfizetési és árfolyamkedvezmény nem vagy kismértékben érintheti az eredményszemléletű államháztartási egyenleget, míg az adókedvezmény bevételelmaradás szempontjából lehet hatással a büdzsére. Kérdés az is, hogy mely állami vállalatokban lehetne tulajdonrészt szerezni. A Világgazdaság információi szerint az előkészítés során négy cég neve merült fel: a Magyar Villamos Művek Zrt.-é, a Magyar Postáé, a Szerencsejáték Zrt.-é és az Autópálya-kezelő Zrt.-é. Az állam megtartaná 51 százalékos részét, a fennmaradó 49 százalék 10 százalékát pedig előzetesen piacra dobnák, ezzel gyakorlatilag beárazva a céget és a részvényeket. Ezt követné a kisbefektetői értékesítés: a fennmaradó 39 százalékot szerezhetnék meg a kisrészvényesek. Nagy-Britanniában harminc éve, Kelet-Közép-Európában pedig a rendszerváltás után alkalmazták ezt a módszert A szomszédos Csehszlovákiában és utódállamaiban 1992-94 között ez a módszer - az úgynevezett „kuponos privatizáció” - számított a magánosítás alappillérének. Részben ugyancsak így zajlott Lengyelországban is a privatizáció. A kisbefektetői privatizáció sikeréről megoszlanak a szakértői vélemények. A részvények áruba bocsátása viszonylag gyorsan megoldható, és kétségkívül hangulatjavító típusú intézkedés. Más kérdés, hogy a kuponos privatizáció története során még nem sikerült megakadályozni a tőke központosodását. Vagyis azt, hogy az A VILÁG LEGSIKERESEBB és legnagyobb vállalatai mind tőzsdén jegyzett cégek - tudtuk meg Szalay-Berzeviczy Attilától. A Budapesti Értéktőzsde elnöke hozzátette: nincs sikeres gazdaság virágzó tőzsdepiac nélkül, ezért az állami vállalatok tőzsdén keresztüli magánosítása gyakorlatilag nemzetgazdasági érdekeket szolgál. Egy ilyen intézkedés nemcsak erősítheti a hazai tőkepiacot, de segítene a magyargazdasághoz kötni a lakossági megtakarításokat. így piacra dobott állami cégek végül ne nagybefektetőknél kössenek ki. A vásárlások nagy száma miatt átláthatatlan tulaj-SZALAY BERZEVICZY NEM FÉL attól, hogy egy ilyen intézkedéssel a vállalatok pár ember ke zében összpontosulnának, mivel a miniszterelnök által beje lentett koncepció szerint ezen vállalatok többségi tulajdonosa változatlanul az állam maradna. A BÉT elnökének véleménye szerint a MÁV és a BKV Zrt részvényei minden bizonynyal nem kerülnének tőzsdei eladásra belátható időn belül, azonban a Magyar Villamos Művek, az Állami Autópályakezelő, a Szerencsejáték Zrt. és donosi szerkezet pedig nem egy esetben a korrupció és a bennfentes üzletek virágzásának kedvezett. a posta részvényei elképzelhető, hogy egy éven belül megvásárolhatók lesznek.Várja a tőzsde az új részvényeket Szalay-Berzeviczy meggondolandó javaslatnak tartaná azt is, ha egy kuriózumszámba menő, többségi állami tulajdo nú társaságba tömörítenének több olyan hungarikumot, mint amilyen a Zsolnay- és a herendi porcelángyár vagy a Tokaj Kereskedőház, amely önállóan nem lenne tőzsdeképes méretű, együtt viszont esetleg már igen. HÍRSAV Fidesz: teljes a káosz a digitális tábláknál teues káosz és átgondolatlanság uralkodik a digitális táblák pályázatai körül - mondta tegnap Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz alelnöke szerint ez a helyzet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szakmai hozzá nem értése miatt alakulhatott ki, és mert „visszaélésszerűen” a kiírásokat indokolatlanul többször is megváltoztatják. Hiánnyal számol a közrádió büdzséje idei üzleti tervében hiánynyal számol a Magyar Rádió (MR). A közmédiumot felügyelő kuratórium által elfogadott sarokszámok alapján 17,3 milliárd forintos bevétel áll szemben 19 milliárdos kiadási tervvel. Such György, az MR elnöke szerint hiteit kell felvenni, hogy a 2008-as célok megvalósuljanak. Év végére 2,75 milliárdos hitelállománya lesz a rádiónak. A PDSZ tárgyalna a miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a miniszterelnöki beszéd oktatást érintő témáiról, amelyen megerősítik korábbi követeléseiket a finanszírozással és a foglalkoztatással kapcsolatban. Budai Bernadett kormányszóvivő közölte: a kormánynak és a szaktárcának magától értetődő a szakmai párbeszéd, - így azt nem is kell kezdeményezni. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke nem tart spekulánsoktól Ma döntenek a sztrájk folytatásáról kudarc A közvetítő eddig nem tudott közvetíteni MÁV és a VDSZSZ között Csak jövő januártól nyílhat meg a gázpiac „Hiába a közvetítő, a VDSZSZ eddigi összes kompromisszumos javaslata elhalt” - mondta lapunk kérdésére Bárány Balázs Péter alelnök a MÁV-val sikertelenül végződő tegnapi tárgyalása után. „Semmilyen formában nem akarják elfogadni követeléseinket. Igaz, múlt péntektől meghosszabbítottuk a sztrájk felfüggesztését, remélve, hogy egy békítő segít a problémák megoldásában. A moratórium lejárt. Ma döntünk arról, mikor folytassuk a munkabeszüntetést” - tette hozzá Bárány. A közvetítő szerepére Herczog László szakállamtitkárt kérték fel. Herczognak 1995- ben egyszer már sikerült megegyezésre juttatnia a vitában álló feleket. Péntektől próbál közvetíteni, eddig sikertelenül. Nyilatkozni csak akkor tud, ha az ügyben érintett valamelyik fél felhatalmazza erre. A bíróság tegnap múlt heti végzésével megegyező döntést hozott: jogellenesnek ítélte a VDSZSZ 10 százalékos béremelési igényét, miután a 2006-os megállapodás, amelyet a VDSZSZ is szignált, ezt a követelést nem tartalmazza. Nem ítélte azonban jogellenesnek a privatizációs részesedésért folytatott munkabeszüntetést, mivel arról a kollektív szerződés semmilyen formában nem rendelkezik. ■ V.H. Heinczinger: ez a sztrájk jogellenes Mire megy el a Cargo eladásából a pénz? HEINCZINGER ISTVÁN, a MÁV vezérigazgatója tudósítónknak részletezte, hogy a Cargo eladásából származó 102 milliárdot mire fordíthatják. 30 jut vagyonvisszapótlásra, további 30 hitelek visszafizetésére. 42 milliárdot pedig az elővárosi vonalakon járó motorvonatok vásárlására, pályaszakaszok, álló mások felújítására, jegyauto maták beszerzésére kell fordítaniuk. Még nem volt rá példa, hogy a magánosításból másik leányvállalatok dolgozói részesedtek volna - közölte lapunk kérdésére. A magyar gázpiac teljes egészében 2009. január elsejétől nyílhat meg - mondta tegnap Zarándy Tamás, a gazdasági tárca főosztályvezető-helyettese egy konferencián. Korábbi tervek szerint a teljes piacnyitás már 2008. július elsejétől valósult volna meg. A parlament előtt lévő új gáztörvényjavaslatot azonban várhatóan március végéig elfogadják, és a törvény 2009. január elsején léphet hatályba teljes egészében. A lakosságnak már most is van lehetősége a szabadpiacon földgázt vásárolni, de a teljes piacnyitással az eddigi közüzemi szolgáltatás megszűnik. A lakosság, illetve a háztartási fogyasztókhoz hasonló felhasználók az Egyetemes Szolgáltatóktól (ESZ) szerezhetik be a földgázt, ha nem akarnak a szabadpiacra lépni. Ha a törvényjavaslaton ebben a kérdésben nem változtatnak, akkor a távhőtermelők 2009. december 31-ig az Egyetemes Szolgáltatótól vásárolhatnak földgázt. Az ESZ által kínált földgázszolgáltatás árát a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi. A fogyasztói árban az ESZ árrése hatósági ár lesz, és a rendszerhasználati díjat továbbra is a hatóság határozza meg. ■ ■ Most is vehetünk a szabadpiacon földgázt.
