Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-18 / 41. szám
2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP-2008. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ ISEEBEEEEEBi Jó színházi előadás volt A szolnoki Szigligeti Színházban nemrég megtekintettem az Oliver! című zenés darabot. Örültem, hogy részese lehettem az előadásnak, hiszen nagyon kellemes időtöltés volt. A színdarabban szereplő gyermekek felkészültsége, a tehetséges játékuk nagyon meglepett, különösen a főszereplőé. Nagyra értékelem természetesen minden szereplő, a felkészítők, a rendező munkáját is. Sok évvel ezelőtt láttam hasonlót ebben a színházban. Jó volt a gyerekeknek tapsolni, az alakításuknak örülni. A színdarab megtekintésével a nézőkben erősödhetett a szeretet, az összetartozás érzése, ami a mai időkben nagyon fontos kell hogy legyen! F. ISTVÁNNÉ, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE 5001 SZOLNOK. PF. 105. Villámkérdés, villámválasz Nyugdíjas vagyok, és mellette mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelemmel is rendelkeztem. Az idei változások függvényében kell-e választanom a nyugdíj és az őstermelésből származó jövedelmem közül? — érdeklődik egy olvasó. A nyugdíjas mezőgazdasági őstermelőt - amennyiben egyéb biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) nem áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet nem folytat - a 2008. január 1-jétől életbe lépett nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések nem érintik. A nyugdíj folyósítását — ide nem értve a rokkantnyugdíjat — nem befolyásolja az a körülmény, hogy az őstermelői tevékenységből mennyi jövedelme származik. Van kérdése? írjon! Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztősége, 5001 Szolnok, Pf. 105. Tószegi hadüzenet a szennyezőnek környezetvédelem A kőröstetétleni sajtüzem bezáratásától sem riadnának vissza A közelmúltban újra szennyezésre utaló jeleket tapasztaltak a tószegiek a közös főcsatornán. Most is habos, kellemetlen szagú víz hömpölygött a község határában a Tisza felé. Az eset láttán néhány helybeli cselekvésre szánta el magát. Bugány János- Nem tűrjük tovább, hogy nyereségérdekeit iparosok felelőtlenül pusztítsák természeti értékeinket! -jelentette ki a Gerje— Perje közös főcsatorna szennyezése ellen hatékonyabb társadalmi fellépést sürgetők szószólója. Martossy Szilárd sajtótájékoztatójának a tószegi művelődési ház adott otthont, ahol az önkormányzat településfejlesztési bizottságának környezetvédelmi felelőse az aggasztó jelenség okairól, következményeiről és a további károk megelőzésének lehetőségeiről beszélt. ■ A tulajdonos ígérete szerint néhány hónapon belül megépítteti a tisztítóberendezést. Tavaly április 28-án nagy halpusztulás volt a tószegi Gerje-Perje-csatornán — Újra szennyezésre utaló jeleket tapasztaltunk a kertjeink alatt folyó vízben—vázolta Martossy Szilárd. - A közös főcsatorna tönkretétele persze nem mostanában kezdődött. Egy évtizede visszatérő probléma, amellyel kapcsolatban a Közép-Tisza Vidéki Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársai már jó ideje g megtették az első lépéseket. Fel- f derítették a felelőst, mintákat í vettek, és helyszíni szemle so- J rán feltárták a hiányosságokat, s javaslatot téve a szennyező anyag mennyiségének csökkentésére, illetve az előtisztításra. A kőröstetétleni sajtüzem tulajdonosa azonban ezeket sorra elutasította, haladékokat kért, és fellebbezésekkel húzta az időt. Mígnem tavaly április 28-án a folyó áradása visszaduzzasztotta a csatornát, és a mérgező anyagok a pangó vízben a hőséggel együtt a teljes élővilágot kipusztították, a méteres csukáktól a pár centiméteres ivadékokig — tette hozzá Martossy Szilárd.- Becsléseink szerint mintegy négy tonnányi hal esett ennek áldozatul, miközben hónapokon át bűzölgő szennyvízszag terjengett a part közeli lakóövezetben. Úgy látszik, a tarthatatlan helyzet a szakhatóság minden igyekezete ellenére nem változott - hangsúlyozta Martossy Szilárd, utalva a néhány napja ismételten megfigyelt habzásra. Hozzátette: a nyár közeledtével tovább súlyosbíthatja a körülményeket, hogy a tetétleni pecások duzzasztót szeretnének építeni a csatorna felsőbb szakaszán. — Itt az ideje tehát, hogy cselekedjünk, mielőtt még késő lenne —jelentette ki a környezetvédelmi felelős, aki szerint valamennyi tószegi természetbarát, horgász, vadász és erdész elemi érdeke, hogy mielőbb sikerüljön véget vetni a kiránduló- és fürdőhelyként, vaditatóként, horgászati, illetve öntözési lehetőség-Inkább a bírság kifizetése, mint a fejlesztés? MARTOSSY szilárd tájékoztatóján kiderült, a kőröstetétleni üzemre csak az elmúlt esztendőben 2,6 millió forintos bírságot rótt ki a Közép-Tisza Vidéki Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ezt az összeget a korábbiakhoz hasonlóan a cég be is fizette. Ám a pénz 30 százaléka Tószeg környezetvédelmi felelősének tudomása szerint a tetétleni önkormányzat kasszájába folyik, ahelyett, hogy a szennyezéssel sújtott település kapná meg e summát A másik érdekesség az ügy szószólója szerint, hogy a szennyvíz zárt csővezetéken az abonyi szennyvíztisztítóba érkezik Ám ez alacsony befogadóképessége miatt nem bír el a napi 150-200 köbméternyi, ipari eredetű anyaggal. A savós, vegyszeres lé ugyánis elpusztítja a telep baktériumállományát, így a semlegesítés lényegében nem megy végbe, a magas szervesanyagtartalmú ríz pedig ezt követően kezeletlenül jut a Gerje-Perje-ágba. ként egyaránt értékes terület szisztematikus tönkretételének. Mivel jogi úton az üzem akár másfél évig is találhat kibúvót az előírások teljesítése alól, hatékonyabb megoldás a szakemberek szerint, ha az érintettek egy civil szervezetbe tömörülve próbálják meg érdekeiket érvényesíteni. A sajtótájékoztatón elhangzott, ennek előkészítése megkezdődött, és Gerje—Perje Élővíz Egyesület néven várhatóan még ebben a hónapban megalakulhat. Ugyanakkor Martossy Szilárd leszögezte, nem céljuk a cég bezáratása, bár végső esetben akár ettől a lépéstől sem riadnak vissza.- A korábban elhangzott kritikákkal ellentétben nem mi veszélyeztetjük az ott dolgozó 130 ember munkahelyét, hanem maga a vállalkozás tulajdonosa, akinek lett volna elegendő ideje arra, hogy kiépítse azt a tisztítóművet, amelyre a zöldhatóság kötelezte - fogalmazott.- Semmivel sem szennyezzük jobban a környezetet, mint az ország bármely más, hasonló profilú vállalkozása - jelentette ki Martossy Szilárd állításaira válaszolva a kőröstetétleni sajtüzem libanoni tulajdonosa. Dr. Riad Naboulsi lapunk érdeklődésére válaszolva elmondta, ennek ellenére az utóbbi időben számos támadás érte cégét. Az üzletember szerint pedig csak az a gond, hogy a környék legnagyobb szennyvíz-kibocsátójaként aránytalanul nagy figyelem irányul rájuk.- Nem mondom, hogy mindent tökéletesen csinálunk. Belátom, hogy hibásak vagyunk, hiszen valóban szennyezzük a környezetet. A helyzet azonban megközelítőleg sem annyira súlyos, mint amennyire azt kritikusaink állítják - mondta dr. Riad Naboulsi, aki azt sem rejtette véka alá, hogy ha továbbra is zaklatják, akár az üzem bezárását is fontolóra veszi, sőt a cégének rossz hírét keltők beperlésétől sem riad vissza.- Félre ne értsen, nem nekem áll feljebb, de ami ellenünk folyik, az már tényleg túlzás - fogalmazott. - Eddig is csak azért nem csomagoltam össze és álltam odébb, mert ezzel egy csapásra 175 emberem kerülne az utcára. Meg aztán remélem, lassan lecsillapodnak az indulatok, mivel sikerült végleges megoldást találnom erre a problémára. Néhány hónapon belül ugyanis 120-140 millió forintból olyan tisztítóberendezést építtetek, amely iható minőségűre szűri a gyár szennyvizét. így az akár az abonyi tisztító kikerülésével is nyugodtan folyhat a Gerje—Perje-csatornába. Ritka emlékre bukkantak rá múzeum Horthy lengyelországi útjának dokumentuma Bírják a telet a rágcsálók mezőgazdaság A kártevők nem fogyatkoztak meg A lengyel—magyar kapcsolatok ritka emléke került napvilágra a szolnoki Damjanich János Múzeumban. A történeti tár feldolgozatlan anyagának átnézése közben Berta Ferenc munkatárs vaskos könyvbe kötött lengyel nyelvű cikkgyűjteményt vizsgált meg. Az anyag Varga Krystína, a szolnoki Lengyel Kisebbségi Önkormányzat munkatársa megállapítása szerint a két nemzet közötti kapcsolatok régi emléke. Az 1938-ból származó, minden valószínűség szerint teljességre tö- ; rekvő sajtó-összeállítás Horthy i Miklós kormányzó lengyelorszá- \ gi hivatalos látogatásának a fo- | gadó országból érkezett doku- £ mentuma. ■ Sz. I. Varga Krystina és Berta Ferenc szemléli a kissé megviselt gyűjteményt Csend van még a földeken, a növényi életfolyamatok nem nagyon indultak el a melegedés hatására - mondta Jordán László, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság megyei hivatalának igazgatója érdeklődésünkre. Azonban még mindig gond a mezei pocok kártétele. Remélték, a bőséges csapadék hatására a rágcsálók megritkulnak, és nem pusztítják tovább a repceállományokat, azonban nem így lett. A január végi napos időben újra lehetett látni a pockokat, ahogy a repcenövények csúcshajtásait fogyasztották. Más rágcsálók is tevékenykednek a kelésekben. A hörcsög legnagyobb számban a Felső-Jászságban, a Szolnoktól Kengyelig tartó szakaszon és Tiszafüred-Abádszalók szántóin található. Sokat csapdáztak belőlük, de mégsem fogyatkoztak meg. Természetközeli módszer, ha ülőfákat helyezünk ki a táblákba, ahova le tudnak szállni a ragadozó madarak. Ekkor azonban nem szabad mérgeket is kiszórni a rágcsálók ellen, nehogy még nagyobb bajt okozzunk, és bajuk essen a nagy értékű védett madaraknak is. Ez óriási büntetést vonhat maga után — figyelmeztetett az igazgató. ■ M. R. Közeleg a lemosó permetezések időszaka JORDÁN LÁSZLÓ felhívja minden gazdálkodó kerttulajdonos figyelmét a közelgő tavasz egyik legfontosabb növényvédelmi munkájára, a gyümölcsfák lemosó permetezésére, amit közvetlenül metszés után célszerű elvégezni. A gombabetegségek elleni együttes védekezés mindanynyiunk számára fontos, hogy friss és egészséges hazai gyümölcsféléket fogyaszthassunk idén nyáron is. Az ügyet felkaroló Martossy Szilárd szerint végre eljött az idő a cselekvésre
