Új Néplap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-11 / 35. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2008. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Időszerű lenne az utcában már egy igazi útfelújítás Szolnokon, a Liget úti Fogyatékosok Otthonába járó gyermekek szülei szeretnének segítséget kapni, hogy ott, az utcában lévő közút és a tönkrement gyalogjárda rendbetétele történjék meg. A fenti intézménybe sokan visszük gépkocsival gyermekünket vagy testvérünket gépkocsival. A közút tönkrement, felújításra szorul. A gyalogjárda is sok helyen felpúposodik, balesetveszélyes a fogyatékosokkal való közlekedés. Ok naponta a közúton át járnak étkezni. A húgom is üyen alkalommal esett el a rossz úton. Sérülései ugyan kórházi kezelést nem igényeltek, de az összes ruháját el kellett dobni. Bárkivel, bármikor előfordulhat hasonló és súlyosabb baleset is a város e területén. Jándi Istvánné, Szolnok * * * Olvasónk levelét továbbítottuk a Szolnoki Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalához, és a következő választ kaptuk: A kátyús utak sajnos velejárói a téli időszaknak. A mai technológia nem teszi lehetővé, hogy tartósan ki lehessen javítani ilyenkor az aszfalt hibáit. Az önkormányzat nem pazarolhatja el az adófizetők pénzét ideiglenes megoldásokra, így a tavasz beköszöntővel minden úthibát lehetőségeink szerint kijavítunk. A balesetveszélyes kátyúkat természetesen soron kívül megszüntetjük a város kezelésében lévő útszakaszokon. Pókász Endre, a szolnoki városháza sajtóreferense A jó szándékú gesztus mindig sokat számít Egyik nap szerettem volna hazautazni, ám aznap sztrájkoltak a vasutasok. Fél 12 körül mentem a pénztárhoz érdeklődni, de nem biztattak sok jóval. Elindultam visszafelé. Meglepetésemre az a hölgy futott utánam, akit előbb kérdeztem. Messziről kiáltott, hogy déltől visszaáll a rend, ismét járnak a vonatok. A hír felvidított. De még inkább az a gesztus, ahogyan megtudtam. Köszönet a hölgynek ezért! Pluczer Edina, Abony A szülőknek nagy fejtörést okoz, minek öltözzön be a gyerek. Sokszor a csemetéknek pontos elképzelésük van arról, mik is szeretnének lenni. Egyszerű ötletek kellenek szülői feladat Jelmezt készíteni a bálra nem egyszerű feladat A farsangi ünneplés több évszázadra visszatekintő hagyományainak egyik leglátványosabb eleme a jelmezbál. A gonosz szellemek és a fagyos tél elriasztására bújtak az emberek maskarákba, mára azonban ezek a népi hiedelmek elhalványultak, de a szokás töretlen népszerűségnek örvend a kicsik és a nagyok körében. Az óvodai és iskolai farsang nem kis fejtörést okoz a lelkiismeretes szülőknek, akik maradéktalanul valóra akarják váltani gyermekük agyszüleményeit. Kreativitás híján elérhetők változatos árfekvésben kész bolti jelmezek is. Lekörözhetetlenek a vidám rajzfilmfigurák, mesehősök, színpompás hercegnők, egyéb maskarák stb. Az ügyes kezű anyukák gyermekei szerencsések, nekik a legképtelenebb ötleteket is valóra váltják. Mesterségeket megjeleníteni se kis teljesítmény! Öltöztessük gyermekeinket: szakácsnak, indiainak — melyekhez nem kell különös kézügyesség, csak egy kötény, kendő, lepedő stb. Sz. Ö. M., Szolnok Királyi udvar: hercegnők, tündérek, királynők a kislányok többnyire különféle tündéreknek, királynőknek szeretnek öltözni, hosszú ruhába, fátyollal, koronával. Nem árt, ha nem abroncsos szoknyájú királynői jelmezt választanak ehhez az anyukák, mert abban egy kicsi lány nehezen mozog. A gyermekek szívesen öltöznek be különféle állatoknak. Az állatos jelmeznél azonban figyelembe kell venni a bulizószoba vagy terem hőmérsékletét, és ne válasszunk, ne adjunk a gyerekre vastag, bundás jelmezt Macinapot tartottunk óvodásainknak hagyomány Minden gyermek kedvenc állatkáját kiállítottuk a barlangban A törökszentmiklósi Hunyadi úti óvoda néphagyományőrző óvodai programjának egyik tél végi eseménye volt nemrég. Közel tízéves hagyományunk már a február 2-ához kötődő „macinap” rendezése. Ezen a napon minden gyermek elhozhatta az összes kedvenc kis maciját otthonról, amelyekből kiállítást rendeztünk. Készítettünk a teremben egy „barlangot”, és abban helyeztük el a kedvenceket. Megbeszéltük a gyerekekkel az időjósló nap hagyományát, eredetét, hogy miért is kapcsolódik a medvéhez. A nap egyik fő eseménye volt az óvó nénik, dajka nénik közös mesedramatizálása, mely mindig nagy tetszést aratott a gyermekek körében, és így történt ez most is. Ezután közösen az óvodás kisgyermekekkel macis dalokat énekeltünk, verseltünk, mondókáztunk. Ezen a délutánon a kicsik az otthonról hozott kedvencükkel együtt alhattak. A macinap előtt nagy várakozással készülődtünk mindannyian - szülők, gyermekek, óvó nénik, dajka nénik -, melyet gyönyörűség volt végül átélni és részt venni benne. Szécsiné Csipes Katalin óvodapedagógus Kiállítást készítettünk egy „barlangban" a kisgyermekek otthoni, kedvenc macijalból, amellyel nagy örömet szereztünk a kicsiknek Vidám farsang és kedves fogadtatás volt Jászberényben A Porteleki Pávakör idei első meghívása a jászberényi Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthonába szólt. Már nem először hívtak bennünket, hogy vidám, a farsanghoz kapcsolódó dalokkal örömet okozzunk a megfáradt, betegeskedő embereknek. Műsorunk — amit citerával, köcsögdudával kísért dalcsokrok, szavalat és szólóének is tarkított - most is könynyeket csalt az ott lakók szemébe, végül felszabadultan tapsoltak és ők is énekeltek. Kedves fogadtatásban volt részünk, ismét tapasztalhattuk az otthonban uralkodó tisztaságot, a gondozottakkal való figyelmes bánásmódot. Búcsúzáskor minden fellépő egy kis papír bohócfejet kapott, amit az otthonlakók és a velük foglalkozó ápolók közösen készítettek. Jólesett társainknak a szíves vendéglátás és a nagy taps. A lakóknak és az otthon minden dolgozójának jó egészséget, békés öregséget kívánok! Mátics Béláné, a pávakör nevében A kutyamenhely támogatására szükség lenne Van, amikor a jó házőrző feleslegessé válik, és gazdája utcára dobja. Általában a települések szélén lakók megsajnálják ezeket a kutyusokat. Amelyik megtetszik, befogadják. Ez rendben is van addig, amíg két kutya kerül egy portára. Azonban akinek már van kettő, és befogad még egyet, megsérti a kutyatartási rendelet szabályát. Akkor is, ha a szolnoki Tisza-parton kertes házban lakik. Úgy gondolom, a kutyamenhely kapuit kellene több támogatóval tágabbra nyitni. F. K.-né, Szolnok A beérkezett levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve, szerkesztve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná Szathmári József, évforduló Születésének századik Szolnok méltatlanul elfeledett megmentője évfordulója alkalmából emléktábla, utcanév és díszsírhely illetné Szathmári József, az 1956-os forradalom történelmi eseményeinek kimagasló szolnoki alakja sem életében, sem halála után megbecsülést nem kapott. Idén lesz születésének 100., koncepciós perének 50. és halálának 30. évfordulója. A II. világháborúban hősies magatartásáért Nagy Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. Négyévi hadifogságából hazatérve azonnal reaktiválta az újjáalakuló magyar honvédség. A Magyar Néphadseregben is következetes parancsnok, bátor katona volt, akit Budapestről a légvédelmi tüzérhadosztály törzsfőnöki beosztásából helyezték Szolnokra az ötvenes évek ele-Szathmári József jén, a Rékasi úti légvédelmi tüzérek ezredparancsnokaként, századosi rendfokozatban. A forradalom napjaiban a Forradalmi Munkástanács Szolnok város katonai védelmi parancsnokává választotta meg, s amikor a szolnoki egyetemisták és a Járműjavító munkásai fegyvert kértek, hogy megállítsák a beözönlő oroszokat, Szathmári József parancsnokaitól magára hagyva, legjobb belátása szerint cselekedett. Tudva, hogy Szolnokon az oroszok bármilyen ellenállást százszoros túlerővel fojtottak volna vérbe, tájékoztatta Kablay Lajos megyei védelmi parancsnokot és Dancsi Józsefet, a megyei Munkástanács elnökét a harc kilátástalan voltáról. Nekik köszönhető, hogy a várost nem lőtték rommá, és jelentős számú emberéletben sem esett kár. 1956. november 4-én 4 órakor Konyev marsall Szolnokról kiadott parancsával megkezdődött a város fontos objektumainak elfoglalása. Az oroszok harckocsikból lőtték a Rékasi úti laktanyában alvó katonákat. Szathmári József azonnal cselekedett. A golyózáporban élete kockáztatásával „Sztoj ogony!” (Tüzet szüntess!) kiáltással haladva a vezénylő orosz parancsnok felé, megállította a további lövetést. Nemcsak katonáinak, hanem a környék civil lakosságának életét is megmentette, a pusztításról nem beszélve. A forradalom leverése után, 1957-ben Szathmári Józsefet 49 éves korában először nyugdíjba küldték, majd néhány hónapon belül börtönbe zárták. Ügyét a Kablay-perben a Budapesti Katonai Búóság tárgyalta 1958-ban. A népi demokratikus államrend megdöntésére úányuló tevékeny részvétel bűntette miatt másfél év börtönbüntetésre, lefokozásra, kitüntetéseitől való megfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték. Sorstársai: Dancsi József és Kablay Lajos már megtalálták méltó helyüket a város történelmi emlékezetében, Szolnok 1956-os védelmi parancsnokával szemben azonban mindanynyiunknak van adóssága, hiszen hőstetteit kevesen ismerik. Születésének századik évfordulója alkalmából emléktábla, utcanév és díszsírhely ületné meg. dr. Nemes András, Szolnok Megbecsülés nélkül volt évtizedeken át A városunkat a pusztítástól kétszer is megmentő ezredparancsnok családjának négy gyermekkel a nyomornegyedben, a Verseghy úti barakkokban jutott fedél. 1978-ban bekövetkezett haláláig segédmunkásként alkalmi munkából tartotta el őket. Megalázó meghurcolását, testi, lelki szenvedéseit enyhítette, hogy gyermekei becsületes, tanult emberekké váltak.
