Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. JANUÁR 16., SZERDA KARCAG ÉS KÖRNYÉKE 5 A méhészet az életformájukká vált keserűség A magyar méz védelmére remélhetőleg megoldást jelent a zárszalag — Az áruházláncok polca­in naponta szembesülhe­tünk azzal, hogy a ma­gyar mézet argentinnal és kínaival keverik. Daróczi Erzsébet Most a zárjegy bevezetésével si­kerülhet megvédenünk a hazai mézet, hiszen azzal nyomon kö­vethető, ki termelte - véli Szabó István karcagi méhész.- Az első két méhcsaládomat 1986-ban vásároltam Török- szentmiklóson, azt kezdtem el fejlesztgetni. Több mint tíz éve már főállásban méhészkedem. Mára jelentős az állományom, melyet most Kunmadarason te­leltetek — mondja Szabó István. — A méhészet sosem tartozott a könnyű szakmák közé, de az em­bert kárpótolja a természetközel­ség és az elért eredmény, a minő­ségi méz előállítása. Rendkívül nehéz azonban ma a mézértékesítés, pedig a ma­gyar méz világszínvonalú — ke­sereg a méhész. Mint mondja, a nagy áruházláncok megjelené­se óta sok probléma jelentkezik, a külföldről importált mézek izocukorral és más adalékok hozzáadásával kerülnek a pol­cokra. A magyarországi méhész­egyesület ez ellen úgy próbál vé­dekezni, hogy zárszalagot hozott létre. Az ezen lévő szám egy chiphez kötődik, és így lehet majd ellenőrizni, kié a méz, hon­nan került a polcra. így amikor az üzletben valaki mézet vásá­rol, ez alapján el tudja dönteni, hogy az adott üveg méz termé- szetes-e vagy sem. A magyar mé­zet a méhészegyesület ellenőrzi, minősíti, így arról tudható, hogy igazi és nem pancsolt méz. Ez talán biztató a jövőre nézve. — A megoldás az lenne, ha hazánkból már feldolgozva, üvegekbe csomagolva, és nem ömlesztve, kannákban vinnék ki külföldre - veszi át a szót Nagy Miklós, aki több mint négy évtizede méhészkedik. - Akkor biztos, hogy az eredeti minőségben jutna el a fogyasz­tókhoz. Sajnos azonban a magyar méhészegyesület sem bír a keres­kedelmi láncokkal, így jöhet be tömegesen a „kínai hársfaméz’’. Nagy Miklósnak egyébként az édesapja Berekfürdőben méhész- kedett, így mondhatni, gyerek­korától ebben nőtt fel. Saját méhészete 1966-tól van. Egy rajjal kezdte - most jóval százon felül van ez a szám, és úgynevezett anyaneveléssel is foglalkozik. Emellett Karcagon, Kunmadarason és Berekfürdő­ben egészségügyi felelős is, így tapasztalja, milyen nehéz volt a tavalyi év a méheknek is. Igaz, az elmúlt esztendő bizakodásra okot adóan indult, ám április ele­jén két jelentős fagy is volt, ami a nyírségi akácosokat megrigázta, azaz elfagytak a virágok, így so­kan nem tudtak oda elmenni. — Ha a jó évet száz százalék­nak vesszük, akkor tavaly egy 40-50 százalékos termésről be­szélhetünk — teszi hozzá Szabó István. - A szélsőséges időjárás megviselte a méheket is, gyen­gült az állomány. Ősszel csalá­dokat kellett összerakni, a telelő­készletet pedig cukorral pótol­tuk. Ha a következő hetekben nagyon hideg lesz, akkor sok méhcsalád elpusztul. Február közepén lepény formájában vagy ikrás méz ráadásával, me­leg takarással lehet még segíte­ni a méhcsaládokon. Mivel a nagybani felvásárlás most is akadozik, így megpróbáljuk a pi­acokon, literenként eladni porté­kánkat. De hosszú távon nem ez a megoldás! Egyre kevesebb fiatal vállalkozik e szakmára KlSSNÉ NAGY ANIKÓ a karcagi piacra jár ki mézért, mert há­rom gyermeke imádja ezt a csemegét. „Egykor apukám is méhészkedett, de az értékesí­tési gondok miatt abbahagy­ta” - mondja. „4 sok bizony­talanság miatt úgy látom, a fiatalok nem mernek erre a szakmára vállalkozni. A fel­vásárlás is akadozik, ezért a méhészek itt, a piacon kény­telenek árulni. Azt gondolom azonban, ennek itt mindig lesz keletje, hiszen a házi méznél nincs jobb. ” wmmEmm Karcagi intézet is részt vesz a kutatásban A NEHÉZFÉMEKKEL, illetve szénhidrogénekkel szennye­zett területek kármentesíté­sének új módszerét kezdi ku­tatni Gyöngyösorosziban egy öttagú konzorcium, melynek tagja a Debreceni Egyetem karcagi kutatóintézete is. A projekt célja különböző növé­nyi kultúrák telepítésével a talajszennyezések csökkenté­se, illetve megszüntetése. Nyolcvanéves idén a bereki hévízforrás nyolcvan éve, 1928. január 24-én dr. Pávai-Vaj na Ferenc főgeológus kutatómunkája nyomán tört felszínre a be­rekfürdői hévíz. A jeles év­fordulóról először január 22- én ünnepi önkormányzati ülésen emlékeznek meg. Az évforduló napján pedig kü­lön rendezvényen idézik fel a gyógyvíz kitörésének és a hasznosítására megépült strandnak a történetét. Kárpátia-koncerttel kezdik az évet A KUNMADARAS! művelődési ház tetőszerkezetének meg­erősítése után év végén a termekből eltűntek az osz­loperdők, így már zavartala­nul tarthatják a felnőttek­nek és gyerekeknek a szak­köri foglalkozásokat. A mű­velődési ház idei első nagy rendezvénye január 26-án a Kárpátia-koncert lesz. ___________________________Alma mater____________________________ A berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskola A berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskolában az ön- kormányzat fontosnak tart­ja a tehetséggondozást. Eh­hez a tantestületnek min­den támogatást megad a község vezetése — tudtuk meg Székely László iskola- igazgatótól. Az önkormányzat értéknek és a község szempontjából fontos megtartó erőnek tekinti az in­tézmény működtetését. Az itt ta­nulók az elmúlt időszakban szá­mos tanulmányi versenyen sze­repeltek sikerrel. Harmadiktól biztosított a nyelvoktatás, a diá­kok az angol és német közül vá­laszthatnak. Délutánonként matematika, fizika, számítás- technika szakkör is van. Na­gyon aktív a sportélet is: kézi­labda, foci, duatlon és triatlon közül választhatnak a diákok, akik megyei és országos verse­nyeken is szépen szerepelnek. Első osztálytól van néptáncok­tatás, az énekkar pedig a közsé­gi rendezvényeken is fellép, leg­utóbb a református templom­ban adtak karácsonyi hangver­senyt. A karcagi Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény kihelyezett tagozatán is többen tanulhatnak hangsze­res zenét. A jól sikerült karácso­nyi ünnepség után a diákok, pe­dagógusok a szülőkkel együtt már készülnek a február 17-i farsangi mulatságra. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az iskolába Kunmadarasról bejáró gyere­kek száma. Szeretnek idejárni, van, akinek a testvére is itt vég­zett. Mivel elsőben biztosított az iskolaotthonos ellátás, így a gye­rekek mielőtt hazamennek, ta­nulnak is. A bejárást Kunmada­rasról a berekfürdői önkor­mányzat bérlettámogatással se­gíti, s évek óta valamennyi diák ingyen kapja a tankönyvet. Az iskolai alapítvány segítségével az elmúlt időszakban több olyan eszközt — számítógépek, LCD monitorok, a duatlonos és triatlonos versenyzőiknek ver­senykerékpárok — vásároltak, amelyek segítik az oktatást és a versenyzést. A tizenhat fős nyolcadik osz­tályban kilenc madarasi, két karcagi és öt bereki diák van. Osztályfőnökük Szendrei Ba­lázs, aki biológiát és földrajzot tanít nekik. Az iskola rangidő­sei elmondták, szeretnek idejár­ni, mert jó az osztályközösség, és az iskolában sok lehetőség van versenyzésre. Az elmúlt években több matematika-, föld­rajz-, történelem-, fizika- és he­lyesíróversenyen szerepeltek eredményesen. Szerintük jó az is, hogy vannak itt szakkörök, így egyáltalán nem érzik hátrá­nyát, hogy nem városi iskolá­ban tanulnak. Szereük az osz­tálykirándulásokat, melyhez a diákönkormányzattól is kapnak segítséget. így többször voltak nyári erdei iskolában, jártak Po­roszlón a tanösvényen, Egerben színházban, kerékpártúrán a ti- szaigari arborétumban, Karca­gon a Zádor-hídnál és az Ágota- hídnál. Sokuknak emlékezetes a szalonnasütés a Tisza-parton, Tiszaderzsnél. Most azonban az osztályban a legfontosabb kér­dés a pályaválasztás. Nyolcán készülnek a környező gimnázi­umokba, négyen-négyen pedig szakközépbe és szakiskolába. Van, aki Budapestre megy sportiskolába, s ott folytatja sportkarrierjét, van, aki rend­védelmi tagozatra készül. A szakmát választók bútoraszta­losnak, villanyszerelőnek, pin­cérnek, vendéglátósnak tanul­nának ősztől. ▲ A nyolcadik osztályosoknak éppen földrajzórát tart Szendrei Balázs Alma mater A Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium A karcagi Szentannai Sá­muel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimná­zium és Kollégium 1899- ben nyitotta meg kapuit. Fő képzési terület min­dig a mezőgazdasági ok­tatás volt, de igazodva a kor igényeihez, indult gimnáziumi képzés, és bővült a szakközépisko­lai kínálat is. A szakképzést modern géppark, korszerű diag­nosztikai műszerek segítik. A jól felszerelt szá­mítástechnikai, kémiai, biológiai szaktantermek mellett megtörtént a kollégium felújítása is. A di­ákoknak lehetősége van jogosítvány és ECDL- bizonyítvány szerzésére. Kollégium minden nap­pali tagozatos diák részére biztosított. A felnőtt- képzésben 43 szakmára akkreditálták az iskolát. A 2008/09-es tanévben induló osztályok: Középiskola (4 évfolyamos kerettantervre épülő) nappali tagozat Szakközépiskola: 9. A—9. B osztály, tagozatkódok: 01 Mezőgazdasági szakmacsoport ______ 02 Gépészeti szakmacsoport 03 Közgazdasági szakmacsoport 04 Informatika szakmacsoport Érettségi utáni szakképzés: Nappali tagozat- középfokú szakképzés A,______Agrártechnikus____________________ 2. ___ Mező- és erdőgazdasági gépésztechnikus 3. ______Agrárközgazdasági és árutorgalmazó technikus ______Természet- és környezetvédelmi technikus 05______Környezetvédelmi-vízgazdálkodás szakmacsoport Eg y idegen nyelv kötelező (angol vagy francia)____________ Gi mnázium: 9. C osztály Tagozatkód: 11, belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés ke­retében igazgatásrendészeti, bűnügyi, közlekedési, önvédelmi ismereteket tanulnak.______________________________ Le velező tagozat: 16. életévüket betöltötték részére Szakközépiskola: 1/9 osztály, közgazdasági szakmacsoport, Egy idegen nyelv kötelező (angol) __________________ Informatikai alkalmazásfejlesztő A maximális képzési idő: 2-2 év Diákok és tanárok az iskoláról: roncsek ANIKÓ 11/A: - A környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmacsoport miatt jöttem ide. Ebben a szak­mában nagy jövőt látok. Az isko­lában a továbbtanuláshoz jó ala- I pokat kapok. Szeretem a biológi- ' ' ai és kémiai gyakorlati órákat, ahol sokat kísérletezünk és ismerkedünk a ter­mészettel, aminket körülvevő világgal. SZEPESVÁRY CSABA 12/A: - Azért jó itt, mert ter- mészetbarát szemléletmódomat el tudom mélyíteni. Több orszá- • *5 §os ®s természetisme­**” réti versenyen vettem már részt ^ sikerrel. Ehhez az iskola alapítvá- nyától is kaptam anyagi támoga­tást. Tagja vagyok a kutató diákok körének is, most épp bagolyköpet-vizsgálatot végzek. EGYEDNÉ SZŰCS judit tanár: - Szeretek itt dol­gozni, mert nagyon jó a tantestü­let, az iskolai légkör. A diákok emberileg is nagyon pozitívan állnak az iskolához, jól lehet ve­lük órán együtt dolgozni. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a szülők is érdeklődnek az iskola iránt, itt van­nak rendezvényeinken. KOLOSTYÁKNÉ PUESOVSZKI ZSUZSANNA TANÁR:- Itt voltam tanítási gyakorlaton, így nagy öröm volt számomra, hogy ebbe a szép, ősparkos kör­nyezetbe jöhettem vissza taníta­ni. Örülök, hogy sok tehetséges diákom van, aki tudományos ku­tatásokat végez, és a felsőoktatásban is biztosan megállja a helyét. Nyolc év alatt ötven országos versenyen voltunk dobogós helyen. ▲ Elérhetőség: 5300 Karcag, Szentannai u. 18., telefon: 59/312-744, 314-136 http://www.szentannai-karcag.sulinet.hu, e-mail: sztannai@externet.hu Van-e még eleség a kaptárban, vagy pótolni kell azt? Ezt ellenőrzi Nagy Miklós (balra) és Szabó István a Kunmadarason lévő kaptárakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom