Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-29 / 24. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. JANUÁR 29., KEDD 4 SEGÍT AZ ÚJ NÉPLAP Az ingyenes hívások után is adózni kell A cégtelefon használatának húsz százalékát magáncélú­nak kell tekinteni, ha az a tételes számlából nem külö­níthető el egyértelműen. A magáncélú beszélgetések után pedig meg kell fizetni a természetbeni juttatás adó­ját Igaz ez az ingyenes tele­fonálásra is. Ez esetben a számla húsz százaléka után kell adózni. Vagy ki kell gyűjteni a magánbeszélgeté­seket, majd beszorozni a pi­aci árral. Mivel ez az összeg jövedelemadó-köteles, utána fizetni kell a munkaadónak a járulékokat. Hamarosan változnak a kerekítés szabályai március t jétől bevonják az 1 és 2 forintosokat. Ez ma­gával vonzza kerekítésének változását is. így a március után benyújtott adóbevallás­okban 0-2 forintig lefelé, azaz nullára, míg 3 és 5 fo­rint között pedig felfelé, az­az ötre kell kerekíteni az összegeket. Szigorúbban lép fel az adóhatóság a mulasztási bírság vállal­kozásoknál 500 ezer forint­ra, magánszemélyeknél 200 ezer forintra emelkedett. Egymillió forint lett ugyan­akkor az adózóra kiszabható bírság számlaadási, illetve nyugtaadási kötelezettség megsértése esetén. Ugyanez vonatkozik a be nem jelen­tett alkalmazott foglalkozta­tására és az igazolatlan ere­detű áru forgalmazására. Az újonnan alakuló cégek 20 százalékát a bejegyzést kö­vető három hónapon belül véletlenszerű kiválasztással regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés alá vonják. Két héten belül muszáj számlázni nem lehet sokáig várni a számlázással. Az új szabá­lyok szerint ugyanis idén már mindent a teljesítésig, vagy legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül ki kell számlázni. Azaz nem telhet el tizenöt napnál több idő a teljesítés dátuma és a számla kiállításának dátu­ma között. Több maradhat meg a bérből változások Nőtt az adójóváírás, és szélesedett azok köre, akik azt igénybe vehetik Az idei adószabályok sze­rint a havi 85-220 ezer fo­rintot keresők nettó jöve­delme emelkedik. Az eb­be a jövedelemkategóriá­ba tartozó munkavállalók változatlan bér mellett is valamivel többet vihetnek majd haza az idén. Teleki József Mi változott a jövedelem- adóban? A személyi jövedelemadó kulcsa idén nem változott. Megmaradt a 18, illetve a 36 százalékos adó­kulcs. Módosult viszont az adó­jóváírás rendszere. A kiegészítő adójóváírás megszűnt. Az adójóváírás továbbra is az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, havi felső értéke azonban kilencezerről 11 340 fo­rintra emelkedett. Ugyanakkor nőtt az az összeghatár is, amed­dig - ha csökkenő mértékben is — de igénybe vehető a kedvez­mény. Ez idén 2 millió 762 ezer forint lett. A változások nyomán valmivel töbet vihenek haza az alkalmazotak. így például a ha­vi bruttó kilencvenezer forint ke­resetnél a nettó jövedelem 69 507 forintról 69 840 forintra, havi bruttó 150 ezer forint kere­setnél a nettó jövedelem 100 500 forintról 103 215 forint­ra emelkedik. Hogyan módosultak a béren kívüli juttatások? Az étkezési hozzájárulás adó­mentes értékhatára a hideg élel­miszer esetében ötezerről hat­ezerre, a meleg étel esetében tíz­ezerről tizenkétezer forintra emelkedett. Az önkéntes egész­ség- és önsegélyező pénztárak­ba befizetett munkáltatói hozzá­járulás adómentes értékhatára a minimálbér húsz százalékáról harminc százalékára emelkedik, azaz havi 13 ezer forintról 20 700 forintra nőtt. Erre az összegre emelkedett az iskolakezdési támo­gatás adómentes értékhatára is. Mire számíthatnak a nyugdíj mellett dolgozók? Az idei évtől a korhatár alatti öregségi nyugdíj folyósításának feltétele a munkaviszony meg­Az adójóváírás szabályait az adózók számára kedvezően változtatták meg. így egy-két ezressel több maradhat meg a fizetésből. Képünk illusztráció. Az adójóváírás változásával járó bérnövekedés Bruttó bér Nettó bér 2007-benNettó bér 2008-ban Változás 90 000 Ft 69 507 Ft 69 840 Ft 0,5 százalék 150 000 Ft 100 500 Ft 103 215 Ft 2,7 százalék 175 000 Ft 107 750 Ft 110 715 Ft 4,6 százalék 220 000 Ft 128 900 Ft 129 815 Ft 0,7 százalék FORRÁS: Ú] NÉPLAP- GYŰJTÉS szüntetése is. Ebbe a körbe tar­tozik az előrehozott öregségi, a csökkentett előrehozott öregsé­gi, a korkedvezményes és a kor- engedményes nyugdíj is. Ha a nyugdíjas mégis munkát vállal a 62. életévének betöltése előtt, és keresete év közben bár­mikor meghaladja az esztendő első napján érvényes minimál­bér tizenkétszeresét, akkor a kö­vetkező hónaptól az év végéig EMELKEDETT az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munka­körökben fizetendő bérmini­mum. A minimálbér a 2007- ben kötelező 65 500 forintról 2008-ban 69 000 forintra nőtt. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó ren­delkezik-e kétéves gyakorlat­tal. Ez annyit jelent, hogy akiknek nincs még meg a leg­alább kétéves gyakorlati ide­jük, azoknak 82 800 forintra; a két év, vagy ennél több gya­szüneteltetnie kell a nyugdíját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korkedvezményes nyugdíja­soknak célszerű lesz már az esz­tendő közben folyamatosan szá­mon tartani jövedelmeiket. Korkedvezményes nyugdíj mellett, amennyiben a minimál­bér összegénél kevesebb jövedel­met szerez a nyugdíjas, amellett továbbra is folyósítják majd szá­mára a nyugdíjat is. Ám ha az korlati idővel rendelkezőknek pedig 86 300 forintra emelke­dett a bruttó havi munkabér­minimuma. az országos Érdekegyeztető Tanácsban még 2005-ben kö­tött megállapodásban szerepel ugyanakkor az is, hogy a fel­sőfokú iskolai végzettséget vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő mun­kakörökben 2008-ban lehető­leg a minimálbérhez viszonyí­tott 1,4, 1,5 vagy 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahe­lyek. Azaz idénre bruttó 96 600 és 110 400 forint kö­zötti minimumbért ajánlanak. éves szinten, amikor a nyugdíj nélkül számított jövedelem eléri a 828 ezer forintot, attól az idő­ponttól a nyugdíj folyósítását szüneteltetni fogják. Ezt azon­ban minden érintettnek magá­nak kell majd jeleznie. A korlá­tozás azonban egyelőre csak azokra vonatkozik, akiknek 2008. január elseje után állapít­ják meg a korhatár alatti nyugdí­jat. 2010 januárjától viszont már minden 62 évnél fiatalabb nyug­díjasra érvényes lesz. Mi vonatkozik a nyugdíjas vállalkozókra? Aki a nyugdíja mellett kiegészí­tő tevékenységként vállalkozása van, annak havonta fizetnie kell 4350 forint egészségbiztosítási járulékot, valamint a vállalkozói kivét után további 9,5 százalék nyugdíjbiztosítást is be kell fi­zetnie. Megbírságolható ettől a esztendőtől már az alkalmazottnak is a zsebébe kell nyúlnia, ha nem ad számlát vagy nyugtát. Eddig ugyanis csak az adott vállalkozás számíthatott büntetésre, ha elmulasztottak eleget enni a számlaadási kötelezettségnek. Januártól azonban már a törvénysértő alkalmazottakra is bírságot vethetnek ki, melynek összege tízezertől 50 ezer forintig terjedhet. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu riadd Siódat SZ0LJ0N.hu A SZOllíOK-JÁSZKUN ONLINE A szakmunkásoknak legalább havi 86 ezer jár A vállalkozások új TEÁOR-számot kapnak Le kell cserélni egyes számlatömböket lejárt Aki tavaly június után vett nyugtakönyvet, már az újat kapta Négy év után ismét változott a Tevékenységek Egységes Ágaza­ti Osztályozási Rendszere, azaz a TEÁOR. Mindez az országban sok százezer vállalkozást érint. Az új, uniós szabályoknak is megfelelő rendszer részletesebb az eddig használtnál, így az is jelentősen eltér a 2003-ban beve- zetettől. Emiatt az egyes számok, az egyes tevékenységi körök nem mindig feleltethetők meg egymásnak: az esetek felében nem dönthető el egy az egyben, hogy a régi helyett milyen új be­sorolást kellene alkalmazni. Eb­ből adódóan az átalakítás két részletben és összesen fél év alatt megy majd végbe. A cégbe­jegyzésre nem kötelezettek TEOR-számait az adóhatóság au­tomatikusan módosítja január végéig. Ha ezt nem tudják meg­tenni, akkor a érintetteknek szintén júliusig kell a megfelelő módosítást bejelenteniük. Fontos tudni, hogy a mostani változás a számlázást nem érin­ti, hiszen idén különváltak a TEÁOR- és az SZJ-számok. így tehát mindenki számlázhat to­vábbra is a már megszokott SZJ- számai szerint. Ugyanakkor az SZJ-számokra még várhatóan ebben az eszten­dőben új európai uniós szabá­lyozás születik. Ennek nyomán pedig jövőre módosulhatnak az de vonatkozó haza rendelkezé­sek is. ■ T. I. Januártól már nem használható­ak azok a nyugta- és számlatöm­bök, melyeket 2007 előtt nyom­dai úton gyártottak le. Az ilyen nyomtatványokat tavaly június 30-ig lehetett forgalomba hozni, így aki ez időpont után vásárolt számlatömböt, az már biztosan az új típusú számlakönyvekhez jutott hozzá. Mindezt könnyen ellenőrizhe­ti is bárki. Elegendő a nyomtat­ványok gyártási éve, illetve a sor­szám felépítését megnézni. A nyugta-, számlanyomtatványok sorszámhosszúsága tizenkét ka­rakter maradt, felépítése annyi­ban módosul, hogy az eddig az ötödik karakterhelyen álló kötő­jel kimarad, az utolsó hét karak­ter pedig csak számjegyekből áll. De a sorszám ellenőrizhető az APEH internetes oldalán is. Ott ugyanis elérhetőek az adó­hatóság által kijelölt, így a nyug­ta- és számlatömbökön alkal­mazható sorszámtartományok. A számlák sorszámainak pedig ezen belül kell lenniük. A régi, azaz tavaly előtt gyár­tott nyugta- és számlatömböket viszont 2007. december 31-ével le kellett zárni. A használatba nem vett tömböket pedig bizony­lattal alátámasztott módon janu­ár végéig le kell selejtezni. Mind a lezárás, mind a selejtezés té­nyét a szigorú számadású nyom­tatványok nyilvántartásában fel kell tüntetni. ■ Teleki J. Január óta már csak az új tömbökben kiállított számlák fogadhatóa el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom