Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-28 / 23. szám

UJ NÉPLAP - 2008. JANUAR 28., HÉTFŐ Érdekes, jó olvasnivalókat találtam az Új Néplapban Amikor egyik reggel kezembe vettem az Új Néplapot, eszembe jutott, hogy az elmúlt időszak­ban milyen sok érdekeset nyúj­tott számomra és valószínűleg még sok-sok más olvasónak. A Grátisz csütörtöki mellékletével minden lakos közelébe férkő­zött, ingyenesen szállítva a híre­ket. A napilapban a friss infor­mációkat rendszeresen, olva­som ezután is. A Babaszépség­verseny sikert aratott az anyu­kák és nagyszülők körében, hi­szen sok örömet okozott a renge­teg pici gyermek mosolya, ami­kor a Néplap oldalain láthatták. Azután a háziasszonyok örömé­re elkezdődött az ízvadászat, a receptverseny. A beküldött, ér­dekesebbnél érdekesebb étel- és süteménykészítésUeírás a főzé­si tudományokat szélesítette, ugyanis ismerőseim körében so­kan kipróbálták azokat, család­juk nagy örömére. E receptekből egy nagyon színvonalas könyvet adtak ki - mely még ezután is megvásárolható. A beküldők fo­tója bemutatja „kitalálójukat”, ezért nekik külön érdekesség, hogy szerepelhetnek ebben a szép színes szakácskönyvben. Örömmel olvastam, hogy 2008-ban ismét elindult a re­ceptverseny, hiszen sok hölgy konyhaművészetének lesz se­gítségére ezután is a naponta megjelenő ételek, sütemények elkészítésének leírása. A szer­kesztőségi dolgozóknak kívá­nok jó munkát, jó egészséget, és bízom abban, hogy olvasótársa­im ezután is minél több, érde­kesebbnél érdekesebb híreket, információkat találnak az Új Néplapban. Baranyi Júlia, Szolnok Kalendárium Kisújszálláson, mindenkinek A nagy népszerűségnek örven­dő kisújszállási Nagykun Kalen­dárium ismét megjelent. A kiad­vány ismerteti a névnapokat, hazai és helyi eseményeket, és egy 19. századi várostérkép is látható benne. Jó néhány helyi és onnan elszármazott személy írását, recepteket tartalmaz, és a gyerekek részére is találni ol­vasnivalót. D. Z„ Szolnok | A rendszeres találkozók alkal­mával az éremgyűjtők eszme­cserét folytatnak, bemutatják j új szerzeményeiket az Aba-No- I vák Kulturális Központban Éremgyűjtők találkoznak numizmatika Szombatonként szakmai könyvtár is rendelkezésre áll A Magyar Éremgyűjtők Egyesü­lete szolnoki szervezete 1958- ban alakult. Összefogja, szak­mai, gyakorlati tanácsokkal segí­ti a numizmatika és falerísztíka kánt érdeklődőket, úgy mint a fém- és papírpénzek, érmek, pla­kettek, kitüntetések és jelvények gyűjtésével foglalkozókat. A vá-' ros, tágabb értelemben a megye iránti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mínt hogy a csoport önálló kiadásában közel harminc érme jelent meg az el­múlt évtizedekben. Az érmek megőrzik a város jeles történel­mi évfordulóit, megemlékeznek kiemelkedő személyiségeiről. Évente a Géza király napok el­nevezésű országos eseménynek is házigazdái. A rendezvényen szakmai előadások mellett lehe­tőség nyílik a gyűjtői találkozók­ra, érmecsere-akciókra is. A gyűjtők összejöveteleinek méltó helyet biztosít Szolnokon az Aba-Novák Kulturális Központ. | Az éremgyűjtők szombaton dél- | elődönként tartják a találkozói- j kát, mely alkalmakkor nyitva áll a csoport szakmai könyvtára is. Hunya Zoltán, az egyesület elnöke | Energia vagy élelmiszer? - dönteni kell biztonság Az unió éléskamrája lehetnénk, ha víztározókat építenénk A magyar közvélemény a globá­lis felmelegedésről szóló híreket hitetlenkedve fogadja, és nem tudja, milyen közel vagyunk egy katasztrófához. A döntésho­zók tudatában vannak ennek, mégsem dolgoznak összehan­golt megoldásokon. Jó példa er­re hazánkban a Vásárhelyi-terv sorsa, amelyből egy határidő nélküli, üres törvény született. A kümaváltozás sajátossága, hogy a rendszeres aszályok mellett visszatérő jelenséggé válnak a hirtelen kialakuló ár­hullámok, özönvizek, amelyek Szolnok és a Tisza menti tele­pülések biztonságát is veszé­lyeztetik. Az Alföld gazdag ivó- vízkészlete, magas aranykoro­na-értékű termőföldje, mező- gazdasága és élelmiszeripara is veszélyeztetett. Sokan a bio- üzemanyag-gyártásban látják a negatív folyamatok megállítá­sát. A bioenergia mellett érvek szólnak: a globális felmelege­dést okozó gépjárművek szén­dioxid-kibocsátása csökken, az új beruházások munkahelyeket teremtenek, és stabil piacot biz­tosítanak a termesztőknek. Az ENSZ Energiahivatala múlt évben felhívta a figyelmet a bioenergia okozta növekvő ve­szélyekre. A problémát a bio­massza előállításakor szüksé­ges műtrágyázott monokultú­rákban látják, amely a talaj tönkretételéhez, a növényfélesé­gek csökkenéséhez, a termelé­kenység visszaeséséhez, élelmi­szerhiányhoz vezet. Kijózanító az energia- és szén-dioxid-mér­leg, ha a bioüzemanyag gyártá­sára történő nagy energiaráfor­dítás folyamatait is figyelembe vesszük (műtrágyázás, öntözés, aratás, tüzelőanyag-előállítás, tárolás, szállítás, hulladéktáro­lás és újrahasznosítás stb.). Ri­asztó az az adat is, hogy például egy terepjáró egyhetes bioüze­mű működtetésének költségé­ből 22 ember egyévi élelmezé­sét lehetne fedezni. Döbbenten olvastam egy opti­mista nyilatkozatot nemrég a Szolnoki Cukorgyár bezárása kapcsán: Szászberekén, Szolno­kon, Martfűn már sorra épülnek az új munkahelyeket is teremtő bioerőművek. Megyénkben még nem tudják, amire a világ már rájött: az élelmiszer- és az ivóvíz- készlet a kőolajnál is fontosabb stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. A világon mindenhol el­szabadultak az élelmiszerárak. Az eredmény: hiány, következ­ménye áremelkedés. Magyarország az Európai Unió éléskamrája lehetne, ha J megépítenénk a Tisza völgyében a víztározókat, amellyel nem­csak védelmet nyújtanának az árhullámokkal szemben, hanem a sivatagosodé Alföldet is öntöz- | ni tudnánk, egyúttal több mint j félmillió embernek biztosítaná- j nak munkát. A bioenergia zsák­utca. Ezt támasztja alá, hogy a kí­nai kormány a közelmúltban le- álütotta a bioüzemanyag-gyár- tást, amíg nem sikerül olyan alapanyagokat találni, amik nem az élelmezés elől vonják el a for­rásokat. Dr. Nemes András I Jó lenne, ha a buszok felénk sűrűbben járhatnának A közelmúltban hallottam, hogy jelentősen csökkenti a Volán a járatai számát, az utasok létszá­mának csökkenése miatt. A hír számomra sokkoló volt. Nagyon remélem, hogy ez a változás nem érinti megyénket. Szolno­kon, úgy látom, nem csökkent az utaslétszám, mert szinte mindig zsúfolt buszokon uta­zom. Szerintem ezért inkább sű­ríteni kellene a járatokat. Rendszeres utasa vagyok 6- os és 6Y járatoknak. Sajnálatos, hogy a közlekedő járatra egy óra alatt kétszer lehet csak fel­szállni, és van, amikor ebből az egyiket vagy törlik, vagy egy­szerűen kimarad. Számtalan­szor kényszerülök 7-es vagy 8- as járatot igénybe venni ezért. Ilyenkor egyúttal számolva az­zal, hogy még kilométereket kell gyalogolnom a Cora-megál- lótól befelé, a Kertváros közepé­ig. Mindez azonban nem csak engem érint. ló lenne legalább húszpercenkénti indulással sű­ríteni a járatokat, mert ez javí­taná az Alcsi-szigeten, a Holt-Ti- sza-parton, a Kertvárosban élők közlekedési lehetőségét. H. É., Szolnok * * * Olyan ígéretre emlékszem, hogy Szolnokon a Kossuth tér átépítése után megmarad ott az autóbusz-közlekedés. Mi, itt la­kók nagy türelemmel átvészel­tük az építkezéssel járó kelle­metlenségeket. Bíztunk abban, hogy minden szép és jó lesz. Nemrég azonban megtudtuk: mégsem lesz ezen a szakaszon a város irányába bejövő busz- közlekedés. Szomorúan tapasz­taljuk, hogy a sok idős ember egyszerű közlekedési lehetősé­gét ezen az útszakaszon megne­hezítették. Cs. L, Szolnok ■*■■*■* Levélíróink észrevételeit az illetékesekhez továbbítottuk - a szerk. A beérkezett levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve, szerkesztve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná Kettős névadó ünnepség volt Jászszentandráson Egy oktatási intézmény és egy sportcsarnok kapott nevet a kö­zelmúltban Jászszentandráson. Felnőttek, gyerekek, a jelentős sikereket felmutató pávakör vett részt az ünnepségen, és olyanok is megjelentek, akik erre az al­kalomra érkeztek a településre. Új nevet visel ezután az Általá­nos Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Kunráth Sándornak (1921— 1998) a neve fémjelzi tevékeny­ségüket, aki a helyi pávakörnek is a névadója évek óta. A jeles pedagógus néptanítóként írta be a nevét a falu történetébe. 1942-ben kántortanítóként hagyta el a miskolci tanítókép­zőt, és pályája Szentandráshoz kötötte. Magyar-történelem szakos tanár, majd az ének-zene szakembere lett. Énekkart veze­tett, színdarabot rendezett, azok egy részében szerepelt is. Szer­vezte és vezette 39 évig a páva­kört, amely szintén az ő nevét viseli. Tapasztalatait írásaiban tette közkincsé, közülük kiemel­kedik Az én gyermekeim című munkája, amely önvallomás munkájáról, tevékenységéről. Az alkalomból megjelentek a sportcsarnok elé vonultak az is­kolai névadó után. A csarnok ezután az ebben a faluban szü­letett és mindvégig itt dolgozó Jámbor Lajos (1933—1980) ne­vét viseli. Farkas Ferenc dr., nyugalmazott főiskolai tanár JégiltládÓk. Nagy örömet okozott unokámnak, amikor egy nap Szolno­kon, az egyik nagyáruház előtt korcsolyázhatott a jégen. Itt nem kellett félteni, hogy beszakad alatta, bátran élvezhette a jégpálya előnyeit, sok más kisgyerekkel együtt. Szabó Jánosné, Szolnok A gyermekeik egyenlően is megörökölhetik a házat — Még házasságkötésünk előtt vásároltunk a férjemmel közösen egy szép nagy házat Azóta azt fo­lyamatosan szépítgetjük, karban­tartjuk, kicseréltük a fürdőszoba­szerelvényeket, az ablakokat és az ajtókat, valamint modernizál­tuk a fűtésrendszert Annak ide­jén kétharmad-egyharmad tulaj­doni arányt jegyeztettünk be az ingatlan-nyilvántartásba. Az elő­ző házasságukból mindkettőnk­nek egy-egy gyereke van. Azt sze­retnénk azonban, hogy halálunk után mindkettőnk gyerekei egyenlő arányban örököljenek. E célból végrendeletet kell készíte­nünk, vagy van erre eseüeg más megoldás is? - érdeklődik K. L olvasónk. Az ilyen helyzetekre nem csak a végrendelet jelent meg­oldást. Házassági szerződést is köthetnek, amelyben az emlí­tett, közösen megvásárolt házat a házassági vagyonközösség ré­szévé nyilvánítják. Jelenleg ugyanis - mivel az ingatlant még a házasságkötés előtt vásá­rolták - az az ingatlan-nyilván­tartás szerinti arányban külön­vagyonnak minősül. A házassági vagyonközösség­be tartozás viszont ötven-ötven százalékos tulajdoni arányt je­lent, és akkor a gyermekek egyenlő arányban örökölheük majd meg az ingatlant - vála­szolt a kérdésre Tóth Györgyné dr. jogász. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom