Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-15 / 12. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2008. JANUÁR 15., KEDD A kengyeli Kovács Miklós semmi pénzért nem költözne el tanyájáról Nemcsak a gazdálkodás, hanem már az állatorvoslás minden csínját-bínját is kitanulta. után a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium megítélt neki egy jelentős össze­get az aszálykár enyhítésre. Több millió forintos tételről van szó, és nyilvánvalóan égető szük­sége lett volna rá, mert több mint hatmillió forint a kintlévősége.- Jelenleg úgy néz ki a hely­zet, hogy szerződést bontottam, és semmiféle támogatásra nem vagyok jogosult - háborog Ko­vács Miklós. - Méltánytalannak tartom, hogy meghirdetnek egy ilyen programot, és képtelenek elfogadni azt a tényt, hogy az ál­latokra kellett a pénz akkor - mondja bosszankodva. Arra a kérdésre, hogy tud-e fél­retenni párna alá valót, így felel: - Jobb búzatermésből spórolni is lehetne. Esetleg a fejősből, de je­lenleg szükség lesz ezer bála lu­cernára, amelynek darabja ezer forint. Nem nehéz kiszámolni, mennyibe kerül ez - hangsúlyoz­za a gazda. Elmondása szerint jó, ha két év múlva lát hasznot ebből a befektetett pénzből. Persze az embernek sejtelme sincs, meny­nyi fog majd megtérülni belőle - teszi hozzá kissé lemondóan. Hogy a meglévő gondokat csak még tovább sorolja, hozzá­teszi: a tej magasabb átvételi ára sem pótolja a bevételkieséseket, hiszen dupla annyiba kerül a takarmány, mint tavaly. A tanyavilági életnek azonban a haszna is megvan: - Tejter­mékért nem járok boltba már egy jó ideje, ráadásul azt is tu­dom, miből készül - közli nevet­ve a gazda. Hozzáfűzi, hogy be­lőle kocsmáros aztán biztosan nem gazdagodott meg, mivel jó, ha évente egy sört elfogyaszt. Búcsúzáskor Kovács Miklós a gazdálkodóiét jövőjéhez annyit még hozzátesz: gyermekkorában sem kaptak családi pótlékot, mert nem léptek be a téeszbe, és Tovább nőhet a tej felvásárlási ára VÁRHATÓAN 90-100forint kö­zött lesz a tej literenkénti fel­vásárlási ára az év első hó­napjában - közölte a Tej Ter­méktanács elnöke. Istvánfatvi Miklós elmondta: ez az egy év­vel korábbihoz képest 33-43 forintos drágulást jelent. A szakember szerint a felvásár­lói ár tovább emelkedhet az év hátralévő részében. Hangsú­lyozta: a drágulást egyrészt a növekvő kereslet, másrészt az állattartók költségeinek nö­vekedése okozza. Kutatá­si adatok szerint Ma­gyarországon egy em­ber évente körülbelül 170 liter tejet és tejter­méket fogyaszt; ennek harmada importból származik. Idomított japán csirke kovács Miklós szerint nagyon fontos, hogy szeresse a gazda az állatait, mert azok megér­zik ezt Ő maga is alig múlt nyolcéves, amikor a japán csir­kéik „név szerint” rohantak oda hozzá. Kifejlesztett ugyan­is egy nagyon egyszerű mód­szert: fogott nekik egy befőttes- üvegnyi legyet, majd egyenként adta oda nekik, amiért a vál­lára is hajlandók voltak fel­mászni A kiscsirkék olyannyi­ra meghálálták a gondosko­dást, hogy név szerint szalad­tak oda, ha szólította őket jelenleg is körön kívül marad­tak, ahogy ő fogalmaz. Ám azért bízik benne, hogy el­jön az az idő is, amikor megbecsülik a magyar kis- és középgazdálko­dókat, nem csak a multikat. Haaasöij«!! SZOUON.hu A S2ÖIN0K-JÄSZKUN QfltM Hallgatag és beszédes képviselőink parlament A megyénkből Varga Mihály szónokolt a leghosszabban A megye honatyái és honanyái a 2006-os választások óta eltelt kö­zel másfél esztendőben nem tét­lenkedtek. A legdolgosabb megyei képvi­selő - akárcsak az elmúlt parla­menti ciklusban - Farkas Imre volt. A tiszazugi szocialista kép­viselő ez idáig 42 alkalommal szólalt fel a parlamentben, ösz- szesen két óra 42 percen át sz6 nokolva. Ugyanakkor 250 indít­ványt fogalmazott meg. A megye ellenzéki politikusai közül Varga Mihály a csúcstartó. A fideszes karcagi képviselő 125 indítványt jegyzett. A legbeszédesebbnek is Kar­cag fideszes honatyája bizonyult Varga Mihály összesen 76 alka­lommal emelkedett szólásra, és összesen több mint hat és fél órát beszélt. Ezzel a legtöbb képvise­lőtársát is lepipálta, hiszen a fel­szólalások időtartamát tekintve 42. az egész parlamentben. A megye képviselőinek munkája a parlamentben Képviselő Párt Felszólalás Javaslat Botka Lajosné MSZP 18 133 Farkas Rónán Rdesz 24 50 Farkas Imre MSZP 42 250 Dr. Fazekas Sándor Fidesz 20 21 Dr. Gedei József MSZP 8 24 Herbály Imre MSZP 51 71 Iváncsik Imre MSZP 17 3 Járvás István Fidesz 30 51 Jauemik István MSZP 70 196 = Kis Péter László MSZP 21 33 : Rózsa Endre MSZP 27 230 1 Szalay Ferenc Fidesz 7 46 \ Dr. Szekeres Imre MSZP 22 13 1 Dr. Vadai Ágnes MSZP 47 8 £ Varga Mihály Rdesz 762 125 Szűkebb hazánkban nincs olyan képviselő, aki már ne sz6 lalt volna meg. A leghallgata­gabb címért két polgármester- képviselő verseng: Gedei József, Jászberény szocialista és Szalay Ferenc, Szolnok fideszes hon­atyája. Ketten együtt alig három­negyed óráig tartották szóval képviselő társaikat. Ők mond­hatni inkább csendben tették a dolgukat, hiszen Gedei József 24, Szalay Ferenc p>edig 46 módosí­tó javaslatot tett le a parlament asztalára. Államtitkáraink vi­szont inkább beszéltek. Iváncsik Imre három, míg Vadai Ágnes 8 javaslatot nyújtott be. Viszont mindketten számos felszólalást jegyeznek. ■ Teleki József MEGYEI TÜKÖR Érdekes szárnyasok. A Csörsz Vezér Galamb-, Díszmadár- és Kisállatte­nyésztők Egyesülete tartott bemutatót a hét végén Jászárokszálláson, a Széchenyi István Általános Iskola tornatermében. A rendezvény számos ér­deklődőt vonzott. Képünkön Gulyás Alajos (jobbra) mutatja a fehér King ga­lambot a kiállításra Gyöngyöstarjánból érkezett Kovács családnak. A gazda, aki ma is körön kívül van portré Nem csak a tej ára emelkedett, hanemjgük a takarmányé is Kovács Miklós kengyeli gazdálkodónak huszon­egy tehene és huszonkét növendék borjúja van az istállóban. Bár napi tizen­hat órát dolgozik kemé­nyen, a munka hozadékát mégis igen reménytelen­nek látja. D. Szabó Zoltán- Már a dédnagyszüleim is föld­műveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, így nem csoda, hogy én Is ezt választottam — mondja Kovács Miklós, negy­venegy éves kengyeli gazdálko­dó. - Törökszentmiklósról szár­mazunk, édesapámék tizenket- ten voltak testvérek, ebből ki­lenc fiú. Mindannyian gazdálko­dók lettek. Már általános isko­lásként tudtam, hogy autószere­lő leszek. Egyrészt, mert min­denki technikai analfabéta a csa­ládban, másrészt pedig har­minchárom éve kezdődött az iga­zi mezőgazdasági gépesítés. A fó'tengelycserétől a tehéninfúzi­óig mindent megoldok - emlé­kezik vissza nevetve a kengyeli gazdálkodó. Kovács Miklós az istállókban huszonegy tehenet és huszon­kettő növendék borjút tart. Nem könnyű elfoglaltság ez, hiszen napi tizenhat órát kell kemé­nyen dolgozni. Már 1981 óta fog­lalkozik tehénfejéssel, és annak már idejét sem tudja, mikor is volt utoljára, hogy hajnali fél öt óra után kelt fel.- Minket nem képvisel a jó Is­tenen kívül senki - állítja Ko­vács Miklós. Kijelentését meg­erősítendő, hozzáteszi: a sertés- tenyésztést már abbahagyta, nincs értelme a tartásuknak, mi­vel mindent összevetve tízezer forintos veszteség van a hízó da­rabján. Ráadásul a hektáronkénti kár­enyhítési alapba tizenöt napot késve fizették be a hatvanezer forintot. Nyugodt volt, mert úgy tájékoztatták, hogy levonják a tá­mogatásból. Persze kellett a pénz a jószágra, hiszen a hatvan hektárjából csak négy hektár te­rületen termett rendesen. Na­gyon szóródott, azaz igencsak el­térő nagyságú volt á kukorica- termés is. Akadt, ahol három mázsa termést hozott, akadt, ahol semmit. Mint mondja, ezek Több mint száz diák is segít a kutyák összeírásában A Túri Állatvédők Közhasznú Egyesülete december közepe óta végzi az ebösszeírást Mezőtú­ron. Az összeírás alkalmával minden kutya sorszámmal ellá­tott bilétát kap. Jelenleg több mint száz önkéntes túri diák se­gíti az összeírást, ők párosával járják a várost. —Az eddigi tapasztalatok alap­ján segítőkészek és együttműkö- dőek az emberek — mondta Szűcsné Berczeli Ildikó, a Túri Ál­latvédő Egyesület egyik alapító tagja. - A leggyakrabban az okoz problémát, hogy egy helyre több alkalommal is vissza kell menni, mert nincsenek otthon a lakók. Korábban, a hideg téli időben elő­fordult az is, hogy befagyott a csengő, és csak többszöri megke­resés alkalmával jártak sikerrel az önkéntesek — tette hozzá. A tervek szerint február köze­pére befejezik a kutyusok össze­írását a városban. Ezután az el- csavargott ebeket vissza tudják juttatni a gazdájukhoz, a bilétán található szám alapján. — Az állatok mentése, gondos gazdáknál való elhelyezése és a kutyák összeírása mellett azon dolgozunk, hogy kutyamenhe- lyet építsünk - hangsúlyozta Cs­orna Mihály, a szervezet elnöke. Az építési terv jelenleg jóváha­gyásra vár. A menhely felépíté­se tizenötmillió forintba kerül. A tagdíjakból és adományokból ed­dig négyszázezer forint gyűlt össze. ■ K. Z. Somogyisok az uniós programban A 2007-2009 közötti időszak­ban az abonyi Somogyi Imre Ál­talános Iskola egy cseh és egy lengyel általános iskola diákjai­val és pedagógusaival együttmű­ködve dolgozik a Tempus Köz- alapítvány által támogatott prog­ramon. Ennek előzménye, hogy az iskola adott otthont korábban annak a projekttalálkozónak, ahová a pályázni szándékozó or­szágok pedagógusai érkeztek. A téma a környezetvédelem, s eh­hez kapcsolódnak a feladatok. A gyerekek maguk fogalmazzák meg a problémákat, és a választ is ők adják meg. ■ B. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom