Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám
ÚJ NÉPLAP - 2008. JANUÁR 14., HÉTFŐ 13 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Jó lenne, ha gyakrabban szállítanák el a szemetet A bölcsődébe rohanni kell? gyermekgondozás A nyitvatartási idő 30 éve is hasonló volt Egy türelmes, kedves orvos fogadta férjemet a kórházban Szolnokon, a Csokonai úton lévő STOP ABC-nél a szelektív hulladékgyűjtő tartályoknak vajmi kevés értelmét láttam az ünnepek tájékán. A jeles napokat követően nyilvánvalóan számolni lehet azzal, hogy a családokban mindenből többszörös fogyasztás várható, mint általában. Szentestére megteltek a szelektív szemetesek, így mellé pakoltak az emberek, például a több szatyornyi üres műanyagflakont. Újév reggelére betakarta azokat a hó. Később kiürítették a tartályt, azonban a mellé rakott szemetet otthagyták, csúfítva az egyébként lakó és pihenőövezetünket. Karácsony előtti hétfőn és Szilveszter napján (hétfő reggelenként szállítják el a szemetet általában), érthetetlen, hogy egész nap miért volt csordultig az összes kuka, hiszen ilyenkor abba is jóval több szemét kerül. Igaz, a nap végére kiürítették, de addig is a guberálók szétszórták azok tartalmát, szeméthalmot hagyva maguk után. Mi pedig továbbra is szelektálunk, fizetjük a szemétszállítási díjat és járunk a szemetes városban. V. Kálmánná, Szolnok Záróvizsgát tartottak a táncosok Harmincötödik záróvizsgabálját tartotta nemrég a szolnoki Arany Csillag Társastánc Klub a Borostyán Művelődési házban. Hamarné Hubai Ibolya, szülő Hamar Tamara és Hagyánek Péter a záróvizsga bálon Nemrég olvastam a lapban arról, hogy milyen nehéz az egyedül kisgyermeket nevelő, dolgozó édesanyák élete. A munkavégzés után nem könnyű a gyermeket bölcsődéből, óvodából időben hazavinni. A nyolcvanas évek elején én is hordtam bölcsődébe, illetve óvodába a kisfiámat. Már akkor is több esetben gond volt az más szülőknek is, hogy a munkaidő után rohanni kellett a gyerekért, mert már csak a takarítónő volt ott a gyerekkel. A munkaidőnek délután fél ötkor volt vége, és még buszra kellett szállni, úgy érkezni a kicsiért. Sajnos a munkahelyeken nem az édesanyai feladatok a fontosak, hanem a munkaerő kihasználtsága. Ezért a munkaidők vége általában már nem 15, 16 vagy 16.30 óra, hanem amikor a feladatot a dolgozó elvégezte. Ezért együtt érzek az anyukával minden nap, amikor rohannia kell a gyermekéért. Ennyi év után sem értem, hogy ezekben a gyermekintézményekben dolgozó gondozónők, óvónők munkaidejét miért nem változtatják meg a mindennapi élethez igazodóan. P. Lászlóné, Szolnok * * * A közelmúltban A szerkesztőség postájából elnevezésű oldalon volt olvasható egy kisgyermekes anyuka levele. Az írásból nem derült ki egyértelműen, csak feltételezhető, hogy gzolnoki bölcsődéről írt az édesanya. A szolnoki bölcsődék egységesen 6.30-tól 17 óráig tartanak nyitva, tehát ezen időintervalA szolnoki, Szabadság téri közlekedési rend megváltozott. Hogyan lehet egy forgalmas csomópontot így összeszabdalni, a becsatlakozó utak ésszerű koordinációja nélkül? Szinte megmagyarázhatatlan számomra a becsatlakozó utak egymással szembeni forgalmának befogadása a körforgalomnak nevezett torzóba. Egyidejűleg alakul forlumban kell biztosítani a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó szakszerű gondozást, nevelést, beleértve az állandó felügyeletet is. A bölcsődei nyitva tartás jelenlegi gyakorlata éppen az édesanya által is jelzett ok miatt alakult ki, nevezetesen, hogy 16 óra galmi dugó a «Verseghy úton, a Pólya Tibor úton, a Tisza-hídon és az ezekhez csatlakozó, belvárosi utcákban. Talán segítene, ha a Zagyva hídi csatlakozásánál rendeződésre kényszerítenék a város, illetve a híd felé közlekedőket, hogy az Ady Endre út felé is lehessen kanyarodni egyidőben. Sárkány T., Szolnok körül már alig van kisgyerek a csoportokban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nyitva tartás végéig, azaz 17 óráig ne tartózkodhasson gyermek a bölcs& dében, s még kevésbé jelentheti, hogy a szülők ezért „megkapják a magukét”. Szeretném megnyugtatni az A jós jóslatáról olvastam a napokban a lapban, melyben mindenkit takarékosságra int. Tanácsa megszívlelendő, mert amikor szinte minden területen áremelkedéseket tapasztalunk, azt jelenti: ezután még takarékosabban kell élni. Vagyis: aki ezt nem teszi, annak életkörülménye, megélhetése veszélybe kerül. Sajnos sokan vannak és édesanyát, hogy 17 óráig bármikor odaérhet gyermekéért, s mindent megteszek azért, hogy ilyen eset esetlen szolnoki bölcsődében se forduljon elő. Mészáros Mihályné Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága egyre többen lesznek olyanok, akik kevés jövedelemhez jutnak, s amiatt még méltatlanabb helyzetbe kerülnek. A politikai változás szeléről nem beszél senki szívesen, a jós sem: akinek rossz a megélhetése az azért, akinek pedig jól telnek a mindennapjai, az meg azért. Én abban bízok: talán a jós is tévedhet! Farkas K.-né, Szolnok Az átalakulóban lévő egészségügyről naponta hallani a médiában. Sok kritika éri a változást kitalálókat, az orvosokat, ápolókat. Karácsonykor a férjem megbetegedett, a két ünnep közötti három napot különböző rendelőkben, a kórház sürgősségi osztályán töltöttük. Négy beutalóval három nap alatt jártuk végig a vizsgálatokat, hiszen ott is szabadságolások voltak és a rendelési idők megváltoztak. Mindez igen megnehezítette a beteg dolgát. A neurológiai osztályon azután nagyon kellemes meglepetés ért bennünket. Kedves, türelmes orvos fogadta és vizsgálta meg a férjem, majd gyógyszerekkel, kezeléssel ellátva boldog új évet kívánt. Meg is vigasztalta, hogy hamarosan meggyógyul. Mindezt protekció, hálapénz adása nélkül tette. Az a furcsa a történetünkben, hogy ezen a jó, kedves hozzáálláson lepődtünk meg! Azonban végtelenül jólesett ez a bánásmód. Bró Lászlóné, Szolnok A hadirokkant bajtársak ajándékot kaptak Már hagyomány, hogy Szolnokon V. L. Polónyi Géza, megyei MAHONSZ-elnök rendszeresen gyűjtést kezdeményez év végén. Ennek eredményeként hadirokkant bajtársait kis csomaggal ajándékozza meg karácsony tájékán. Múlt év végén is így történt, ezért e tiszteletre méltó tevékenységét nagyra értékeli minden idős ember, akihez ellátogatott. Kiss Béla, Szolnok A beérkezett levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve, szerkesztve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánné Az új városi forgalmi renddel nem értek egyet Érdemes takarékosan élni mindannyiunknak Móricligetnek hívták régen - ma már Tiszaliget a neve visszatekintő Az 1890-es évek elején mintegy harmincholdnyi erdőt telepítettek a folyó bal partjára Az 1890-es évek elején Tóth Mór, a város törvényszéki bírója engedélyt kapott a várostól, hogy Szolnokon, a Tisza bal partján, a közúti hídnál mintegy harminc holdnyi területen a fogház rabjaival erdőt telepítsen. Később Móricligetnek nevezték el ezt a területet. A város felől szép látványt nyújtott a négyzet alakú, gyorsan növekvő nyárfaerdő. Nyáron hűs helyet adott a városból érkező családoknak, kirándulóknak, főképpen vasárnapokon a fák közötti puha, homokos talaj, amint az időjárás és a Tisza szeszélye engedte. Az első világháború elmúltával, a húszas évek közepétől itt rendezték meg az iskolák, a leventék, cserkészek a majálisaikat. Ezek nagy eseménynek számítottak városszerte, és a kilátogatok jól szórakoztak. A liget szélén, a folyóparton állt az 1901-ben alakult (Regatta) Szolnoki Tiszai Evezős Egylet fából készült klubháza és csónaktárolója, volt itt két teniszpálya is. A liget bejáratánál állt a XX. század elején épült Halászcsárda vendéglő, amelyben kiváló halételeket szolgáltak fel. A zenét idényjelleggel Purcsi Pepi vagy Buri Elemér cigányzene- kara szolgáltatta. Csendes estéken a város felőli oldalon is lehetett hallani a muzsikát. A Móricligeten át vezető út hétköznapokon forgalmas volt. Itt szállították a fuvarosok a liget melletti bányából a homokot a városi építkezésekhez. 1944. november 4-én, amikor a Vöröshadsereg elfoglalta a várost, a felrobbantott híd mellett pontonhidat vertek, és a le- és feljárókhoz sok fát vágtak ki a a Tisza szállóval szemben lévő parton volt a Mészáros strand. A fürödni vágyókat lapos fenekű, kismotoros hajó szállította át és vissza a folyón, egy-egy átkeléssel 8-10 ligetből. A lakosság is e liget fáiból „szerezte be” fűtési szükségleteit. 1946-ban teljesen eltűntek a móricligeti fák. 1948-tól ismét erdő telepítését határozta el a város, és a Móricligetnél többszörösen nagyobb területen sokezer csemetét ültettek. Amikor ezek kezdszemélyt. A strand gondozott volt, kabinokkal ellátva. A vízen úszó stég két oldalán léckeretes „kosarakat” alakítottak ki a gyerekeknek és az úszni nem tudóknak. tek megerősödni, egy téli, jeges árvíz nagy pusztítást végzett köztük. A kipusztult fák helyére újakat ültettek, amelyek megerősödtek és megnőttek. Az 1950-es évek végén vetődött fel a város részéről az ötlet, hogy a várossal szemben lévő part mögötti részen létre kell hozni egy sok évtizedre előremutató, igényes sport- és szabadidőközpontot, a város nagyüzemei, vállalatai és nem utolsó sorban a lakosság önzetlen segítőkészségét igényelve. A munkában részt vevő vállalatok építési engedélyt kaptak egy kisebb méretű, saját használatra épülő ház felépítésére, melyben konyha, társalgó, egy nagyobb terem, valamint egy-két család részére, többnapi tartózkodásra alkalmas szoba készült. Az első legfontosabb munka a 120 hektáros terület körgáttal történő megvédése volt, amely többszöri megerősítés után biztonságos lett (1961). Ezek után a liget hihetetlen tempóban fejlődött: 1964-ben a hétezer személyt befogadó strand, 1974-ben sportstadion, 1975-ben körcsarnok stb. A további fejlődés egyre számottevőbben növeli városunk tekintélyét, hogy valóban méltó legyen a Tisza fővárosa címre. Ne felejtsük el: a Tiszaliget városunk kincse. Szurovecz Pál, Szolnok Kismotoros hajóval érkeztek ide fürödni Harminc évvel ezelőtt Is Igyekezni kellett munka után az anyukáknak a gyermekeikért. Képünk Illusztráció