Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-10 / 8. szám

UJ NÉPLAP - 2008. JANUAR 10., CSÜTÖRTÖK DIÁKVILÁG Szatmári Bálint: Gyermekek lelke Köd borította kietlen vi­I dék, | Csonka testek hulladék. 1 | Erdők mélyén megbújó gyermekek, Kések által szurkált lel- I kék Életük csak gyötrelem, * Számukra a halál vigasz, * mámoritó szerelem. Lidércek kínzásától szen­vednek, Az életben maradás csók­jától reszketnek I Pirospozsgás arcuk a múlt- | I bavész. I Lelkűk pislákoló tüze las- g l san elenyész. I Eggyé válnak e zordon táj­in.1 * Örök szövetséget kötnek a 1 Halállal. Cél Anglia, lesz, ami lesz! Vannak diákok,' akik a fősu­li után, vagy évet halasztva, kimennek külföldre dolgoz­ni. Többségük Angliába. Nagy tervek, még nagyobb bőröndök, útlevél pedig már úgysem kell! Nagy remé­nyekkel indulnak remélve, hogy tele erszénnyel jönnek majd haza. Nem lehetetlen dolog. Egy kis merészség, kalandvágy, jó kapcsolatok. Mindennek eredményként akár másnap fent ülhetnek az első londoni járaton, és egyre közelebb érnek a jobb élet kapujához, amit oly rég vágytak már. Én egyetértek, azt mondom, hogy ha adott a lehetőség senki ne hagyja ki. Én sem tenném! TÓTH BRIGITTA, KUNHEGYES $A7TO wm-*5 Puskas Peter és Dósa Mátyás közösen is színpadra lép az Oli- ver!-ben. Középen Be- nedekffy Katalin. Dörzsöltek és jó barátok! színház A két fiú Barabás Botonddal közös öltözőben készül fel Azt hiszem, még nem va­gyok kész — mondta Pus­kás Péter néhárty próbá­val az Oliver! bemutatója előtt. A musical főpróbá­ján a felkészületlenség­nek azonban már nyoma sem volt. Rimóczi Ágnes'­Péter Dörzsölt szerepében iga­zán meggyőző alakítást nyújtott. Előadásról, előadásra valószínű­leg még inkább „beletanult” az ifjú vendégművész, s az is biz­tos, hogy a többi szereplővel is egyre közvetlenebb lett a kap­csolata. „Váltótársával”, Dósa Mátyással (vele felváltva alakít­ja Dörzsöltet a musicalben) már a próbák során összebarátkoz­tak. S mellettük, mint egy báty, szinte mindig ott van Barabás Botond, a darab Bili Sikes-je.- Közös az öltözőnk. Szép las­san be is laktuk. Az évad elején egyedül voltam, aztán Az angya­lok nem sírnak drámára megér­kezett Matyi, majd betársult hoz­zánk Péter is. A hangulat szuper - meséli Botond. Kérdésekre im­már nincs is szükség, hisz egy­más után mesélik a közös szto­rikat. A legtöbb történet mókás, jókat nevetnek. Egyértelmű, hogy jól érzik magukat együtt, szemmel látható, hogy a fiatal­emberek összebarátkoztak. Ahogyan egymást, úgy az Oli­ver! című musicalt is nagyon megkedvelték. A darab megérin­tette őket, így mély érzésekkel beszélnek-arról. - Az elmúlt ün­nepi időszakban nem is lehetett volna jobb darabot választani en­nél - mondja Botond. Ebben Pé­ter és Mátyás is egyetért. - Az egésznek karácsonyi a hangula­ta. Igazi lelki megtisztulás ez mindannyiunknak. Különösen a rengeteg gyerek társasága teszi széppé - emelte ki Mátyás. - Rá­adásul szinte magunk is újra gyereknek érezhetjük magun­kat - reagált barátja szavaira Puskás Peti. — Csak rájuk kell nézni, s máris jobb kedvünk van — tette hozzá. És teljesen igazuk van. A tíz-egynéhány éves gyere­kek fáradhatatlanul, óriási ener­giával jönnek-mennek a felnőt­tek között. Mindegyik gyerek egy külön egyéniség. A fiatal elkerülhetetlen a kérdés: vajon hogyan fogadta a szol­noki közönség a megasztáros Puskás Petit és a Barátok közt Tóniját, Dósa Matyit „Természetes, hogy először előítéletekkel néznek ránk” mondják a fiúk „Feladatunk hogy megmutassuk, ezek is mi vagyunk", mondja Péter. „Bizony”, bólint rá Mátyás, aki számára a közelmúltban egy kedves, megható tör­ténettel bebizonyosodott, érdemes dolgoz­nia. „Az angyalok nem sírnak egyik bemutatója után megszólított egy idős bá­csi. Elmondta, látott a da­rabban, s számára ezek után már nem Tóni, hanem mindig Kócos leszek Nem tagadom, meghatódtam." művészek elmondása szerint, öröm velük dolgozni. Mint ahogy a Szigligeti többi dolgozó­jával is, akikkel meglehetősen sok időt töltenek együtt. De vajon a próbák és előadá­sok között van idejük Szolnokkal ismerkedni? Botond, aki néhány évet eltöltött már itt, elégedett a várossal. Péternek még nem sok ideje volt szétnézi a megyeszék­helyünkön, Mátyás szerint pe­dig a fővárosi nyüzsgés után meglehetősen feltűnő az itteni nyugodtság. - Ezt már én is ta­pasztaltam. Ez valóban így igaz - mondja Puskás Peti. Barabás Botond és Eszteré Péter I Én vagyok •az egyik : legaktívabb! Novemberben pályázatot hirdetett egy budapesti ala­pítvány. A politikai vonatko­zású szervezet az ország leg­aktívabb fiataljait kereste. Gondoltam, nincs mit veszí­tenem. Beadtam a fényké­pes önéletrajzomat, az egyik tanárom ajánlólevelét. Egy héttől később kiderült: tagja leszek annak az ötvenfős csapatnak, akik elkönyvel­hetik magukat Magyaror­szág legaktívabb és a köz­élet felé leginkább nyitott fi­ataljainak. A program egy­• éves, ezalatt havonta egy- « szer Budapestre utazunk. Itt « mindig egy adott témát l elemzünk, beszélgetünk, és * vitatkozunk. Mindenki el­mondhatja véleményét az aktuális politikai helyzetről, a fiatalok lehetőségeiről, és mindenről, ami őt foglalkoz­tatja. Emellett egyre jobban megismerjük egymást. Örü­lök, hogy beadtam a pályá­zatomat, hiszen a jövő a mi kezünkben van, a holnapot csak az aktív és tevékeny fi­atalok tehetik jobbá. KIRÁLY KRISZTINA, KISÚJSZÁLLÁS Nehezen, de jól döntöttem! lesszusom, de rég volt, mikor azon kellett gondolkoznom 14 éves fejjel, hogy hova menjek tovább tanulni! Még most, 18 éves főiskolásként sem tudom pontosan, mi szeretnék lenni! Az biztos, nehéz volt a döntés. Befolyásoltak a szüleim, és per­sze, hogy a barátaim hova sze­rettek volna jelentkezni. A dön­tés későn született meg, és azért döntöttem akkor a Tiszaparti mellett, mert nagyon megtet­szett az iskola mindennapi éle­te. Már amit láttam belőle a nyüt napon. Hál’ istennek a TPG-be járt az egyik kedves ismerősöm, aki ajánlotta nekem. Egy szó mint száz, engem ezek befolyá­soltak. Mai napig úgy érzem, jól döntöttem, és büszke vagyok magamra, hogy jó eredménnyel zártam azt a negyedik évet. PALLAGI ÁGNES, SZOLNOK A félelmet keltő mondat: Jegyeket, bérleteket! ellenőrök Kiválóan álcázzák magukat, nyugodtak és persze mindig harcra készen állnak Társadalmunk szerves részévé vált, s hónap elején, bérletvásár­lás idején szép számmal szapo­rodik a Jegyeket, bérleteket!” mondat. A nagy sikerű magyar film, a Kontroll után már-már hungarikumként is emlegethe­tő. Gazdáik, az ellenőrök kívül­ről úgy néznek ki, mint egy át­lagember, aki épp a munkából vagy a suliból igyekszik hazafe­lé. Ám ők jól álcázzák magukat... Az ajtók záródása után kabát­juk belső zsebébe nyúlnak, s elő­vesznek egy kis műanyaggal be­vont cédulát, melyen a nevük, il­letve nyomtatott nagybetűvel ol­vasható az „ELLENŐR” felirat Ez­után érces hangon, a legnagyobb nyugodtsággal mondják ki a so­kakban félelmet keltő sort: Je­gyeket, bérleteket!”. A feketén A legismertebb „ellenőrök”: Mucsi Zoltán, Csányi Sándor, Nagy Zsolt, Badár Sándor, Pindroch Csaba utazók verejtékezve, kínok kö­zött, lázasan turkálnak holmijaik között, s várják, hogy minél ha­marabb - mielőtt az ellenőr hoz­zá érne - megálljon a jármű... Egyik este hazafelé tartottam, mikor hirtelen felpattant egy fi­atal, fekete bőrkabátos fickó. El­ső dolga volt, hogy kezelje a je­gyét, de még két másodperc sem telt el, máris elhagyta az ő szá­ját is a szállóigévé avanzsált so- rocska. Egy enyhén spicces álla­potban lévő férfit le kellett szál­lítani a járműről, mert a jegyvá­sárlásról elfeledkezett. Ám a le­szállítás is körülményes volt. Az idősödő férfi még a saját lábán sem tudott megállni, karon fogva kellett leszedni, hogy még­se essen a kerekek közé.... BOLYÓS ZSUZSANNA, JÁSZAPÁTI Amiből biztos tudod, hogy 2008-ban élsz!- Véletlenül a mikron ütöd be a PIN kódodat.- Több éve nem pasziánszoz- tál rendes kártyával.-15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz.- E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.- Azt mondod, azért nem tar­tod a kapcsolatot a régi isme­rősökkel, mert nincs meg az e-mail címük.- A főnököd nem tudná elvé­gezni a te munkádat.- Felhívod a családot, hogy megtudd, otthon vannak-e, miközben hajtasz be a ga­rázsba.- Négy éve ugyanannál az író­asztalnál ülsz, közben három különböző cégnél dolgoztál. Már nem Tóni, hanem mindig Kócos leszek

Next

/
Oldalképek
Tartalom