Új Néplap, 2007. december (18. évfolyam, 281-303. szám)

2007-12-15 / 292. szám

2 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2007. DECEMBER 15., SZOMBAT POSTÁNKBÓL A járdák is fontosak! Tanulás nélkül nincs esély álláskeresés A munkáltatók jól képzett dolgozókat alkalmaznak Nyílt levél a képviselőknek a hétfői szavazás előtt Nyílt levélben szólítják fel fide- szes politikusok az MSZP és SZDSZ képviselőit, hogy ne sza­vazzák meg hétfőn az egészség- biztosítási törvényt. Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke pén­teki sajtótájékoztatóján írták alá polgármesterek, országgyűlési képviselők azt a levelet, amely a megyénket képviselő kormány- párti politikusokhoz szól: „...képviselői esküjükhöz méltó­an, hétfőn szavazzanak nemmel az egészségbiztosítás privatizá­ciójára, mondjanak nemet a kór­házak bezárására, az emberek kisemmizésére..." Fejér Andor különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy évtize­dekre meghatározó döntés előtt állnak a képviselők, miközben a napokban végzett többezres me­gyei felmérés szerint a megkér­dezettek 70 százaléka elutasítja a egészségbiztosítás privatizáci­óját. Amint Szalay Ferenc, Szol­nok polgármestere hozzátette, a több-biztosítós rendszernek ép­pen a nyugdíjas korosztály a leg­nagyobb kárvallottja, amely két kezével építette fel a kórházakat. Dr. Juhász Enikő törökszentmik­lósi polgármester arról tájékoz­tatott, hogy a civil szervezetek Herbály Imrét, a térség ország- gyűlési képviselőjét levélben kérték, hogy ne szavazza meg a törvényt. ■ Szilvási Zs. Magyar Levente lett az SZDSZ megyei elnöke Az SZDSZ megyei választmánya december 13-i ülésén dr. Magyar Leventét választotta meg az SZDSZ Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnökének - tájékozta­tott Nagy-Bana László megyei szervező. Elődje e poszton Czu- czi Mihály — Kunszentmárton polgármestere - volt, aki egy hó­napja mondott le tisztségéről. Dr. Magyar Levente 62 éves, Jászbe­rény volt polgármestere, tagja a megyei közgyűlésnek, az Észak­alföldi Regionális Fejlesztési Ta­nácsnak és Egészségügyi Ta­nácsnak, az Egészségügyi Mi­nisztérium önkormányzati koor­dinátora, a Kisvárosok Szövetsé­gének főtitkára és a Régiók Bi­zottságának tagja. ■ B. Gy. Sokan vélik úgy, hogy az élelmiszer-kereskedelemben, bolti, cukrászi munkában nagyobb lehetőségeik vannak az átképzés után. Képünk illusztráció. A minap olvastam a lapban, hogy Szolnokon, a Hősök te­rén esőzés után alig lehetett a díszburkolatos úton áthalad­ni, mert tengernyi víz állt ott. Ezt én is többször tapasztal­tam nyáron és télen egyaránt: nem lehet cipőben átmenni, mert bokán felül ér olyankor ott a víz. Ugyanakkor a me­gyeszékhely sok más belterü­leti utcájában az aszfaltozott gyalogjárda is gödrös, kátyús. Sajnos esőzések után a „ten­gernyi", mély tócsák rejtik az ilyen utakon a balesetve­szélyt: könnyű elesni vagy va­lamilyen balesetet, például bo­karándulást szenvedni. Rá­adásul több ház előtt nem ta­karították el ősszel a falevele­ket, ezért a lefolyók eldugul­tak. Véleményem szerint na­gyobb gondot kellene fordíta­ni a város gyalogjárdáira. IVÁN LÁSZLÓ, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP 5001 SZOLNOK, PF. 105. Villámkérdés, villámválasz «- Egy aranykoronának meny­nyi az értéke és lehet-e válto­zó, valamint a változás mér­tékét mi határozza meg? — érdeklődik egy olvasó. «- Lehet eltérés az érték között. Manapság már nem az aranykoronát veszik legin­kább figyelembe, hiszen az csak egy minőségi jelzése a főidnek. A piaci érték felmé­résénél sokkal nagyobb súly- lyal esik latba a megközelít­hetősége, például az, hogy közel van az országúthoz. Befolyásolhatja az árat az is, hogy osztatlan közös tulaj- don-e, vagy egy kimért föld­részről van szó — tudtuk meg Gombár Mihálytól, a megyei Mezőgazdasági Szakigazga­tási Hivatal főigazgatójától. Van kérdése? írjon! Levélcí­münk: Új Néplap Szerkesztősé­ge, 5001 Szolnok, Pf. 105. Ma már a minél sokolda­lúbban képzett munkavál­lalóknak van esélyük a munkaerőpiacon. Éppen ezért egyre nagyobb az ér­deklődés a munkaügyi köz­pontok által meghirdetett képzési programok iránt. Pólyák Adrienn Napjainkban már a diplomások­nak sem mindig egyszerű az el­helyezkedés. A törökszentmikló­si Barta Aliz idén végzett Szege­den élelmiszer-technológus mér­nökként, szakmájában azonban nem tudott elhelyezkedni. - Munkalehetőség híján gondol­tam úgy, hogy elvégzem az uni­ós pályázatíró-képzést, mert egy ilyen végzettséggel talán köny- nyebben találok majd állást. Juhász Tiborné két évig volt állástalan. - Tomajmonostorán sajnos nem sok munkahely van, ezért gondoltam azt, hogy több lehetőségem lesz, ha elvégzem ezt a tanfolyamot. Már van egy szakmám, nőiruha-készítő va­gyok, de ebben nem tudtam el­helyezkedni. Most Kunhegyesen az egyik ABC-ben kaptam állás- ajánlatot. Itt voltam gyakorlaton, és nagyon meg voltak velem elé­gedve. így most anyagilag egy kicsit helyrebillen a család. Kovács Zoltán varrógép-mű­szerészi szakmával a tarsolyá­ban vágott bele a tanulásba. A korábban saját varrodát üzemel­tető egykori vállal­kozó a könnyűipar válsága miatt ma­radt munka nélkül. — Amikor még mű­ködött a varroda, akkor is azt láttam, hogy a kereskedelemben na­gyobb lehetőségek vannak, mint a bérmunkában. Ezért gondol­tam úgy, hogy elvégzem a boltve­zetői tanfolyamot, és a szakképe­sítés birtokában valószínűleg új vállalkozásba fogok.- A regisztrált álláskeresők a munkaügyi szervezet keretei kö­zött többféle szakképesítést is szerezhetnek — tájékoztatta lapunkat Barcsik Tiborné, az Észak-alföldi Regionális Munka­ügyi Központ főtanácsadója. Nagy a kereslet az idegen nyel­vi, logisztikai képzések iránt, a munkáltatók pedig fémipari szakmával rendel­kező munkavállaló­kat keresnek egyre nagyobb számban. Szakmai alkal­massági vizsgán, tesztekkel, előzetes beszélgetések alapján, választják ki a szakemberek a tanfolyamok hallgatóit, akik idén hétszázan voltak. Ez a tavalyinál valamivel alacsonyabb létszám. Ennek oka, hogy a megyei decentrali­zált foglalkoztatási alapban né­mileg kevesebb pénz állt rendel­kezésre, mint egy évvel koráb­ban. Másrészt a foglalkoztatási törvény módosításával megdup­lázódott a képzés idejére járó el­látás összege, ez jelenleg szemé­lyenként a járulékokkal együtt nyolcvanezer forint. Emellett a tandíj teljes összegét, az útikölt­ségnek pedig kilencven százalé­kát téríti a munkaügyi szerve­zet a támogatott személyeknél. Az elmúlt tíz év tapasztalata sze­rint a végzettek ötven százaléka tudott elhelyezkedni, de vannak olyan szakmák, például a szoci­ális gondozó vagy a hegesztő, amelyeknél hetven-nyolcvan százalékos volt az elhelyezkedé­si arány. A szakképesítést adó tanfo­lyamokra beiskolázott regiszt­rált álláskeresők közül a legtöb­ben érettségizettek, de magas a nyolc általánost végzettek, illet­ve a szakmunkások aránya is. Legkevesebben a diplomások je­lentkeznek, ők az idegennyelvi képzéseket vagy az európai uni­ós pályázatíró-kurzusokat része­sítik előnyben. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu ttaMeäti»! szoyoN.hu AS20lK0K-dtol)N0NUNE Az Európai Unió is támogatja a képzéseket A decentralizált foglalkoztatá­si alap mellett uniós források is rendelkezésre állnak mun­kaerő-piaci képzési progra­mokra. Ilyen a Humánerőfor­rás Fejlesztési Operatív Prog­ram által támogatott „Lépj egyet előre” program, amely 2008-ban is folytatódik. Az el­ső program eredményességé ről készített országos felmérés­ből kiderül, hogy a résztvevők 48 százalékának javult a munkaerő-piaci helyzete. ■ „Hiába van már szakmám, nem tudok elhelyez­kedni. Ezért jó az átképzés.” Aláírták a Stadler-vonatszerződést beruházás Tavasszal rakják le a vagongyártó üzem alapkövét Szolnokon A kisiskolák megvédését szeretnék közösen elérni Stadler Szolnok Vasúti Kompo­nensgyártó Kft. lesz a neve a svájci cég szolnoki leányvállala­tának. A vasúti kocsikat gyártó üzem az ipari parkba települ be, az erről szóló szerződésre teg­nap került rá Dunai Zoltán, a Stadler Magyarország Kft. ügy­vezetője, Szalay Ferenc polgár- mester és Andrási Imre, a Szol­noki Ipari Park Kft. ügyvezetőjé­nek aláírása. Dunai Zoltán elmondta, hogy már elkezdődött a gyár tervezé­se és az engedélyek beszerzése. 2008 utolsó negyedévében a ter­vek szerint már negyven alumí­nium kocsitest gördül le a gyár­tósorokról. Az első teljes üzleti évben, 2009-ben pedig már több Az aláírás pillanatai a szolnoki városházán: Andrási Imre, a Szolnoki Ipari Park Kft. ügyvezetője (balra), Szalay Ferenc polgármester (középen) és Dunai Zoltán, a Stadler Magyarország Kft. ügyvezetője mint kétszáz vasúti kocsit gyár­tanak le és szállítanak az anya- vállalat többi cégének. Az ügyve­zető azt is bejelentette, hogy a szolnoki gyár építésének fővál­lalkozója ugyanaz a vállalkozás lesz, amelyik a Stadler pusztaszabolcsi karbantartóüze­mét építette. Régen várt pillanat érkezett el Szolnok számára a mostani szer­ződéskötéssel. Erről Szalay Fe­renc polgármester beszélt, hoz­zátéve, hogy a tavaszi alapkőle­tétel után belátható időn belül beindulhat a termelés. Az ipari park életében is mérföldkő a be­ruházás, amelyhez jelentős inf­rastruktúra-fejlesztést kell meg­valósítani. ■ P. A. — Ha a kormány nem segít, véd­jük meg mi magunk az ország település- és iskolahálózatát - hangzott el tegnap az Élőlánc Magyarország és a Faluszövet­ség közös fórumán Mezőtúron. A rendezvényen a falvak, tele­pülések iskoláinak problémái­ról, nehézségeiről beszéltek a részt vevő pedagógusok, vala­mint a megjelent polgármeste­rek. Az ilyen találkozások egyik legfontosabb feladata, hogy tud­junk egymásról, illetve informá­ciót kapjunk arról, hogy miben látják a kistelepüléseken élő pe­dagógusok, iskolafenntartók in­tézményük megmaradásának lehetőségeit - mondta Lányi András, az Élőlánc Magyaror­szágért elnökségi tagja. Az „Élő­lánc a kisiskolákért” kezdemé­nyezés célja a kistelepülések is­koláinak támogatása. A szerve­zet gyűjtést rendez a kisiskolák megsegítésére. Az adományokat 2008. május elején osztják szét az iskolájuk megmentésére pá­lyázó falvak között. Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke a felborult értékrendszer­re hívta fel a figyelmet. Mint mondta, mindenhol a hatékony­ság és a haszonelvűség diktál. A falusi iskola nem termel hasz­not, így sokan úgy gondolják, nincs is rá szükség. At kell gon­dolni a jelenlegi vidékfejlesztési politikát - hangsúlyozta az el­nök. ■ K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom