Új Néplap, 2007. december (18. évfolyam, 281-303. szám)
2007-12-12 / 289. szám
UJ NÉPLAP - 2007. DECEMBER 12., SZERDA A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Furcsán megváltozott a páholyhelyem az idényben Több mint negyven éve „tulajdonosa” vagyok egy-egy előadás erejéig a Szigligeti Színház jobb közép egyik páholyának. A j 2007/2008-as évad első előadásakor meglepődve vettem tudomásul, hogy a páholy mögé kb. 30 cm magasított részt építettek, amiben felbuktunk, s ennek következtében a páholy négy darab széke csak sorban fér el. Az utolsónak beülő személy csak úgy tud helyet foglalni, hogy a magasított részre kiemeli székét, belép a helyére, és az ülőalkalmatosságot a magasított helyről maga alá teszi. Mindezt hogyan teszi meg a páholybérlő, ha j netán a páholy mögötti helyre I pótszéket adnak el? Miért páholy a páholy, és ezen intézkedés miatt mi szol- I gálja a kényelmemet, ha már ide váltottam a jegyem? „Egy színházkedvelő" Olvasónk levelét eljuttattuk a ( Szigligeti Színház illetékeséhez, aki a következőket vála- | szólta: „Színházunk vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy nézői a legjobban érezzék magukat előadásaink során. A tavalyi \ évadban több tucat levelet kap- j tunk, miszerint ezen páholyok 3., 4. székén ülő néző nem látja j rendesen az előadást. Mivel nagyobb átalakítást az idő szűkössége miatt nem állt módunkban végrehajtani, ezért átmenetileg ennek az emelvénynek a megépítését határoztuk el. A következő j évadra más megoldást fogunk j alkalmazni. Addig is kérjük szí- | vés türelmét és megértését!” Bor Zoltán produkciós igazgató A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk a következő címre: Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. írásaikat a velemeny@szol- jon.hu vagy szundi.zoltan- ne@ujneplap.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná A szolnoki Zengő óvoda Nyuszi csoportjának tagjai sok-sok élményt szereztek a Budapesten töltött kellemes nap alkalmával Pesten jártak a zengősök bemutatkozás A Művészetek Palotájába hívták a szolnoki ovisokat Nemrégiben Budapestre, a Művészetek Palotájába kapott meghívást bemutatkozásra a szolnoki Zengő óvoda, megyénkből egyedüliként, a Cifra palota - Hetedhét ország elnevezésű programsorozat keretében. Csongrád megye, azon belül Szeged városa kapott még lehetőséget ott bemutatkozásra. A Művészetek Palotájában a meghívott óvodások és szüleik ízelítőt kaptak a régió zenei életéből, nép- művészeti hagyományaiból, zenés színi- és bábelőadások, tánc- bemutatók, fotókiállítás és képzőművészeti foglalkozások révén. A kicsinyeknek lehetőségük nyílt kézművesműhelyekben régi idők játékait felidézni, népi kismesterségekkel ismerkedni. Élményekkel gazdagon, az alkotás örömével tölthették el ezt a napot. Bihariné Kati, Szolnok Napi 500 vagon répát is feldolgozott visszatekintő Elcsendesedett az egykor sokaknak kenyeret adó cukorgyár Szolnok város képviselő-testületének 1912. február 20-án tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve az alábbiakról tanúskodik: „Kétségtelen ugyanis, hogy ilyen nagy arányú ipartelepnek a városunkba való telepítése nemcsak kereskedelmünk és iparunk, hanem az általános közgazdasági viszonyoknak is nagy fejlődést hivatott biztosítani, idegenforgalmunkat lényegesen emeli, és a város területén új és tekintélyes számú adóalany és tárgy keletkezését is eredményezni fogja. ” Ahogy akkor, úgy ma is adott volt minden körülmény - folyó, közút, vasút, környező földek — a cukorgyár működéséhez. Építését 1912-ben kezdték meg, és vele párhuzamosan 60 család részére lakótelepi kolóniát építettek. 1914 őszén már cukrot termelt, napi 120 vagon répa feldolgozása mellett. Az első húsz év alatt a gyár nem fejlődött. A második világháború utáni években kezdődött el a termelés emelkedése, amikor a szűk keresztmetszetet bővítették, és az 1950-es évek közepétől 210 vagonos répafeldogozást tudott a gyár produkálni. Az 1960-as évek közepétől kezdődő nagy rekonstrukció befejezése után 1975-re elérte a napi 500 vagonos répafeldolgozást. A fejlesztés nem állt meg, és tervbe vették a napi 650 vagonos feldolgozást. Évről évre folyt a korszerű, modern műszerek és csomagológépek beépítése. 1989-ben a karbantartó létszám 500 körüli, az üzemi létszám 1200 volt összesen. Az 1950-es években a gyárnak volt saját kultúr- háza, könyvtára, óvodája, iskolája, sportpályája és meleg vizes uszodája, továbbá működött teke-, kerékpár-, futball- és sakkszakosztálya. Ezen kívül még csillagvizsgálója is volt. A rendszerváltást követően bekövetkezett tulajdonosváltás után többször keringett különböző hír a gyár sorsáról, melyek a dolgozókat nyugtalanították. Ők bíztak, hogy a külföldi tulajdonos biztosítja a közel százéves (93) termelés megmaradását és kenyeret, biztonságot nyújt a továbbiakban is nekik. De nem így történt: a tulajdonosok közben évről évre fokozatosan csökkentették a karbantartói és a kampánylétszámot. 2007 decemberében megszűnt, bezárták Magyarország egyik legnagyobb cukorgyárát, a szolnokit. így azután a jó öreg gyár ott fog állni némán, élettelenül, amelyben pedig sok-sok munkatársammal együtt közel negyven évet ledolgoztam. Úgy érzem, hogy a város testéből most ismét kiszakadt valami. Szurovecz Pál, Szolnok ■ Úgy érzem, hogy a város testéből most ismét kiszakadt valami. Nem minden üzletben tisztelik az oda betérő vásárlókat Nemrég egy télikabát-vásárlás miatt végigjártam Szolnokon hat üzletet. Utam során benéztem az olcsó, keleti árukat rejtő boltokba és az egyik drágább, jó minőségű termékeit hirdető üzletházba is. A három eladó hölgy közül az ületház- ban egyik sem fogadta betér- temkor a köszönésemet, nem érdeklődtek vásárlási célomról. Mintha nem kellene kínálniuk eladásra az ottani árukat. Bolyongtam, nézelődtem az üzletben a kiállított kabátok között, amikor egy mondat ütötte meg fülemet: „Úgysem vesz semmit!” Ezek után még egy ideig tovább nézelődtem a jó minőséget sejttető ruhadarabok közt. Kisvártatva az egyik eladó „virágnyelven” figyelmeztette kolléganőjét, hogy ugyan jöjjön már utánam, hátha lenne mégis kérdésem. Rám szegezték tekintetüket, és a fiatal hölgy elindult felém. Vajon miért kellett nekik rejtve kommunikálniuk? Ez volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban. Úgy gondolom, azonban, hogy mégiscsak az eladó van a vevőért. Vagy tévednék és fordítva lenne a dolog? Hogy is van ez? „EC-ZO” Kutyagumitárolók a tiszta városért A minap Szolnok egyik legszebb részén, a Zagyva-part tabáni sétányán vezetett az utam. S akkor két kutyaürülék-tárolót .pillantottam ott meg. Megtudtam, hogy a „cél- edények” kihelyezése a körzet önkormányzati képviselőjének köszönhető. Úgy gondolom, hogy a város más pontján is elkelne több ezekből a tárolókból, bízva a kutyasétáltatók, a gazdik többségének a város tisztaságához való pozitív hozzáállásában. Remélem, hogy a kutyatulajdonosok használják is majd ezeket az edényeket, gondolva környezetünk tisztaságának megóvására. Köszönjük! Nagy Istvánná, Szolnok Harmincöt évesek lettek a jákóhalmi kertbarátok Nagy Géza Szolnokról a Társadalmi Egyesületek Szövetségének képviseletében adta át ajándékait Nagy Dezsőné körvezetőnek Állatokat simogattak, etettek látogatás A természetet is megfigyelhették a gyerekek A jászjákóhalmi Jákó Kertbarát Kör 35. születésnapját ünnepelte nemrég, amilkor a jászkiséri- ek két csoportja, a jászágóiak, az újszásziak, valamint a rákóczifalviak is velük ünnepeltek. A múltra visszatekintés után vacsora és tombola színesítette az együttlétet. Fodor István Ferenc, Jászjákóhalma Büntetlenül is bánthatnak meg embereket Nemrég lopás áldozata lettem. A kár nem haladta meg a 20 ezer forintot. A 7 ezer forintos kár viszont így is súlyosan érintett, hiszen szerény a jövedelmem. Az eset után nem sokkal édesanyámat kísértem az egyik kórházba vizsgálatra. A szolnoki Bajcsy-Zs. úti buszmegállóba igyekeztünk, amikor a buszról leszálló fiúk közül az egyik szándékosan édesanyám elé tette a lábát, amitől ő elesett. A fiúk segítség helyett jót nevettek, majd továbbmentek. A megtörtént esetek elgondolkodtattak: szomorú, egyben felháborító, hogy vannak emberek, akik bármit büntetlenül megtehetnek... Egy régi olvasó” Erdei Óvodába indult a Szolnok Városi Óvodák Munkácsy úti óvodájának apraja-nagyja a közelmúltban. Nem először lehetett részük ilyen élményben. Évek óta szakmai, baráti kapcsolatot ápolnak a Nefag Zrt. Művelődési Házának igazgatójával, Horváth Ernővel. Segítségével módunkban áll, a gyerekek nagy örömére, a természetet évszakonként a maga csodálatos valójában megfigyelni. Mindig esztétikus környezet és a „gyermekek nyelvén értő”, kedves, barátságos szakmai vezetők vártak ott bennünket. Az idén is így volt, ráadásul még a látnivalók is kibővültek: sok új állat érkezett a megújult vadasparkba, ahol az állatsimogatás- ra és. etetésre is mód nyílt. A csillogó gyermekszemek, mosolygó arcok viszonozták látogatásunkkor az ott dolgozó munkatársak szíves közreműködését. Pintér Istvánná óvodapedagógus A gyerekek örömére állatsimogatásra is volt lehetőség a vadasparkban