Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-19 / 269. szám

2007. NOVEMBER 19., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Megnyerte a pert az EU bíróságán az intervenciós magyar kukorica A magyar kukoricát nem lehet olyan módon kiszorítani az in­tervenciós felvásárlásból, mint ahogyan az Európai Bizottság próbálta. A magyar kormány ugyanis pert nyert az az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságán a bizottság ellen. Az intervenciós rendszer keretében az EU előre meghatározott áron és feltételek­kel felvásárolja az adott idősza­kon belül felajánlott kukoricát, ha az megfelel bizonyos minősé­gi követelményeknek. Ezzel biz­tonsági hálót működtet a gabo­napiaci szereplők számára. ■ Összefogással sikereket lehet elérni az uniós érdekérvényesítésben. A felajánlott magyar kukorica mennyisége azonban 2005-ben terhet jelentett az EU-nak, ezért az Európai Bizottság 2006 októ­berében, 18 nappal az interven­ciós időszak kezdete előtt, a minő­ségi követelmények szigorítását vezette be egy rendeletben. A vál­toztatás súlyosan érintette volna azokat a magyar termelőket, akik azt tervezték, hogy november 1- jétől intervencióra ajánlják fel a kukoricát. A termelők szerencsé­jére azonban a 2006-os piacon már óriási kereslet mutatkozott a kukoricára az intervención kívül is. Elvi kérdés azonban, hogy a bizottság nem hozhatja ilyen helyzetbe a termelőket, szigorító intézkedést csak időben, felké­szülésre is módot adva hozhat. A magyar kormány ezért 2006. november 17-én megindította a pert, amit megnyert, a rendeletet meg kell semmisíteni. A bíróság kimondta, hogy a bizottság meg­sértette a mezőgazdasági terme­lők bizalmát. Ugyan a piaci hely­zet az idén sem ösztönöz az inter­venciós felajánlásra, az eset az FVM szerint példa arra, hogy ösz- szefogással sikereket lehet elérni az uniós érdekérvényesítésben. ■ Kevesebb a hal a hálókban lehalászás A nyári meleg nem kedvezett a pontytenyésztésnek November a betakarítás hónapja a haltenyésztésben, a pontyok karácsonyig telelőbe kerülnek. Képünk illusztráció. Karácsonyra 10-15 száza­lékkal kevesebb magyar hal kerül a boltokba, mint tavaly. Bálái F. István A nemzetközi átlaghoz mérten rendkívül alacsony magyar halfogyasztás a karácsonyi ün­nepek idején élénkül meg. A haltenyésztők is erre időzítik a kínálatot, ami természetes is, hiszen a keresett pontyokat ad­dig könnyű kifogni, amíg a hi­deg beállta előtt el nem vermelik magukat a vizek mé­lyén. Az idei lehalászás ered­ményeiről már mérleget lehet vonni, a halak a kisebb tározó­tavakban és telelőkazettákban várják sorsuk beteljesedését. Czikk László Tolna megyei, varsádi vállalkozó tapasztalt haltenyésztőnek számít, saját halgazdaságának eredményei általában az országos helyzetet is jól tükrözik. „Súlyban számítva tíz-tizenöt százalékkal keve­sebb az idén a ponty, mint egy átlagos évben. En­nek oka a tavalyi enyhe tél és a nagy nyári meleg. Az enyhe tél miatt a pontyok nem vermeltek, hanem január-februárban is so­kat mozogtak, ami súlycsökke­■ A hal fogyasztói árát üzletpoliti­kai megfontolá­sok befolyásolják. nést, végső soron kisebb mérté­kű súlygyarapodást vont maga után” - mondta. Azt is hozzátet­te, hogy a nyári melegben és a sekélyebb vízben „el is kallódott” néhány hal. Ezzel a fogalma­zással a halászok nemcsak a lopások miatt bekövetkezett veszteségre, hanem az elhullás­ra is utalnak. Nemcsak „so­ványabb” tehát a hal, hanem da­rabszámra is kevesebb. Rossz a vagyonbiztonság a halastavaknál a RABSiCNAK (haltolvajnak) jobb a terepjárója, mint a hal- tenyésztőnek. így méltatlankodott Czikk László, miközben elmond­ta azt is, hogy szinte lehetetlen kártérítést behajtani a tolvajokon, mert hivatalosan nincs semmilyen vagyonuk. Elfogott már hálóval jelszereit és gépesített haltolvajokat 15 mázsával is, de csak fel­függesztett börtönt kaptak. A haltenyésztés költségeinek 5 százaié kát az őrzés adja, amit a fogyasztók fizetnek meg - mondta. „Én még sohasem tudtam jól megbecsülni, hogy mennyi lesz a bevásárlóközpontokban a ponty kilója, mert számomra megfejt­hetetlen üzletpolitikai megfonto­lások is befolyásolják az árakat”- válaszolta arra a kérdésre, hogy szerinte a fogyasztó mennyiért kapja majd a halat. Azt viszont hozzátette, hogy a takarmány­árak növekedése és az említett rosszabb hatékonyság miatt a ter­melési költségek 50-80 forinttal emelkedtek kilónként. Czikk László úgy tudja, hogy “ a nemzetközi piacon is hasonló a- helyzet, tehát nem várható akko­ra halbőség, mint a korábbi évek­ben. Ráadásul a lengyelországi herpeszvírus-fertőzés - amelytől a magyar pontyok szerencsére mentesek - még az idén is érez­teti majd hatását a kisebb kínálat­ban. A tenyésztő elégedetlen, mert szerinte „túl sok semmittevőt kell eltartani egy vállalkozónak”. HÍRSAV Nagy a növekedés a termelői árakban KSH A statisztikai hivatal el­múlt heti jelentése szerint az agráriumban az év első kilenc hónapjában 16,9 szá­zalékkal nőttek a termelői árak. Ez a növényi termé­kek árának 32,1 százalékos, valamint az élő állatok és állati termékek árának 1,4 százalékos emelkedéséből adódott. A ráfordítások ár­szintje 12,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A GMO-ban szót kér az uniós parlament Strasbourg Az elmúlt hé­ten az Európai Parlament strasbourgi plénuma változ­tatás nélkül elfogadta Hegyi Gyula (MSZP) ma­gyar képviselő jelentését, amely a demokratikusan megválasztott parlament bevonását szorgalmazza a GMO-ügyek ellenőrzésébe. Angol traktor jön a tatár gyárból? mezőgépek Az orosz Kamaz teherautógyár, amely a ta­tárföldi Naberezsnye Csel- nyi nevű városban műkö­dik, megvette a McCormick brit traktorgyártó céget a korábbi tulajdonostól, az olasz ARGÓ konszerntől. Több a német bor, mint tavaly @ERL|N A Néraét Raiffeisen övetség számításai alajj- jan a 2007-es szüret hoza­ma Németországban 10,5 millió hektoliter körül ala­kul, ami 8 százalékkal ma­gasabb az elmúlt tíz év átla­gánál és 15 százalékkal több a tavalyi termésnél. Nem mondunk le senkiről! esélyegyenlőség Sokmilliárdos program indul a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására Uj mywr „Nem mondunk le senkiről.” Ez a fő üzenete annak az európai uniós forrásból finanszírozott, összetett fejlesztési program­nak, amelynek célja, hogy az or­szág 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségének lehető­séget teremtsen a felzárkózás­ra, az ott élők számára pedig esélyt adjon egy európai minő­ségű életre. Az elkövetkező idő­szakban e kistérségekbe 135 milliárd forint európai uniós fej­lesztési forrás jut az Új Magyar- ország Felzárkóztatási Program keretében, számítások szerint ez a szóban forgó kistérségek­ben további 312 milliárd forint többletberuházást eredményez. Nem csak az ország keleti és nyugati megyéi, valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatal­masak a fejlettségbeli különb­ségek. E különbségek pedig generációról generációra örök­lődő-társadalmi igazságtalan­ságokat szülnek. Számos kis­térségben ma még egyre nö­vekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség... Nincs ez más­ként Békés megye egyes kistér­ségeiben sem - elég, ha a Sarkadi és a Mezőkovácsházai kistérség megyei átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi mutatójára gondolunk, vagy ar­ra, hogy előbbiben az egy la­kosra jutó személyi jövedelem- adó alig harmada a megyeszék­helyinek. £>e az esélyteremtés hiányosságait jól mutatja az is, hogy míg Békéscsabán 1000 lakosra 99 középiskolai tanuló jut, addig a Sarkadi kistérség­ben mindössze 12. Az elmúlt évtizedben - noha a fejlesztéspolitikának ez ki­emelt célja volt - a hazai és az uniós források éppen a leghát­rányosabb helyzetű térségek­ben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden kormányza­ti erőfeszítés ellenére éppen ezekben a kistérségekben nem volt kellő számú pályázni akaró és tudó civil szervezet, ön- kormányzat és vállalkozás, rá­adásul éppen ezekben a leg­inkább hátrányos helyzetű tér­ségekben jelentette a legna­gyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázóképességé­nek hiánya pedig csak tovább mélyítette a fejlettségbeli kü­lönbségeket kistérség és kis­térség között. Az előttünk álló években minden korábbinál jelentő­sebb fejlesztési forrásokat for­díthatunk az ország leginkább elmaradott szegleteinek felzár­kóztatására. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, az uniós forrásokat koncentrál­tan és gondosan összehangol­va kell felhasználni a kistérsé­gekben az ott élők foglalkoztat­hatóságának és életminőségé­nek javítására (az egészség- ügyi és oktatási - elsősorban óvodai és általános iskolai - infrastruktúra fejlesztésére, a diszkrimináció megszünteté­sére, a civil szféra megerősíté­sére), e kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére, az ott működő vállalkozások fejlesztésére (befektetésösztön­zésre, technológiai fejleszté­sekre, az üzleti környezet javí­tására), valamint a környezet- védelemre és a közlekedési és telekommunikációs inf­rastruktúra javítására. Ennek érdekében az Új Ma­gyarország Fejlesztési Terv ága­zati és regionális operatív prog­ramjainak részeként - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaival kiegészít­ve - összesen 135 milliárd fo­rintot fordítanak részben pályá­zatos formában kimondottan ennek az ország teljes népessé­gének egytizedét adó, a statisz­tikai mutatók alapján a legin­kább hátrányos helyzetű 33 kis­térségnek a felzárkóztatására. A programban részt vevő 33 leghátrányosabb helyzetű kis­térség között Békés megyéből a sarkadi és a mezőkovácsházai számíthat e kiemelt és célzott támogatásra. E forrásokon túl számos más uniós pályázaton előnyben részesül és többlet­pontszámot vagy más kedvez­ményt kap az a pályázó, aki e kistérségek valamelyikében hajtja végre a fejlesztését. Szá­mítások szerint ez további mintegy 312 milliárd forint fej­lesztési forrást generál e 33 leg­inkább hátrányos helyzetű kis­térségbe. A Regionális Operatív prog­ramok (ROP) közoktatás-fejlesz­tési pályázatai, amelyek óvodák és általános iskolák építését és felújítását teszik lehetővé, ki­emelt hangsúlyt helyeznek a si­keres gyerekkori fejlődésre. Ezek a közoktatási fejlesztések már a 2004-2006-os időszak­ban is népszerűek voltak a Dél­alföldi régióban: Békés megye Mezőkovácsházai kistérségé­ben három óvodai és általános iskolai projekt valósult meg 457 millió forintból. A cél az, hogy minden gyermek óvodába jár­hasson, ez a gyermekek esély- egyenlőségének és a kistérség felzárkózásának kulcsa is egy­ben. A jelenlegi oktatási pályá­zati kiírások már 2007. október­től nyitva állnak a pályázók előtt. A ROP közoktatási célú forrásai 2007-13 között 131,7 milliárd forintot tesznek ki. A jelenlegi oktatási pályázati ki­írások 2008. január végéig még beadhatók, a hátrányos helyze­tű kistérségekből érkező pályá­zatok előnyt élveznek, plusz­pontokat kapnak, a támogatás megszerzéséhez szükséges ön­erő mértéke 5%. Az elmúlt évek tapasztalatai­ból a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség kiemelt figyelmet szen­tel annak, hogy felkészítse e kistérségeket az uniós fejlesz­tési források hatékony és ered­ményes felhasználására, pályá­zóképessé tételére. Ennek érde­kében uniós támogatással ki­emelt projekt indul a fejleszté­si célok megfogalmazásához szükséges tervezési-programo­zási kapacitás megerősítésére. Kísérleti programként elindul egy a pályázati tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-tanács­adói szolgáltatás e kistérségek önkormányzatai és társulásai számára. A program megvaló­sítását kistérségenként leg­alább két tanácsadó szakember segíti majd. ▲ A cikk az Európai Unió támogatásával a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom