Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-13 / 264. szám

Modern lézeres sebességmérő berendezés. A túrkevei rendőrök is várják már, hogy megkönnyítse a munkájukat egy ilyen gép. Képünk illusztráció. Száguldókra vadásznának közlekedés Változást a rendszeres traffipaxos ellenőrzés hozhat 4 Támogatják a tűzoltó­autó megvásárlását túrkeve képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött a mezőtúri önkormányzati tűzoltóság részére vízszállító gépjármű beszerzésének tá­mogatásáról. A benyújtandó pályázat 20 százalék önerőt igényel. A határozat értel­mében a városra eső, lakos­ságarányos 3 876 000 forin­tot a 2009. évi költségvetés­be építik majd be. Pályázati források segítik a juhászfesztivált A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Úgy döntött, hogy pályázatot nyújt be a tizedik Kevi Ju­hászfesztivál megrendezésé­re a Nemzeti Kulturális Alaphoz. A rendezvény meg­szervezésének bruttó költsé­ge ötmillió forint. A kiírás­nak megfelelően a 30 száza­lékos önrészt, 1,5 millió fo­rintot a város 2008. évi költ­ségvetésében biztosítja. A fennmaradó 3,5 millió forin­tot a benyújtott pályázattal kívánják előteremteni. Sok főiskolás pályázott ösztöndíjra mintegy 38 felsőfokú intéz­ményben tanuló túrkevei di­ák jelentkezett a jövő évi Bursa Hungarica Felsőokta­tási Önkormányzati Ösztön­díjpályázatra. A jelentkezők többnyire az A típusú ösz­töndíjat szeretnék elnyerni, amely 10 hónapon keresztül havi 3 ezer forintot biztosít számukra. Sőt az önkor­mányzat támogatását az ál­lam további 3 ezer forinttal tovább növeli. Az ösztöndíjat idén 27-en kaphatják meg. Számos fiatal jött a keviek találkozójára több mint százan vettek részt az Elszármazott Ke­viek Találkozóján a művelő­dési házban. A jó hangulatú összejövetelen fellépett a 35 éves Madarász Károly nép­dalkor, a Chorda kórus, vala­mint a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskola együttese is. A találkozó különlegességét az adta, hogy az eddigiektől el­térően most sok fiatal el­származott érkezett az ün­nepségre. A programban két kiállítást is megnyitottak. Egyelőre nincs sebesség- mérő berendezésük a túr­kevei rendőröknek. Már­pedig a gyorshajtókkal ne­kik is meggyűlik a bajuk. Török Róbert Az utóbbi években nagyon megnövekedett a forgalom Túr­keve fő útjain, és ráadásul so­kan nem tartják be a sebesség­határokat. — A Kisújszállási úton, ahol én is lakom, igen sok személy- és tehergépkocsi jön-megy, rá­adásul szinte száguldozva. Az itt épült új áruház is tovább nö­veli a forgalmat. Szerencse, hogy nagyobb baleset idáig még nem történt — mondta Csordás Imréné, Rózsika néni, majd így folytatta: - A napok­ban is negyedóráig vártam, hogy biztonságosan át tudjak menni az úttesten, pedig a zeb­ra is fel van festve. Igazából csak akkor merek elindulni, ha egyik irányból sem jön már au­tó. Ha kerékpárral indulok út­nak, akkor is egy ideig tolom a biciklit, és csak a kerékpárúton merek felülni rá — summázta a helyzetet a nyugdíjas asszony. A gyorshajtók számáról azon­ban nem lehet pontos adatokat mondani, hiszen a helyi rendőr­őrs nem rendelkezik a sebes­ségméréshez szükséges mű­szerrel. A forgalom lassítása pe­dig mind a Kisújszállási, mind a Kossuth és Széchenyi úton in­dokolt lenne. Ezeken az utakon technikai eszközökkel is, példá­ul régebben fekvőrendőrrel, je­lenleg jelzőlámpával próbálják elérni, hogy csökkenjen a jár­művek sebessége. Érezhető vál­tozást azonban egyesek szerint csak a rendszeres rendőri traf­fipaxos ellenőrzés hozhat.- Valóban ez a három útsza­kasz a legforgalmasabb a város­ban. Ennek ellenére a sebesség­re vonatkozó előírásokat sokan nem tartják be - mondta dr. Bornemissza Imre őrnagy, a he­lyi rendőrőrs vezetője. — Sajnos sebességmérő berendezés ed­dig nem állt a rendelkezésünk­re, de reményeink szerint ha­marosan megoldódhat ez a kér­dés. A Mezőtúri Rendőrkapi­tányságnak megígérték, hogy a közeljövőben traffipaxkészülé- ket kapunk, és ezzel a műszer­rel Túrkevén is heti rendszeres­séggel fognak, illetve fogunk el­lenőrizni. Ugyanakkor a me­gyei rendőr-főkapitányság rendszeresen végez sebesség- mérést városunkban is. Továb­bá a jogszabályok tervezett szi­gorítása is érzékelhető változá­sokat hozhat a város közlekedé­si moráljában — vélekedett a pa­rancsnok. Túrkeve közlekedési helyze­tét azonban más problémák is nehezítik. A közel másfél évti­zede épült kerékpárutak - első­sorban a Kinizsi úti - lassan már használhatatlan állapotba kerülnek. Az itt közlekedő ke­rékpárosok a tiltó táblák ellené­re is legtöbbször az úttestet vá­lasztják, vállalva a balesetve­szélyt és az esetleges bünteté- seket.- «*< Sajnos a városnak előre­láthatólag jövőre sem lesz pén­ze a kerékpárutak felújítására. A város közútjainak kátyúzásá­ra is mindössze ötmillió forintot tudtunk költeni, holott ennek az összegnek a többszörösére lett volna szükség. Az uniós pá­lyázatok is inkább új kerékpár­utak építését támogatják, és nem a régiek felújítását - mondta Tóth Lajos alpolgár­mester. - Megoldásként az jö­het szóba, hogy a város jövő évi költségvetésébe szeretnénk be­tervezni kis teljesítményű asz­faltozógépek lízingeléses be­szerzését. Ezek segítségével magunk tudnánk a város útjait, beleértve a kerékpárutakat is, folyamatosan karbantartani. Természetesen a pályázati lehe­tőségekről sem mondunk le, amennyiben lehetőség lesz, azt ki fogjuk használni - véleke­dett az alpolgármester. Új berendezés segíti a kevi viharvadász előrejelzéseit Nyáron beszámoltunk Hartvig József amatőr meteorológus megfigyeléseiről, azóta azon­ban jelentős változás történt a viharvadász életében. Az akkor még csak elképzelt automata időjárásmérő berendezés mára valósággá vált. Egy alapítvány támogatásával nemrégiben ju­tott hozzá a közel ötvenezer fo­rintos masinához. Ennek segít­ségével az amatőr meteoroló­gus sokkal pontosabb mérése­ket és előrejelzéseket képes szolgáltatni az érdeklődők szá­mára. Érdeklődőkből pedig nincs hiány, az időkép.hu mete­orológiai portálon több százan szokták figyelni a település és környékének jelenlegi és vár­ható időjárását. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghirdetett, „Mikor esik le az első hó” elnevezésű versenyen négy nap különbséggel az él­mezőnyben végzett. Az idei tél­ről óvatosan csak annyit árult el, hogy valószínűleg több hó fog esni, és lényegesen nagyobb hideg várható. ■ Elkészült a helyi képes Ki kicsoda első kiadása A kötet első sorban a túrkeve- ieknek szól, mondta a kiadvány készítője, Talpalló Piroska, hi­szen az itt élő emberek szere­pelnek benne! Az eredeti máju­si megjelenés technikai okok miatt hiúsult meg, de így még többen helyet kaptak a kiad­ványban. Az eredeti 140-160 személy helyett 198 túrkevei életrajza és családi fotója szere­pel a könyvben. A szerző a tele­pülés lakosságának széles ke­resztmetszetét igyekezett be­mutatni, nagyrészt az itt élő személyeket, bár akadnak ben­ne elszármazottak és elhunytak is. Tartalmilag több fejezetre osztható a kötet, melyben meg­találhatók a túrkevei ’56-osok, az 1745-ös redemptusok leszár­mazottai éppúgy, mint a helyi értelmiség - köztisztviselők, orvosok, tanárok, ügyvédek, papok - vagy a vállalkozói ré­teg is. A mintegy 600 fotót tar­talmazó Ki kicsoda összköltsé­ge elérte a 2,5 millió forintot. ■ Több veszélyes hely is van a városban a szakértők szerint a forga­lom lassítására legjobb megol­dásként az úttesten elhelyezett mechanikai műtárgyak a leg­alkalmasabbak. Ezek közül is a legnagyobb hatással a szint­emelés rendelkezik. Ilyen ki­emelt forgalomlassító gyalogos­átkelőhely kialakítására lenne szükség a középiskola előtt, a Mezőtúrt és Kisújszállást ösz- szekötő úton. Hasonlóan veszé­lyes a Széchenyi és a Kossuth út és annak kereszteződései. Ez utóbbi utcában jelenleg há­rom általános iskola is műkö­dik, és nem mindegyik előtt van kijelölt gyalogátkelőhely. Megtartották a rokkantak napját. Nemrégiben rendezték meg a telepü­lésen a rokkantak napját. A felvételen Géléi Tamás, a kunmadarasi mozgássérültek csoportjának vezetője virággal köszönti a vendéglátó túrkevei csoport vezetőjét, Bódé Károlynét. Őshonos fajtáink szilaj tartását segítik állattenyésztés Norvég támogatási alapból fejleszt a Nimfea egyesület Tavaly szeptemberben nyújtot­ta be a norvég finanszírozási mechanizmushoz Túrkeve és környékének tájrehabilitációs térségfejlesztési j)rogramjának megvalósítását tartalmazó pá­lyázatát a Nimfea Természetvé­delmi Egyesület. A programban kiemelt helye van a legeltető ál­lattartásnak, amely elsősorban őshonos magyar állatfajták te­nyésztését jelenti, mint például a rackajuh, a szürkemarha, il­letve a shagya arab ló. Ez utób­bi a neve ellenére őshonos ma­gyar lófajta. A 82 millió forint összköltség- vetésű pályázat az eltelt egy év alatt több rostán és hiánypótlá­son is túljutott, így a pályázat végleges sikerére már igen jók az esélyek. A program többek között az őshonos magyar faj­ták beszerzését, a központi le­gelő kezelését és az ott található hodály felújítását tűzte ki célul. Mindemellett a pályázók a kör­nyékbeli állattartó gazdákat is szeretnék bevonni a program­ba, és velük együtt megvalósíta­ni a kitűzött célokat. Ez jelenti a közös érdekkép­viseletek kialakítását, az érté­kesítés megszervezését, vala­mint az állattartáshoz kap­csolódó idegenforgalmi lehető­ségek kiaknázását egyaránt. A pályázat megvalósulása új munkahelyek létrejöttét is szol­gálja. Az első szakaszban remé­nyeik szerint akár 5-10 munka­hely, a második szakaszban en­nek a többszöröse is létrejöhet. A város polgármestere és kép­viselő-testülete is elviekben tá­mogatja a norvég finanszírozá­sú pályázatot, és bízik annak sikerében. ■ Az őshonos rackajuh húsát, tejét és gyapját is hasznosítani szeretnék

Next

/
Oldalképek
Tartalom