Új Néplap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-30 / 253. szám

4 TÚRKEVE ÚJ NÉPLAP - 2007. OKTÓBER 30, KEDD Megemelte a támogatást az önkormányzat túrkeve önkormányzata a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Idősek Otthona ké­relmére úgy határozott, hogy az intézmény rendelet­ben megállapított működési támogatását megemeli. Az emelés mértéke 674 ezer fo­rint. Az intézmény a támo­gatást dologi kiadásainak fe­dezésére használhatja fel. Fotókiállítás egészítette ki a megemlékezést a varosban az 1956-os for­radalom és szabadságharc megünneplése október 20- án a zeneiskolában rende­zett koncerttel kezdődött. Az emlékezés másnap a refor­mátus templomban tartott istentisztelettel folytatódott. Ezt követően Mazzagh Imre „Fényképek az ’56-os forra­dalomról” című fotókiállítá­sa nyílt meg a templomgalé­riában. Az ünnepi műsorra 23-án este került sor a Kor­da Sándor Filmszínházban. A rendezvény végén az ün­neplők átvonultak a Petőfi téri ’56-os emlékkőhöz, ahol virágokat helyeztek el. lángba borult a kazal, az anyagi kár jelentős az október elején kialakult tarlótüzek után nemrégiben újabb feladatokhoz riasztot­ták a helyi tűzoltókat. Egy város széli tanyán egy 16x8 méteres szénakazal kapott lángra, veszélyeztetve a kör­nyező épületeket. Az oltást a helyszínre érkező mezőtúri és kisújszállási egységekkel közösen sikerült végrehajta­ni. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelen­tős. Módosították az iskola alapító okiratát A KÉPVISELŐ-TESTÜLET módo­sította a Petőfi Sándor Álta­lános Iskola alapító okiratát. Erre egyrészt azért volt szükség, mert a csökkenő gyermeklétszám miatt az in­tézmény önként lemondott a keletújvárosi telephelyéről, és a gyerekeket más körzet­be csoportosította át. Más­részt a jelenlegi maximális tanulói létszámot 500 he­lyett 420 főben kívánta meg­határozni. Uj életre keltik a malmot helyreállítás Műemlékké akarják nyilváníttatni az épületet A malom felújítását terve­zik Túrkevén. Ám az egyelő­re még kérdés, hogy lesz-e elegendő pénz a munkála­tok megvalósításra? Szántóné Simon Edit programvezető és munkatársa, Kontos Tivadar már a felújítás tervét tanulmányozza Török Róbert — Nagyon örülök neki, hogy nem hagyják teljesen tönkre­menni ezt a malmot, és remény­kedem, hogy még láthatom majd megújult állapotban. Az egész életem ehhez az épület­hez kötődik, hiszen 1943-ban édesapám, idős Molnár Kálmán szélmolnár tulajdonába került, akkori árakon számolva 12 400 pengőért - mondta a lassan nyolcvanadikat taposó özvegy Sallai Mihályné Erzsiké néni, majd így folytatta. - A világhá­ború alatt a szegénység volt az úr, a vitorláját és a belsejét szét­hordták tüzelőnek az emberek. Nem működött, üresen állt egé­szen ’57-ig, akkor villamosítot­ták, és kalapácsos darálóval szerelték fel. Édesapám után 1966-ban a férjem, néhai Sallai Mihály lett a molnár, aki har­minc éven keresztül őrölte a ke- vi gazdák gabonáját. Akkor azonban életveszélyesnek nyil­vánította a hatóság, és bezárat­ta a város utolsó malmát - idéz­te fel emlékeit Erzsiké néni. A város pénz hiányában nem vállalkozott a rendbetételére, így 2005 decemberében va­gyonkezelésbe adta a Nimfea Természetvédelmi Egyesület­nek. A szervezet vállalta, hogy a malom épületét a Túrkevei Tájrehabilitációs Térségfejlesz­tési Program keretében eredeti állapotába állítja vissza. — A Molnár-féle szélmalmot ipari műemlékként fogjuk hely­reállítani, s benne idegenforgal­mi szolgáltató központot, mellet­te, pedig egy tájboltot is szeret­nénk kialakítani — mondta Szántóné Simon Edit a felújítás programvezetője. — Pályázaton erre a célra 10 millió forintot nyertünk, ehhez 1,8 millió forint önerőt kell biztosítanunk, de ez csak a nekiindulásra lesz ele­gendő. Ezért malomfelújítási cél­lal téglajegyeket bocsátottunk ki a város és a környék lakosai szá­mára. Az ebből befolyt összeg a malom újjáépítését fogja szol­gálni, s a támogatók neve fel­kerül a felújított malomban el­helyezendő emléktáblára. Köz­ben másfél évvel ezelőtt elindí­tottuk a műemlékké nyilvánítás folyamatát, amely reményeink szerint mostanra a finiséhez ér­kezett. Az épületet műemlékké nyilvánítva bízunk abban, hogy még több lehetőségünk lesz tá­mogatások lehívására és újabb pályázatok beadására is. Ezen kívül nemrégiben felvettük a kapcsolatot az Örökségvédelmi Hivatallal is, hogy támogassák elképzeléseinket. — A felújítási tervek már el­készültek, amelyeket Sisa Béla szélmalomtervező készített, és megtaláltuk a kivitelező csapa­tot is, akiket többek között a karcagi és kengyeli malmok fel­újítása fémjelez - közölte a programvezető. - Néhány hete kötöttük meg a kunszentmárto­ni Csillagászati Egyesülettel a megállapodást arról, hogy az ot­tani hasonló szélmalom eredeti belső szerkezetét — malomkő, fogaskerekek, tengelyek — jel­képes összegért átadják ne­künk. így a túrkevei malmot va­lóban egy eredeti belső szerke­zettel tudjuk ellátni. Ha az idő­járás is engedi, és az engedé­lyek is megérkeznek, akkor már jövő héten elkezdődhetnek a munkálatok. A felvétel a karcagi szélmalmot ábrázol ja. A tervek szerint felújítás után ha­sonló lesz a túrkevei is Jelenleg nem tudnak támogatást adni A város jelenleg anyagilag nem tudja támogatni a felújítá­si munkálatokat, de a későbbi­ekben elképzelhető, hogy e té­ren változás következik be. Egy kicsit bizonytalan vag}'ok a ma­lom ügyében, talán szerencsésebb lett volna, ha ezt a felújítási pályázatot annak idején az önkormányzat nyújtotta volna be - vélekedett Cseh Sándor polgármester. A véradáson túl közösségi programokat is szerveznek Mintegy hatszáz fő véradását tűzte ki célul erre az évre a Ma­gyar Vöröskereszt túrkevei szer­vezete. A tizenhárom véradási alkalomból idáig tizenegyet tel­jesítettek, ahol több mint ötszá­zan, összesen 230 liter vért ad­tak. Ez az éves terv 92 százalé­ka, mondta Szabó Sándorné vá­rosi titkár. Jelenleg a november 27-ei országos véradó napra ké­szülnek, ahol a jubileumhoz ér­kező véradókat köszöntik majd egy oklevéllel, emlékplakettel és egy kitűzővel. A szervezet működését a város 60 ezer fo­rinttal támogatja. A véradás mellett jól együttműködnek a város civil szervezeteivel, ado­mányokat gyűjtenek a rászoru­lóknak. Nemrégiben uniós pá­lyázaton közösségfejlesztésre nyertek 400 ezer forintot, amelyből egy szabadidős parkot hoztak létre a városhoz tartozó bálái külterületen. Az „Együtt teremtsünk esélyt Bálának” pá­lyázat keretében focipályát, pingpong- és sakkasztalokat alakítottak ki, valamint virágo- sításra és parképítésre is sor ke­rült. Emellett az itt élőknek fo­lyamatosan szerveznek közös­ségfejlesztő tréningeket is. ■ Pályázati pénzből vettek óvodabútorokat A város óvodásainak létszáma jelenleg 299 fő, akiket 12 nap­pali és 7 délutáni csoportban helyeztek el. A létszám hét cso­portban meghaladja az előírtat, így a működéshez önkormány­zati, illetve egy csoport műkö­déséhez OKÉV-engedélyt kellet kérni az igazgatóságnak. Ebben az évben is 200 ezer forintot nyertek a megyei közoktatási közalapítványtól, melyből ki­cserélték a régi, balesetveszé­lyes, vasvázas székeket, új, biz­tonságos, fából készült székek­re. Több kisebb pályázaton si­került mintegy 200 ezer forin­tot összegyűjteni komplex tor­naszerek vásárlására. Mivel a dolgozók jutalmazására évek óta nincs lehetőség, ezért min­den évben elismerésként ki­osztják a dr. Csáki Imréné, Pala Rozália Pedagógiai Díjat. ■ A múltat idézik a fatárgyak kiállítás A mindennapok eszközei elevenedtek meg Két érem a bajnokságon birkózás Jól szerepeltek a túrkeveiek a rangos versenyen A Múzeumok Őszi Fesztiválja jegyében nyílt meg az elmúlt hét végén a Múltidéző fatárgyak című kiállí­tás a túrke- vei Finta mm Múzeum- W ban. l)r. Örsi If J u 1 i a n n a ■ igazgató a V megnyitójá- í ban elmondta, I a kiállításon a faragómeste­rek, művészek révén szobor­A felvételen a legfiatalabb fafaragó, a túrkevei Rácz Sándor és kisfia látható kiállított alkotása előtt rá, műtárggyá formált műalko­tásokat mutattak be. A honfog­laló vezéreket ábrázoló alkotá­sok mellett a paraszti élet min­dennapjainak közlekedési és használati eszközei is megele­venedtek. A látogatók bepillan­tást nyerhettek a népi fafaragók gondolatvilágába, elmélyülhet­tek a hajdani parasztemberek hétköznapjaiban. A kiállításon Répás János, Talamasz Lajos, Bodnár Lajos, Gönczi György, Tóth Kálmán alkotásai mellett Deák Lajos, Rácz Sándor, Tyu- kodi László és Örsi Imre szobra­it mutatták be. A megnyitóra a Keviek Találkozója keretében került sor a Vadász Pál Kiállító­teremben. m Hét végén rendezték meg a csortgrádi megyeszékhelyen, Szegeden a diák korcsoport leg­rangosabb versenyének számí­tó szabadfogású birkózó ma­gyar bajnokságot. A jelentős megméretésen a nagynevű klu­bok mellett a Túrkevei VSE bir­kózószakosztálya összesen öt versenyzővel képviseltette ma­gát. Az egyébként mintegy két­százhuszonkettő induló között a kunságiak végül két érmet birkóztak össze. Eredmények: harminckettő kilogramm, harmadik hely: Po­zsonyi László (három tusgyőze­lem), negyvenkettő kilogramm, második hely: Kelemen Zsolt (öt tusgyőzelem). ■ Kiss Kálmán mesteredző tanítványai között. Tőle balra Kelemen Zsolt, a magyar bajnokság 2. helyezettje, jobbra Pozsonyi László 3. helyezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom