Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-05 / 207. szám
2 ÚJ NÉPLAP — 2007. SZEPTEMBER 5., SZERDA MEGYEI TŰKOR gráf József Az agrárminiszter szerint, ha nyolc évből hat veszteséges, azt nem tudja ellensúlyozni az állam. Figyeli a közvélemény-kutatási eredményeket, de nagy jelentőséget nem tulajdonít nekik. Úgy látja* a reformok terén kicsit óvatosabbnak kellene lennie a kormányzatnak. SZAKMÁRÓL, NEM POLITIKÁRÓL BESZÉL Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyszer az aszály, máskor a belvíz pusztít. Ha nem próbáljuk meg e hatásokat kivédeni, nincs az a termelő, aki ezt kibírja — állítja az agrárminiszter. Gráf József tegnap Kétpón egy gazdafórumon járva adott interjút lapunknak. Teleki József — A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint ön a kormány egyik legnépszerűbb minisztere. Szokta figyelni a közvélemény-kutatásokat?- Hogyne. Hiszen mindenkit érdekel, hogyan vélekednek a végzett munkájáról. Akkora jelentőséget azonban nem tulajdonítok ezeknek a felméréseknek, hogy mondjuk önelégült lennék tőlük. De jólesik, hogy értékelik azt, amit miniszterként teszek. Másrészt a vidéki útjaimon, fórumaimon is úgy tapasztalom, hogy a gazdálkodókkal rendkívül jó viszonyban vagyok. —Minek köszönhető ez a fajta elfogadottság, hiszen a mezőgazdasági sem egy könnyű tárca?- Főleg idén, amikor a fagytól az aszályig minden sújt bennünket de én már régóta, 35 éve dolgpjzp/n szakemberként ebben az ágazatban. Mindig a szakmáról beszélek, amennyire lehet, a politikát megpróbálom távol tartani, úgy keresem a megoldásokat. S ezt, úgy gondolom, értékelik az emberek.- Az agrárkamara szerint a megye gazdálkodói nehezebb helyzetben vannak, mint az ország más részeinek termelői Az elmúlt nyolc évből ugyanis \ GYORSSZAVAZÁS | * Ön milyennek látja a mezőgazdaság helyzetét? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: ifAS'' www.szoli0h.hu négyben az aszály, kettőben a víz pusztított. Ez pedig már versenyhátrányt jelent, hiszen a pályázatokhoz önerejük sincs. Mit tudnak tenni a gazdákért?- Ha nyolcból hat év veszteséges, nincs az a kormány, amelyik ezt kárpótolni tudja és nincs az a termelő, amelyik ezt kibírja. Az ilyen típusú, az átlagnál veszélyeztetettebb területeken meg kell nézni, hogy mi az, amit itt gazdaságosan lehet termelni. A gazdálkodóknak, az érdekvédelmi szervezeteknek egyetemi szakemberek bevonásával végig kell gondolniuk, milyen termékszerkezet-váltásra van mód. Nagyon fontos az öntözés megvalósítása, de a talajvíz is óriási probléma. Éppen ezért az ennek kezelésével kapcsolatos tevékenységet is fel kell gyorsítani.- A kárenyhítési alaphoz meglehetősen kevesen csatlakoztak az idei aszályos, fagykáros év ellenére is. Elgondolkoztak azon, hogy mi lehet ennek az oka?- A földalapú támogatás hektáronként negyvenezer forint. Ebből ezer forintot kellene a gazdáknak a biztonságukra áldozni. Aki sajnálja rá ezt a pénzt, azzal nem tudunk mit kezdeni. Azt viszont a fagykár kapcsán eldöntöttük a gazdatárs^dalommal, hogy aki nem lép be, az ebből az alapból nem számi'üiat kárenyhítésre. — Van olyan vélekedés, mely szerint a természeti csapásoknak kevésbé kitett területek termelőinek nem éri meg a csatlakozás az alaphoz, míg mások úgy látják, olyan kevés pénz van az alapban, hogy érdemi kártérítésre nem számíthatnak.- Ez volt az első év. A magyar gazdatársadalom megfontolt, alapvetően konzervatív gondolkodásmódú. Két-három év tapasztalata alapján hajlandó Igazán a változtatásra. Azt gondolom, ez az év, a fagy és az aszály igazán megmutatta a rendszer hasznát, így jövőre többen fognak csatlakozni az alaphoz.- Megyénkben az országos átlagnál is erőteljesebben csökÁt kell gondolni, mi az, amivel gazdaságosan lehet foglalkozni — mondja Gráf József ken az állatállomány. A folyamat pedig gyorsulhat, hiszen idén egekbe szökhetnek a takarmányárak. Mi lesz az állattartókkal?- Minden olyan intézkedést megteszünk, amit lehet. Az első az, hogy aki megveszi az éves, vagy féléves takarmányát, az legalább ötven százalékos kamattámogatást kap a hitelhez. A hatósági, állatorvosi költségeiket igyekszünk a minimálisra leszorítani. Az erről szóló intézkedés- csomag most fog a kormány elé kerülni. Ezen kívül megpróbálunk olyan tiszta piaci viszonyokat teremteni, ahol az állattartók is jobb árat kapnak a termékükért. Azt gondolom, aki kibírja ezt az évet, és a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel együtt foglalkozik, ahogy ez egyébként normális, akkor nem lesz nagy baj. Hiszen a növény- termesztés eredménye azért segít ellensúlyozni az állattenyésztés veszteségét.- Sokat jár vidéken, találkozik emberekkel. A kormányzat eddigi reformintézkedéseiről meglehetősen kedvezőtlenek a véleTegnap átadták a vidékfejlesztési irodát TÖRQKSZENTM1KLÓSON GŐgÖS Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára tegnap átadta a térségi vidékfejlesztési irodát Mindezzel azonban megnyitotta a megye hét kistérségét felölelő vidékfejlesztési iroda- hálózatot is. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban 2007-13 között nem kevesebb, mint 1300 milliárd forint áll az ország rendelkezésére. Ebből a nem mezőgazdasági jellegű programokra 230 milliárd forint fordítható. Az ilyen programok finanszírozásának segítésére hozták létre a helyi vidékfejlesztési irodák hálózatát, amelyek a tervek szerint összekötő kapcsot képeznek majd az országos vidékfejlesztési főirányait kidolgozó szaktárca és az azt tartalommal megtöltő önkormányzatok, civil szervezetek, gazdálkodók között. mények. Hogy látja, kellően előkészítették e kormányzati lépéseket?- Arra, hogy az egészségügyet átalakítsuk biztosan szükség van. ÁZi hogy az oktatást a modern körülményekhez igazítsuk szintén szükséges. Azt gondolom viszont, hogy ezeken a területeken egy picit óvatosabban kellene haladni, mert az emberek nélkül nem megy ezeknek a végrehajtása. Akikért csináljuk, azokkal mindenképpen meg kellene értetnünk, pontosan mit akarunk. El kellene magyaráznunk, hogy mi a következő lépés és mi az eredménye.- Ezek szerint lassítaná az átalakítás tempóját? — Németországban az egészségügyi reform tíz évig tartott, pedig jobb alapokról Indultak mint mi. Elképzelhető, egy év alatt is végre lehet hajtani egy reformot. Nem vagyok ennek szakértője, de úgy látom, az emberek nem értik a reform lényegét. Megkérdeztük olvasóinkat Milyennek látja a mezőgazdaság helyzetét? őrös istván, Kisújszállás: - A gazdákat jobban meg kellene becsülni Az ágazat nehéz helyzetben van, az aszály súlyos károkat okozott családunknak is a határban. Úgy látom, támogatás nélkül rajtunk kívül is sokan hagyják abba a termelést. Ezzel jelentős lesz az élelmiszerimport, a silány minőségű ámdömping tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot RIGÓ antalné, Szojob - Őstermelőként az a véleményem, hogy nagyon rossz és kilátástalan helyzetben van a mezőgazdaság. Meg kellene becsülni a hazai termékeket és a gazdálkodókat is. Szerintem az lenne a megoldás, ha nem engednék be az országba azokat az árukat külföldről, melyeket a hazai piacon is meg lehetne termelni és elő lehetne állítani. nagy istván, Túrkeve: -Eztaz aszályos évet nagyon megszenvedi, aki a mezőgazdasággal foglalkozik. Nekem sem lett semmi a várt nyolcvan mázsa kukoricából. Ráadásul a hízómarhának is csökkent az ám, mert a felvásárlók tudják, hogy takarmány híján sokan így is el fogiák szállítani. Remélem a tél csapadékos lesz és jövőre javulni jog a helyzetünk. gulyás ottó, Jászladány: - Az időjárás nem volt kegyes a gazdákhoz, kevesebb a termés, így az ámk növekednek. Ez nagyon sok termékre igaz. Hagymatermesztőként az a tapasztalatom, hogy hiába hoztak be lengyel hagymát a magyar piacra, az nem tudja kiszorítani a jobb minőségű magyar termést Mivel kevesebb a hagyma mint tavaly, így drágább is. Tanácsadással segítik az őket megkereső gazdákat Az MDF létrehozott egy kollégiumot, amely a gazdáknak igyekszik segítséget nyújtani - közölte tegnap Líbor Dezső, a párt Megyei Agrárkollégium jelenlegi vezetője. Ma a magyar tulajdonosok hetven százaléka nem kötődik a mezőgazdasághoz. A kárpótlás során a földhöz jutott tulajdonosok jelentős része számára nagy kísértés, hogy a moratórium megszűnésével próbálják jobb áron, akár külföldieknek eladni a földet. Ezért országgyűlési határozatra és a földtörvény módosítására is nagy szükség lenne. Az sem helyes, ha a bioetanolt gyártók lefölözik a gabona hasznát, mert emiatt is égbe szökhetnek az árak. Líbor Dezső elmondta, sok égető probléma van még a mezőgazdaságban, ezért létrehoztak egy olyan kollégiumot, amely segít a gazdáknak. Ezen szervezet a jogszabályok átláthatóvá tételét szeretné elősegíteni, valamit ismereteket kíván átadni. Kifejezetten az olyan megyei gazdák jelentkezését várják, akik valamilyen jogi, esetleg szakmai problémával küszködnek.-Természetesen a tanácsadás ingyenes, az eddig tizenhat megyében kialakult szakmai kollégiumot megyénkben három fővel alapítottuk - közölte tegnap Líbor Dezső. ■ D. Szabó Zoltán
