Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-28 / 227. szám

6 HIRSAV Háromszázmilliárd forint idegenforgalomra október 4-én írják ki az első európai uniós támogatású turisztikai pályázatokat a hét régióban - jelentette be teg­nap Bajnai Gordon önkor­mányzati és területfejlesztési miniszter. A következő hat évben közvetlen módon több mint háromszázmilliárd fo­rint fordítható az idegenfor­galom fejlesztésére. ■ A Hírsávüí a i IliÉtfeg. A BUX-index 2007. szeptember 27-én NYERTESEK 2007. 09. 27. ¥8&QZ8B$ OTP 9 575 +2,97 20 646 Egls 22980 +1,26 659 MTelekom 975 + 1,04 1565 Mól 28150 +0,54 30677 Richter 36950 +0,15 4976 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Résaéw UtotsélufB «KésöÜ «SSFt Econet 225-2,60 162 Hűmet 100-0,99 34 AAA 504-0,79 161 FHB 2120-0,61 89 TVK 7 840-0,13 68 GAZDASÁG 2007. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Az unióval közösen szigorítanának becslés Évente összesen 200-250 milliárd eurót buknak el a tagállamok A nemzeti ellenőrzések szi­gorításával vagy a tagálla­mok közötti információcse­re gyorsításával venné fel a harcot az adócsalókkal az unió. Szóba jöhet még a for­dított áfafizetés vagy a kö­zösségen belüli kereskede­lem jelenlegi áfamentes­ségének megszüntetése. Tóth Marcella „Évi 200-250 milliárd euróra be­csülhető az az összeg, ami az adó­csalók kezén eltűnik az Európai Unióban” - mondta Kovács Lász­ló, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa tegnap, az uniós tagállamok adóhivatali vezetői­nek tanácskozásán az Országház­ban. A rendezvény témája egye­bek mellett az adócsalás elleni hatékonyabb uniós fellépés és az adóhivatalok tájékoztatásának szerepe volt. Az Európai Bizottság tavaly májusban stratégiát fogadott el az iparszerűen űzött adócsalás visz- szaszorítására. Az első lépés a ha­gyományos módszerek hatéko­nyabb kihasználása, például a nemzeti ellenőrzések szigorításá­val vagy a tagállamok közötti információcsere gyorsításával. A másik módszer a fordított áfafizetés, amely szerint az eladó Egyetértésben: Kovács László adóügyi biztos (balról), Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szikora János APEH-elnök és Veres János pénzügyminiszter olyan számlát állít ki, amelyen nem tünteti fel az áfát, így a vevő csak a vételárat fizeti ki. A forgal­mi adót a vevő magának számít­ja fel, és fizeti be a költségvetés­be. A harmadik lehetőség a kö­zösségen belüli kereskedelem je­lenlegi áfamentességének meg­szüntetése. Az Európai Bizottság év végéig dolgozza ki a különféle módszerekre vonatkozó hatásta­nulmányokat. Az unióban az adócsalás leggya­koribb formája az áfacsalás, amely­nek mértéke becslések szerint évi 50 milliárd euró. Magyarországon talán a legismertebb az Egy- Másért Alapítvány esete. Az elkö­vetők 8500 tonna élelmiszert hoz­tak be az országba a Távol-Kelet­ről, és azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az unión kívülről származó árukat ellen­szolgáltatás nélkül adták volna át az alapítványnak, így vám- és áfamentesen kezeltették a termé­keket. Ezeket az árukat azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, azokat több magyarorszá­gi üzletlánc javára értékesítette, és ily módon 1,22 milliárd forint vámot, illetve áfát nem fizettek be az uniós csatíakozás óta lefolyta­tott ügyleteik után. Nemrégiben egy egri számítógép-alkatrészeket forgalmazó cég tulajdonosait gya­núsította meg a vám- és pénzügy- őrség több mint 1,1 milliárd forint értékű áfacsalással. Háromtagú bizottság értékeli a gazdaságfehérítő intézkedéseket TEGNAP MEGTARTOTTA alakuló ülését az a testület, amelynek feladata, hog}1 figyelemmel kí­sérje, illetve értékelje a fekete- gazdaság elleni küzdelem eredményeit. A bizottság mun­kájában részt vesz Fekete Ist­ván, a Joint Venture Szövetség elnöke, Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke és Ligeti Csák makrogazdasági statisztikával foglalkozó szakértő. A testület hónapról hónapra megvizsgál­ja az államháztartás bevéte­lei% és elemzi, hogy a bevéte­lek alakulásához mennyiben járult hozzá a szürke- és feke­tegazdaságfehéredése. A BUX-index az elmúlt napokban 26600 ..................................... 26 200 ...................................... 25 800 25 400,_____________________ po nt/09.19 09.20 09.21 09.24 09.25 09.26 / Ral* FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. szeptember 27-én. €/Ft $/Ft €/$ s mm mm 4 ▼ — 250,32 177,03 1,41-0,50 Ft-0,59 Ft Ocent Indul az országos béralku_ keresetek A kormány 4,5 százalékos emelést javasol A kormányzati oldal azt javasol­ja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (ÓÉT), hogy a bruttó keresetek átlagosan 4,5 százalé­kos növelését ajánlja 2008-ra a versenyszférának - tudta meg a Világgazdaság. A kormány ugyanis mindössze 0,5 százalé­kos reálbér-emelkedéssel számol 4,5 százalékos infláció mellett, ami lényegében azt jelenti, hogy jövőre is csak annyit érnének a keresetek, mint az idén. A kor­mány a 4,5 százalékot középér­téknek szánja, és azt javasolja, hogy a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek alsó-felső határos keresetajánlást fogadjanak el. A Világgazdaság információi szerint a 2008-as béralku egy hét múlva, jövő pénteken kez­dődik. A szakszervezetek vélhe­tően nem lesznek elégedettek a kormány javaslatával. A mun­kavállalók ugyanis a jövő évre tervezett 2,8 százalékos GDP- növekedéssel megegyező mér­tékű reálbéremelést kívánnak elérni jövőre. A munkáltatók mozgásterét viszont behatárolja a 2005 novemberében, vagyis még a megszorító intézkedések bevezetése előtt megkötött há­roméves bérmegállapodás, amely rögzíti az alap, illetve a szakképzettséghez kötött mini­málbéreket. ■ VG Jól működött a munkavállalói lobbi idén NAGypBB ütemben nőt­tek a bruttó keresetek a ver­senyszférában az OÉT-ben el­fogadott 5,5-8 százalékhoz képest A KSH adatai alap­ján január-július között 10,6 százalékos volt az emelkedés az előző év azonos időszaká­hoz képest Éves szinten a bruttó keresetek 9-10 száza­lékkal növekedhetnek, ebből 1-1,5 százalék a gazdaság fehéredésének hatása - áll a kormány előterjesztésében. Kontrollált milliárdok közlekedésfejlesztésre Összesen 2200 milliárd forint el­költése felett őrködik az újonnan megalakult Közlekedésfejleszté­si Integrált Közreműködő Szer­vezet (KIKSZ), amely a közleke­déssel kapcsolatos uniós támogatások­ból megvalósuló projektekért felel. A KIKSZ irányítja a projektek lebonyolításának el­lenőrzését, illetve a kifizetése­ket. A szervezet feladata, hogy a közlekedésfejlesztésre fordítható uniós források maximális mérté­kű, szabályos felhasználását koordinálja - mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Kende Gá­bor, a KIKSZ igazgatója. A támogatásból 56 útfejleszté- si, öt-öt vasútfejlesztési, illetve városi tömegközlekedés-fejlesz­tési programra jut. Egyebek kö­zött az MO-s körgyűrű déli szek­torának bővítésére, az M9-es és az M43- as gyorsforgalmi út megépítésére, a 4-es, a 8-as és a 86-os utak fejlesztésére lehet a keretet felhasználni. Korszerűsíteni le­het a Szolnok-Debrecen, a Sop- ron-Szombathely-Szentgott- hárd és a Budapest-Lökösháza vasútvonalakat is. Megújul Deb­recen, Miskolc és Szeged villa­moshálózata, és jut pénz a buda­pesti 4-es metróra is. ■ N. M. ■ Maximális és szabályos fel- használás a cél. Esélyegyenlőségi szakértők a nehéz sorsú roma gyerekekért lehetőség A sajátos nevelési igényű kisdiákok más oktatási módszereket igényelnek, mint társaik Az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium (OKM) esélyegyenlő­ségi szakembereket állított mun­kába, akik pályázatokat készíte­nek elő, programokat szervez­nek, javaslatokat fogalmaznak meg a helyi igényeknek megfe­lelően. Működésük célja: a ne­héz sorsú, főképp roma szárma­zású, elmaradott körülmények között élő gyerekek felzárkózta­tása, esélyeik javítása - hangsú­lyozta dr. Borovszky Tímea, a mi­nisztérium Roma Integrációs Titkárságának vezetője. 2003-ban kezdődött meg a diákok felzárkóztatását segítő úgynevezett integrációs progra­mok alkalmazása a hazai köz­oktatásban. A felzárkóztatás új módszereket kíván, mert ná­lunk a sajátos nevelést igénylő (sni) gyerekek aránya jóval ma­gasabb, mint az Európai Unió­ban. Az uniós átlag 3 százalék, míg Magyarország egyes térsé­geiben ez az arány eléri a 10-20- 30 százalékot is. Elsősorban azo­kat a gyermekeket sorolják ebbe a kategóriába, akik enyhén ér­telmi fogyatékosok, vagy vala­milyen megismerési zavarral küzdenek, például diszlexiások és több odafigyelést, más oktatá­si módszereket igényelnek, mint társaik. Majdnem felük ro­ma származású. Nagyon fontos, hogy sok gye­reket enyhén értelmi fogyatékos­nak minősítettek korábban, pe­dig csak az ingerszegény kör­nyezet, a rossz életkörülmények miatt maradt el a társaitól. Év végéig fejeződik be az ország közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényű gyerme­kek szakértői felülvizsgálata, hogy a csak magatartási zava­rokkal küszködő kisdiákok visz- szakerülhessenek a normál tan­rendű osztályokba, ahol megfe­lelő rásegítéssel, egyéni foglal­kozásokkal a szókincsük, gon­dolkodási és tanulási képessége­ik az átlagot megközelítő szintre hozhatóak. Ez újabb lépés lesz a négy évvel ezelőtt megkez­dett felzárkóztató folyamatban, amelynek ma már számos ered­ménye érezhető. Idesorolható az Oktatási és Kulturális Minisztérium is, hogy az eltelt években az in­tegrációs normatíva kerete a kezdeti félmilliárd forintról más­fél milliárdra nőtt, az együttmű­ködő iskolák száma mára meg­haladja a nyolcszázat. A most munkába álló esély­egyenlőségi szakértők először helyzetértékelést készítenek az egyes települések adottságairól, majd felmérik, hogy mire volna leginkább szükség a községben vagy városban a felzárkóztatás érdekében. Végül megfogalmaz­zák, hogy mit kellene tenni ah­hoz, hogy javuljon a helyzet. Minden önkormányzat kér­heti ezt a segítséget: a bejelent­kezést követően tíz napon belül megérkezik a helyszínre az esélyegyenlőségi szakértő, aki ismeri az összes rendelkezésre álló lehetőséget, forrást, mód­szert a problémák megoldására - sorolja a Roma Integrációs Tit­kárság vezetője. A programban leginkább érintettek az elmara­dott térségek cigány származá­sú gyerekei, fiataljai, akik több­ségében nem járnak óvodába, gyakran nem végzik el az álta­lános iskolát sem, és emiatt szakmát sem szereznek, ezzel a megélhetésük is bizonytalanná válik. A társadalmi esélyegyenlőt­lenségek javítására jó programo­kat kell kidolgozni, mert a kö­vetkező hét esztendőben, 2013- ig az erre a területre érkező európai uniós támogatások egy­szeriek, megismételhetetlenek lesznek. Most kell kihasználni a pénzügyi lehetőségeket, mert később már nem állnak rendel­kezésre - összegezte az OKM tit­kárságvezetője. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom